Grastyán Endre (1924. febr. 25. Őriszentpéter, Vas vm. – 1988. júl. 17. Pécs): orvos, idegfiziológus.

• Sz: Grastyán József, Siska Gizella. F: Horváth Anna Mária.
• Sopronban éretts. (1942), a Pápai Református Hittudományi Akadémián tanult (1942–1945), a POTE-n általános orvosi okl. szerzett (1951), az orvostudományok kandidátusa (1958), doktora (1976). Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.).
• Életút: A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE Élettani Intézete gyakornoka (1951–1953), egy. tanársegéde (1953–1958), egy. adjunktusa (1958–1962), egy. docense (1962–1978), egy. tanára, az Int. igazgatója, egyúttal az MTA Idegélettani Tanszéki Kutatócsoportjának vezetője (1978. júl. 1.–1988. júl. 17.). Moszkvában és Leningrádban (1956), Marseille-ben és Párizsban járt hosszabb tanulmányúton (1958). A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) Agykutató Intézetének vendégkutatója (1959), a Havannai Egyetem Idegfiziológiai Intézete (1966), a New York-i Medical College vendégprofesszora (1971–1972).
• A magyarországi komplex neuro- és elektrofiziológiai kutatások iskolateremtő egyénisége. Elsőként írta le a rejtett agykérgi területnek a tanulásban betöltött szerepét. Nevéhez fűződik az agyterületnek a motivációs folyamatok szempontjából történő feltárása, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségűek a feltételes reflex megerősítési mechanizmusát leíró munkái, továbbá elsőként írta le az ún. gátlás alól történő átcsapási (rebound) jelenséget.
• Emlékezet: Pécsett hunyt el, a Központi Temetőben nyugszik, síremléke Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása (bronz, 1995-ben). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Emléktáblája a Pécsi Tudományegyetemen látható. Tiszteletére a nevét viselő Grastyán Endre-alapítvány Grastyán Endre-díjat alapított (a művelődés és a tudományos ismeretterjesztés területén kimagasló eredményeket elért személyiségeknek, 1989-ben; először 1990-ben adták át). Nevét vette fel a Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégiuma (1998-ban), ahol évente Grastyán Endre Interdiszciplináris Konferenciát rendeznek (2003?-tól) A Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében róla nevezték el a Grastyán Endre Laboratóriumot (2008-ban).
• Az MTA Neurobiológiai Bizottsága elnöke. A European Brain and Behaviour Society alapító tagja, a Szovjet Pavlov Társaság t. tagja (1971-től), az International Brain Research Organization (IBRO) tagja (1973-tól). Az Academia Leopoldina külföldi tagja (1964).
• Elismerés: Munka Érdemrend (arany, 1982). Akadémiai Díj (1963 és 1967), Schaffer Károly-emlékérem (1975), Ranschburg Pál-emlékérem (1978), Állami Díj (1988).
• A Behavioral Biology (1967-től), és az Experimental Brain Research szerkesztőbizottságának tagja (1970-től).
• Főbb művei: Agytörzsi és archiocorticalis mechanizmusok jelentősége a feltételes reflexben. Kand. értek. (Pécs, 1957)
  The Hippocampus and Higher Nervous Activity. (The Central Nervous System and Behaviour. New York, 1959)
  The Significance of the Earliest Manifestations of Conditioning in the Mechanism of Learning. (Brain Mechanisms and Learning. Montevideo, 1959)
  A modern idegélettan problémái. (Bp., 1962)
  Changes of Optic Evoked Potentials during Conditioning and Their Relation to the Conditioned Startle Reaction. Klingberg, F.-fel. (Acta Physiologica, 1963)
  Motivációs mechanizmusok jelentősége a feltételes reflexes kapcsolatok szervezésében. Többekkel. (Pszichológiai Tanulmányok. Bp., 1965)
  Hypothalamic Motivational Processes as Reflected by Their Hippocampal Electrical Correlates. Többekkel. (Science, 1965)
  Rebound, Reinforcement and Self-stimulation. Többekkel. (Communications in Behavioral Biology, 1969)
  Orientáció és megerősítés. Doktori értek. (Pécs, 1973)
  Effects of Spatial Separation of the Conditioned Signal from the Reinforcement. Vereczkei Lajossal. (Behavioral Biology, 1974)
  Az elektrofiziológia és a klinikai elektroencephalographia viszonyáról. (Orvosi Hetilap, 1978. 36.)
  Rendszeranalízis-megközelítés patkányok tanulásában. A jelző térbeni lokalizációjának szerepe. Többekkel. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1979)
  A játék neurobiológiája. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. ápr. 19.
  megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1985)
  A tanulás optimalizálása idegfiziológiai ismeretek tükrében. (Parlando, 1984)
  Az érték neurobiológiai megközelítése. (Pszichológia, 1987).
  
• Irodalom: Cserhalmi Imre: Grastyán professzor művei. (Népszabadság, 1986. ápr. 4.)
  A játék komoly dolog. Grastyán professzor utolsó üzenete. (Parlando, 1989)
  Ádám György: G. E. (Magyar Tudomány, 1989)
  Molnár Péter: G. E. életműve. Művei bibliográfiájával. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1990)
  Mozaikkövek G. E. portréjához. Az alapkutatás alapvetően játéktevékenység. Beszélgetés G. E.-vel. (Pszichológia, 1994).
  
• Megjegyzés: MÉL IV., A Magyar Tudományos Akadémia tagjai I. köt., ÚMÉL II. téves halálozási adat: jún. 17.!