Gulyás Pál (1881. jan. 5. Bp. – 1963. máj. 30. Bp.): irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtáros.

• Sz: Gulyás Teréz munkamester, kézimunka tanító.
• A bp.-i VII. kerületi főreáliskolában éretts. (1898), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1902), magyar–francia szakos tanári okl. (1903), a könyvtártan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1957). Az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
• Életút: A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtárának díjnoka (1898–1905), segédőre (1905–1908), I. osztályú segédőre (1908–1912), múzeumi őre (1912–1934; múzeumi igazgatóként nyugdíjazták, 1934). A Múzeumok és Könyvtárak főfelügyelőségének másodelőadója (1916–1922), az ún. Gyűjteményegyetem főkönyvtárnoka (1923–1934). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1914–1922), c. ny. rk. tanára (1922-től).
• Magyar könyv-, könyvtár- és sajtótörténettel, bibliográfiai kérdésekkel foglalkozott. Fő műve, a kb. 80 000 magyarországi születésű író életrajzát és irodalmi munkásságát feldolgozó, a világon egyedülálló biobibliográfiája, amely Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. művének folytatása. A Magyar írók élete és munkái. Új sorozat kéziratát az MTA Könyvtárának ajándékozta, hagyatékának többi részét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattára őrzi.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).
• Az MTA Irodalomtörténeti Bizottságának segédtagja (1916–1932), a Tanácsköztársaság történeti adatainak és emlékeinek összegyűjtésére alakult bizottság tagja (1920-tól), a Külföldi Folyóiratokat és Könyveket Ellenőrző Bizottság tagja (1921-től). A Szent István Akadémia tagja (1916). A Magyar–Spanyol Társaság elnöke. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének jegyzője, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének t. tagja.
• A Magyar Könyvszemle szerkesztője (1911–1924).
• Főbb művei: Id. Péczeli József élete és jellemzése. Egy. doktori értek. (Bp., 1902)
  A könyvkötés technikája. (Bp., 1904)
  De Maistre József gróf, mint ember, író, gondolkodó. (Katolikus Szemle, 1905)
  Les bibliothéques populaires de la Hongrie. (Besançon, 1907)
  A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke. III. Aldinák. (Bp., 1908)
  A népkönyvtárak szervezése. (Bp., 1909)
  Egy ismeretlen Vitéz-kódex a Hannoveri Királyi Könyvtárban. (Magyar Könyvszemle, 1910)
  Voltaire és Shakespeare. (Magyar Shakespeare Tár, 1910)
  Balzac és a heraldika. (Bp., 1911)
  Az Elzevirek respublikái és rokonkiadványok. (Bp., 1912
  hasonmás kiad. 1994)
  Egy felsőmagyarországi könyvkötőcsalád följegyzéseiből. (Bp., 1912)
  Mátyás király könyvtára. (Bp., 1916
  új kiad. 1940)
  Kommunista könyvtárpolitika. (Bp., 1921)
  A könyvek és könyvtárak hajdan és most. (Bp., 1924)
  Ady Endre élet és munkái. Bibliográfiai tanulmány. Összeáll. (Bp., 1925)
  Bibliotheca Corvina. Fraknói Vilmossal, Hoffmann Edith-tel, Fógel Józseffel. (Bp., 1927
  németül és olaszul is)
  A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. 1–2. füz. (Bp., 1929– 1931)
  Der Wiener Buchdrucker Rafael Hoffhalter und sein Sohn in Ungarn. (Gutenberg Jahrbuch, 1932)
  Sámboky János könyvtára. Bibliotheca Johannes Sambuci. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. jan. 2.
  megjelent önállóan: Bp., 1941
  hasonmás kiad. Szeged, 1992
  németül: Szeged, 1992)
  Bibliográfiai és könyvtári szakrendszerek (Bp., 1937)
  Magyar írók élete és munkái. I–VI. köt. (Bp., 1939–1944
  VII–XIX. köt. Sajtó alá rend. Viczián János. Bp., 1990–2002)
  A bibliográfia kézikönyve. I–II. köt. (Bp., 1941–1942
  2. köt. hasonmás kiad. 1984)
  Könyvkereskedelmünk a mohácsi vésztől az 1772. évi rendtartás kibocsátásáig. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. okt. 14.)
  Magyar írói álnévlexikon. Összeáll. (Bp., 1956
  2. kiad. 1978)
  A könyv sorsa Magyarországon. I–III. köt. (Bp., 1961).
  
• Irodalom: Kókay György: G. P. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
  Kozocsa Sándor: G. P. (Magyar Könyv Szemle, 1963)
  Kozocsa Sándor: A százéves G. P. (Irodalomtörténet, 1981)
  Kókay György: G. P. könyvtörténeti és szerkesztői munkássága. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1994)
  Sonnevend Péter: Jegyzetek a könyvtárpolitikus G. P. tevékenységéhez. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1994)
  Katsányi Sándor: Párhuzamos életrajzok. G. P., Szabó Ervin és a korszerű közkönyvtár gondolatának kibontakozása. (Könyvtári Figyelő, 1995)
  Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003).