Grosschmid Béni; Zsögöd Benő (1852. nov. 6. Máramarossziget, Máramaros vm. – 1938. szept. 7. Visegrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.): jogász.

• Testvére Grosschmid Géza jogász. F: Hoványi Jolán. Fia: Grosschmid Lajos (1886–1940) matematikus. Unokaöccse: Márai Sándor (1900–1989) író és Radványi Géza (1907-1986) filmrendező.
• A bécsi tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1872). Az MTA tagja (l.: 1901. máj. 10.).
• Életút: Az Igazságügyminisztérium tisztviselője, bíró, majd ügyvéd (1872–1882), a nagyváradi jogakadémián a polgári törvénykezés, a váltó- és kereskedelmi jog r. tanára (1882–1885). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az osztrák polgári magánjog ny. rk. (1885–1887), ny. r. tanára (1887–1890). A bp.-i tudományegyetemen a magyar magánjog ny. r. tanára (1890–1928); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1897–1898 és 1913–1914), majd az Egyetem rektora (1917–1918). Magyar kir. udvari tanácsos (1899-től).
• Az első magyarországi hosszútávúszók közé tartozott, majd a Budai Torna Egylet jegyzőjeként jelentős szerepet játszott a BTE és a Budai Torna Kör egyesítésében, Magyarország egyik legnagyobb egyesületének, a Budapesti (Budai) Torna Egyletnek (BBTE) kialakításában (1875).
• Vezető szerepet játszott az 1894. évi polgári házassági törvény, valamint számos más törvény előkészítésében. Határozottan fellépett a magyar jogalkotásban érvényesülő német befolyás ellen, ennek szellemében támadta a polgári törvénykönyv hivatalos, Teleszky-féle tervezetét. Különösen jelentősek dogmatikai elemzései.
• Emlékezet: Visegrádon hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben, fiával közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
• Főbb művei: A bírói zálogjog némely kiterjesztéséről. – Kiskorúak utáni törvényes öröklésről. (Magyar Igazságügy, 1879)
  Öröklött és szerzett vagyon. (Magyar Igazságügy, 1879)
  A csődtörvény. Jegyzetekkel, magyarázatokkal, utasításokkal ellátta. (Bp., 1881)
  Polgári törvénykezési rendtartás és végrehajtási eljárás. Szakszerű használat czéljából egybegyűjtötte. (Bp., 1881)
  Magyar magánjogi jegyzetek. I–III. köt. (Bp., 1890–1893)
  A magyar magánjog tanítása a budapesti egyetemen és a nemzeti irány. (Bp., 1896)
  Fejezetek kötelmi jogunk köréből. I–II. köt (Bp., 1897–1900
  új kiad. 1931)
  Öröklött és szerzett vagyon. (Bp., 1897)
  Magánjogi tanulmányok, tervezetek és kisebb dolgozatok. I–II. köt. (Bp., 1901)
  A szerzemény családi, vagyon- és örökjogunkban. (Bp., 1903)
  Magánjogi előadások. Jogszabálytan. (Bp., 1905)
  A házassági törvény. I–II. köt. (Bp., 1909). Az intestát örökösödési rend Solon törvényeiben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1917. jún. 11.
  megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1917)
  Werbőczy és az angol jog. (Bp., 1928).
  
• Irodalom: Emlékkönyv G. B. jogtanári működésének 30. évfordulójára. (Bp., 1912)
  Emlékkönyv G. B. jogtanári működésének 40. évfordulójára. (Bp., 1922)
  Szladits Károly: G. B. és a magyar kötelmi jog. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1936)
  Angyal Pál: G. B. (Magyar Jogi Szemle, 1938)
  Gajzágó László: G. B. Serlegbeszéd. (Bp., 1938)
  Őze Imre: G. B. és az ági öröklés. (Bp., 1938)
  Bölöny József: G. B., mint közjogász. (Magyar Közigazgatás, 1938)
  Szladits Károly: A magyar jogtudomány szabadságharcosa. (Jogászegyleti Szemle, 1948)
  Asztalos László: G. B. helye a magyar civilisztikában. (Acta Universitatis Budapestinensis. Sectio Iuridica, 1984).