Györffy György, szigethi és nádudvari (1917. aug. 26. Szucság, Kolozs vm. – 2000. dec. 20. Bp. Temetés: 2001. jan. 5. Fiumei út): történész.

• Sz: Györffy István (1884–1939) etnográfus, középlaki Papp Anna. Testvérei: Györffy István (1912–1999) orvos, szemész és bisztrai Farkas Ferencné Györffy Anna (1915–2006) grafikus. F. Ruitz Izabella muzeológus Fiai: Györffy János (1947–) térképész, Györffy Péter (1949–) és Györffy Ádám (1953–).
• A bp.-i VII. kerületi Szent István Reálgimnáziumban éretts. (1935), a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. (1939), bölcsészdoktori okl. szerzett (1940), Honvéd Térképészeti Intézetet is végzett (1944); tanulmányait a grazi és a tours-i egyetemen egészítette ki. A történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1969). Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1991. máj. 10.).
• Életút: A Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára gyakornoka (1940–1942), a bp.-i Teleki Pál Történettudományi Intézet gyakornoka, r. tanára (1942–1944), a Kelet-európai Tudományos Intézet ún. Néptudományi Intézetének igazgatója (1945–1949). Az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa (1949–1968), tud. főmunkatársa, tud. tanácsadója (1968–1988), nyugalmazott tud. tanácsadója (1988-tól). A balti államokban és Lappföldön vendégkutató, majd Stockholmban néprajzi tanulmányokat folytatott (1939–1940). Az ELTE BTK-n a magyarság őstörténete és a forrásismeret előadó tanára (1950-es évek).
• Magyarország kora középkori, elsősorban Árpád-kori történetével és történeti földrajzával, a magyar őstörténet keleti forrásaival foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyar nemzetiségi szervezet település- és birtoktörténeti vizsgálata terén. Elsők között vizsgálta az ún. nomád város megjelenési formáit, középkori magyarországi kapcsolatait, osztályozta a korai magyar város típusait, megállapította, hogy a korai magyar városfejlődés a cseh és lengyel fejlődéssel párhuzamosan haladt. Nevéhez fűződik az Árpád-kori Magyarország megyéinek és helységeinek legszélesebb anyaggyűjtésen alapuló történetének összeállítása, amely korszakos jelentőségű mű a magyarországi középkor történetében.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékére, szülőhelyén, a kalotaszegi Szucságon évente Györffy György Közösségi Napokat rendeznek (2007-től). Tiszteletére, szintén Szucságon emléktáblát avattak (2010. aug. 21-én; Kolozsi Tibor szobrászművész alkotása).
• Az MTA Magyar Őstörténeti Komplex Bizottsága elnöke, a Történettudományi Bizottság Térképtudományi Albizottságának tagja. A Magyar–Svéd Történész Vegyes Bizottság, a European Medieval Academy tagja; a Monumenta Germaniae Historica l. tagja, a Commission International de Diplomatique tanácsosa, a Princeton Institute Advanced Study tagja (1987-től). A Budapesti Nemzeti Bizottság kulturális titkára (1945), az Országos Béketanács Tudós Bizottságának tagja (1962-től).
• Elismerés: Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1991). Akadémiai Díj (1964 és 1986), Herder-díj (1988), Szűcs Jenő-díj (1989), Széchenyi-díj (1992), Magyar Örökség Díj (1997).
• A Diplomata Antiquissima c. forráskiadvány-sorozat (1959-től), a Swedish–Hungarian Historical Studies és a Bibliotheca Historica c. sorozat szerkesztőbizottságának tagja (1977-től).
