Bálint Péter (1911. aug. 26. Bp. – 1998. ápr. 17. Bp.): orvos, nefrológus.
- Sz: Bálint Zoltán (1871–1939) építész, művészeti író, Kedacic Stefánia. F: Deutsch Mária. Fia: Bálint András (1943–) színész.
- A Pázmány Péter Tudományegyetemen ált. orvosi okl. (1934), bölcsészdoktori okl. szerzett (1936), az orvostudományok
kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1955).
Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1976. máj. 7.).
- Életút: A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Kar Belgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1936–1946), a
Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika főorvosa (1946–1950); egyúttal a Magyar Agrártudományi Egyetem
Állatorvos-tudományi Kar mb. előadója (1948–1950).
A BOTE, ill. a SOTE Élettani Intézet ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1982) és az intézet ig.-ja (1950–1981), tud.
tanácsadója (1981-tôl) és tb. szenátora (1983-tól).
- Tudományos pályafutásának kezdetén a plazmafehérjék kémiai tulajdonságát vizsgálta, elsőként mutatta ki az albumin és a
globulin kémiai összetételét. Később érdeklődése vesefiziológiai és kísérletes vesepatológiai kutatások felé fordult. Vizsgálta a
tubuláris tényezők szerepét az azotaemia kialakulásában, majd kidolgozta a vese véráramlás meghatározásának közvetlen (direkt)
módszerét. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a poszttraumás veseelégtelenségek patomechanizmusa és terápiás
lehetőségeinek feltárása terén.
- Emlékezet: Emlékére a Magyar Orvosi Laboratóriumi Szakdolgozók Egyesülete (MOLSZE) Bálint Péter-emlékérmet alapított (a MOLSZE tízéves
jubileumára, Némethy Balázs formatervező művész alkotása, 2007).
- Az MTA Nephrológiai és Urológiai Bizottság tagja.
A Magyar Élettani Társaság vezetőségi tagja (1966-tól),
A Német Nephrológiai Társaság tb. tagja, a Német Élettani Társaság tagja.
- Elismerés: Akadémiai Díj (1964), Haufeland-emlékérem (1964), Hőgyes Endre-emlékérem (1980), Szent-Györgyi Albert-díj (1996).
- A Kísérletes Orvostudomány és az Acta Physiologica főszerkesztője (1976-tól).
- Főbb művei: Az emberi szérumfehérjék aminósavtartalma, különös tekintettel a vércsoportokra. Bölcsészdoktori értek. (Bp., 1936)
A
szervezet víztereinek meghatározása. Lazarovits Istvánnal, Szabó Györggyel. (Orvosok Lapja, 1948)
Élettani gyakorlatok. Egy.
tankönyv. (Bp., 1951)
Klinikai laboratóriumi diagnosztika. (Bp., 1952
3. bőv. és átd. kiad. 1962
németül: Berlin, 1962 és 1964)
Tubular Factors in Posthaemorrhagic Oliguria and Anuria. Többekkel. (Acta Physiologica, 1954)
A veseműködés idegi
szabályozása. Doktori értek. (Bp., 1955)
The Nervous Regulation of Renal Adaptation. Fekete Ágnessel, Szalay Zsuzsannával.
(Acta Physiologica, 1956)
Perctérfogat és vesekeringés akut hypotoniában. Kiss Évával, Sturcz Józseffel. (Kísérletes
Orvostudomány, 1959)
The Relation between Cardiac Output and Renal Circulation in Severe Dehydration. Sturcz Józseffel. (Acta
Medica, 1959)
Aktuelle Probleme der Nierenphysiologie. (Berlin, 1961)
Az élettan tankönyve. (Bp., 1963
3. átd. kiad. 1968
németül: 1963)
A postischaemiás veseelégtelenség. (Orvosi Hetilap, 1964)
Nierenclearance. Technik, Bewertung, Ergebnisse in
Klinik und Experiment. (Jena, 1965)
A vese. Monográfia. (Bp., 1966)
Normale und pathologische Physiologie der Nieren. (Berlin,
1969)
A kísérletes akut veseelégtelenség kialakulásának mechanizmusa. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1970. nov. 12.)
Orvosi élettan. 1–2. Egy. tankönyv. (Bp., 1972
5. átd. kiad. 1986)
Élettani konzultációk. (Bp., 1973)
Effect of Mercuric Chloride
Intoxication on Intrarenal Pressure Gradients and Vascular Resistances. László Katalinnal, Szőcs Évával. (International Urology and
Nephrology, 1975)
Az akut és a krónikus kísérletes veseelégtelenség hemodinamikai vonatkozásai. Akadémiai székfoglaló.
(Elhangzott: 1977. márc. 17.)
Intrarenalis haemodinamika posztobstruktív diuresisben kutyában. Juszkó Juliannával, László
Katalinnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1979)
A kísérletes akut veseelégtelenség. László Katalinnal, Szőcs Évával. (Orvosképzés,
1979)
A vese haemodinamikája egyoldali 24 órás uréterelzárás alatt és után. László Katalinnal, Juszkó Juliannával. (Kísérletes
Orvostudomány, 1979).
- Irodalom: Spät András: B. P. (Magyar Tudomány, 1998).