• Főbb művei: Besenyők és magyarok. 1 térképmelléklettel. Egy. doktori értek. is. (Kőrösi Csoma Archivum. Bp., 1940)
  A Codex Cumanicus keletkezésének kérdéséhez. (A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve. Bp., 1942)
  Krónikáink és a magyar őstörténet. (Bp., 1948)
  A kun és a komán népnév eredetének kérdéséhez. (A magyar táj- és népismeret könyvtára. 11. Bp., 1948)
  A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1952)
  A székely társadalom. A kunok feudalizálódása. (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Bp., 1953)
  A tihanyi alapítólevél földrajzinév-azonosításához. (Pais-emlékkönyv. Bp., 1955)
  Kurszán és Kurszán vára. A magyar fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története. (Budapest Régiségei, 1955)
  Magyarország középkori története a honfoglalástól 1790-ig. Összeáll. (Magyarország története. Egy. tankönyv. Bp., 1957)
  A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Szerk., bev., ford. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1958
  2. bőv. kiad. 1975
  3. kiad. 1986)
  Das Güterverzeichnis des griechischen Klosters zu Szávaszentdemeter – Sremska Mitrovica – aus dem XII. Jahrhundert. (Studia Slavica, 1959)
  Pusztaszer. (Műemlékvédelem, 1959)
  Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. 5 táblával, 3 térképmelléklettel. (A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára. Bp., 1959)
  Történelmi atlasz. Szerk. Csatáry Máriával, Pamlényi Ervinnel. (Bp., 1959
  25. jav. kiad. 1983)
  Einwohnerzahl und Bevölkerungsdichte in Ungarn bis zum Anfang des XIV. Jahrhunderts. (Studia Historica, 1960)
  Die Rolle des buyruq in der alttürkischen Gesellschaft. (Acta Orientalia, 1960)
  Diplomata Hungarica antiquissima. (Történelmi Szemle, 1960)
  Constantin Porphyrogenitus, De administrando imperio. Vol. 2. (Byzantinische Zeitschrift, 1962)
  A magyar őstörténet néhány kérdéséről. (Történelmi Szemle, 1962)
  Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. – Geographica historica Hungariae tempore stirpis Arpadianae. I–IV. köt. (Bp., 1963–1998)
  Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. század közepéig. (Magyarország történeti demográfiája. Bp., 1964)
  Adatok a románok XIII. századi történetéhez. 1–2. (Történelmi Szemle, 1964)
  Honfoglalás előtti népek és országok Anonymus Gesta Hungarorumában. (Ethnographia, 1965)
  Formation d’États au IX siècle suivant les Gesta Hungarorum du Notaire Anonyme. (Nouvelles études historiques, 1965)
  Napkelet felfedezése. Julianus, Plano Carpini és Rubruk útijelentése. Vál. és bev. Ford. Ruitz Izabellával. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1965)
  Egy krónikahely magyarázatához. (Történelmi Szemle, 1966)
  A XII. századi dalmát városprivilégiumok kritikájához. (Történelmi Szemle, 1967)
  Egy XI. századi magyarországi palimpszeszt. (Levéltári Közlemények, 1968)
  Les débuts de l’évolution urbaine en Hongrie. (Cahiers de Civilisation Médiévale, 1969)
  Thomas à Becket and Hungary. (Angol filológiai tanulmányok 4. Bp., 1969)
  Zu den Anfängen der ungarischen Kirchenorganisation auf Grund neuer quellenkritischer Ergebnisse. (Archivum Historiae Pontificiae, 1969)
  A magyar várostörténet kezdetei és Budapest kialakulása. Doktori értek. (Bp., 1969)
  Szlavónia kialakulásának oklevélkritikai vizsgálata. (Levéltári Közlemények, 1970)
  Egy Mohács előtti magyar búcsús ima. 2 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1970)
  A honfoglaló magyarok települési rendjéről. (Archaeologiai Értesítő, 1970)
  Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége. 1 térképpel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
  István király emlékezete. (Bp., 1971
  2. kiad. 1973
  új kiad. 1987)
  A besenyők európai honfoglalásának kérdéséhez. (Történelmi Szemle, 1971)
  Der Aufstand von Koppány. (Studia Turcica, 1971)
  Szent László egyházpolitikája. (Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának huszadik évfordulójára. Túrkeve, 1971)
  Dem Gedächtnis Stephans, des ersten Königs von Ungarn. (Acta Historica, 1971)
  Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. (Történelmi Szemle, 1972)
  Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig. 2 táblával, 1 térképmelléklettel. Nagy Tiborral, Gerevich Lászlóval. (Budapest története. Bp., 1973)
  A magyar pénzverés kezdeteihez. (Numizmatikai Közlöny, 1973)
  Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Ford. Pais Dezső. A bevezető tanulmányt írta. Hasonmás kiad. 1 térképmelléklettel. (Bp., 1975
  Bibliotheca Historica. 2. kiad. 1977)
  Bizánc szerepe a magyarok megtérésében. (Kortárs, 1975)
  Autour de l’État des semi-nomades. Le cads de la Hongrie. (Studia Historica, 1975)
  Die Enstehung der ungarischen Burgorganisation. (Acta Archaeologica, 1976)
  Système des résidences d’hiver et d’été chez les nomades et les chefs hongrois au Xe siècle. (Archivum Eurasiae medii aevi. 1. Lisse, 1976)
  Honfoglalás, megtelepedés, kalandozások. (Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Bp., 1977)
  István király. A grafikák a Képes Krónika illusztrációi alapján Bognár György munkája. Az István király életére vonatkozó legfontosabb összefüggő szövegeket Kurcz Ágnes fordította. Bibliofil kiad. (Bp., 1977)
  Legenda és valóság Árpád személye körül. (Kortárs, 1977)
  A lovagszent uralkodása. (Történelmi Szemle, 1977)
  István király és műve. Monográfia. 80 táblával. (Bp., 1977
  2. kiad. 1983
  3. bőv. és jav. kiad. Bp., 2000)
  Kálmán király. Kereskedelmi forgalomba nem került bibliofil kiad. (Bp., 1979)
  Zur Frage der demographischen Wertung der päpstlichen Zehntlisten. (Studia Historica, 1980)
  A 942. évi magyar vezérnévsor kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1980)
  Nemzetközi oklevélkiadási szabályzat. (Levéltári Közlemények, 1980/81)
  Néppé válás Európában és az Északi Kárpátokban. (Kortárs, 1982)
  A kabar kérdés. (Forrás, 1983)
  A magyar állam félnomád előzményei. (Nomád társadalmak és államalakulatok. Tanulmányok. Bp., 1983)
  Wirtschaft und Gesellschaft der Ungarn um die Jahrtausendwende. (Graz–Wien–Bp., 1983)
  Gyulafehérvár kezdetei, neve és káptalanjának registruma. (Századok, 1983)
  A pápai tizedlajstromok demográfiai értékelésének kérdéséhez. (Mályusz Aladár-emlékkönyv. Tárgy- és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp., 1984)
  Honfoglalás és megtelepedés. – A kalandozások kora. – Államszervezés. – Az új társadalmi rend válsága. Trónküzdelmek. – A magyar állam megszilárdulása. (Magyarország története. I. köt. 1–2. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Szerk. Bartha Antal, Kristó Gyula, Székely György. Bp., 1984)
  Levedia és Etelköz kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1984)
  Julianus barát és Napkelet fölfedezése. Vál. és bev. Ford. Ruitz Izabellával. (Magyar ritkaságok. Bp., 1986)
  Györffy István: A Fekete-Körös völgyi magyarság. Sajtó alá rend., szerk. (Pro Memoria. Bp., 1986)
  Györffy István: Magyar falu, magyar ház. Sajtó alá rend., szerk. (Az Akadémiai Kiadó reprint sorozata. Bp., 1987)
  A steppei nomádoktól a magyar államig. (Történelmi Szemle, 1987)
  Nomades et semi-nomades. La naissance de l’état hongrois. (Settimane di studio del centro italiano di studi sull’alto mediaevo. Spoleto, 1988)
  Szent István törvényeinek XII. századi kézirata az Admonti Kódexben. Az OSZK-ban őrzött Cod. Lat. 433. jelzetű kézirat hasonmás kiadása. Az 1935-ben, Lantos Adolf által közreadott hasonmás kiadás felhasználásával. Ford. Bartoniek Emma. Szerk., a kísérőtanulmányt írta. (Bp., 1988)
  Anonymus. Rejtély, avagy történeti forrás? Vál. tanulmányok. (Hermész Könyvek. Bp., 1988)
  La chancellerie royale de Hongrie aux XIII–XIVe siècles. (Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. II. köt. München, 1988)
  A magyar–szláv érintkezések kezdetei és „Etelköz” múltja. (Századunk, 1990)
  A magyar honfoglalás kérdéseiről. (Magyar Tudomány, 1990)
  A magyarság keleti elemei. (Bp., 1990)
  A kazár kettős királyság kérdéséhez. (Keletkutatás, 1991)
  Múlt – emlékezet – történetírás. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. okt. 16.
  megjelent, kivonatosan: Magyar Tudomány, 1992)
  Történelmi atlasz készítésének kérdéséhez. Az előadást követő vita összefoglalásával. (Előadások a Történettudományi Intézetben. Bp., 1991)
  Újabb adatok a tatárjárás kérdéséhez. (Történelmi Szemle, 1991)
  A történelmi földrajzról. Magyarország az Árpád-korban. (Kortárs, 1992)
  Vác városa az Árpád-korban. (Levéltári Közlemények, 1992)
  Diplomata Hungariae Antiquissima I. 1000–1131. Sajtó alá rend. (Bp., 1992)
  Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések, új válaszok. (Bp., 1993)
  Az Árpád-kori magyar krónikák. (Századok, 1993)
  Honfoglaló fejedelmeink és a vezérek. Mítoszok, legalizáló történetek és egykorú feljegyzések. (Magyar Tudomány, 1993)
  Chartae Antiquissimae Hungariae. Összeáll. (Bp., 1994)
  A honfoglalásról sok szemmel. Sorozat. Szerk. (Bp., 1994–1997)
  King Saint Stephen of Hungary. Monográfia. (East European Monographs. Boulder, 1994)
  Honfoglalás és régészet. Szerk. (Bp., 1995)
  Bayerisch-ungarische Frauengestalten. Sz. Jónás Ilonával, Niederhauser Emillel. (Augsburg, 1996)
  A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. Zólyomi Bálinttal. – A magyarság néppé válásának kérdése – új szemszögből. (Magyar Tudomány, 1996)
  Honfoglalás és megtelepedés. (Honfoglaló őseink. Bp., 1996)
  Korai személy- és méltóságneveink kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1996)
  Államalapító apa és fia. (Kriterion Kincses Könyvtár. Bukarest, 1997)
  Árpád-kori oklevelek, 1011–1196. Főszerk. Szerk. Soóky Andrea. Bibliofil kiadás 50 melléklettel, bőrtokban. (Bp., 1997)
  Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig. (Bp., 1997)
  A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Szerk., bev., ford. (Millenniumi magyar történelem. Források. Új kiad. Bp., 2002).
  
• Irodalom: Ex libris Gy. Gy. (Új Írás, 1982)
  Dienes István: Gy. Gy. 70 éves. (Archaeologiai Értesítő, 1987)
  Gy. Gy. irodalmi munkássága. (Történelmi Szemle, 1987–1988)
  Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
  Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I–II. köt. Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. (Csíkszereda, 1996–1997)
  Gy. Gy. munkásságának bibliográfiája. 1988–1997. (Történelmi Szemle, 1997)
  Voigt Vilmos: Gy. Gy. és a magyar néprajztudomány. (Ethnographia, 1999)
  Halálhír. (Népszabadság, 2000. dec. 21.–Magyar Hírlap, 2001. jan. 6.)
  Engel Pál: In memoriam Gy. Gy. (História, 2001)
  Kiss Lajos: Gy. Gy. halálára. (Magyar Nyelv, 2001)
  Granasztói György: Gy. Gy. (Magyar Szemle, 2001)
  Engel Pál: In memoriam Gy. Gy. (História, 2001)
  Zsoldos Attila: Gy. Gy. (Magyar Tudomány, 2001)
  Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
  Szilágyi Ágnes Judit: Gy. Gy. nézetei a kettős honfoglalás elméletéről. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Bp., 2007).
  
• Megjegyzés: Csak egy akadémiai székfoglalót tartott!