Gothard Jenő, herényi (1857. máj. 31. Herény, Vas vm. – 1909. máj. 29. Herény): csillagász, gépészmérnök.

• Testvére: Gothard István (1869–1948) orvos, neurológus, festőművész és Gothard Sándor (1859–1939) mezőgazdász.
• A szombathelyi premontrei főgimnáziumban éretts. (1875), a bécsi polytechnikum gépészmérnöki okl. szerzett (1879), egyúttal csillagászati és geodéziai kutatásokat folytatott. Az MTA tagja (l.: 1890. máj. 8. ).
• Életút: Konkoly Thege Miklós hatására Herényben saját birtokán csillagvizsgálót állított fel, s csillagászattal, csillagászati és egyéb műszerek tervezésével foglalkozott (1881–1909). Ő teremtette meg elsőként Magyarországon a nagy távolságú, 178 km-es telefon-összeköttetést (1881), közreműködött az Ikervár mellett létesített első magyarországi vízierőmű tervezésében (1894–1895), a fejlesztésre megalapított Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. műszaki igazgatója (1895–1900?).
• A herényi asztrofizikai obszervatóriumban 1881. okt. 20-án volt az első észlelés, a csillagászati megfigyelésekben mindhárom Gothard testvér részt vett. A csillagvizsgálóhoz meteorológiai és földmágnességi észleléseket szolgáló létesítmények is tartoztak, az obszervatórium fő műszere a londoni Browning-cég által 1874-ben gyártott és Konkoly-Thege Miklóstól 1881-ben megvásárolt 254 mm tükörátmérőjű, Newton-rendszerű teleszkóp volt. Később – műszerészeivel együtt – a műszerek többségét maga Gothard Jenő tervezte, az obszervatórium általa felállított finommechanikai műhelyében. Műszereivel világhírű felvételeket készített a teljes, de Magyarországról csak részlegesen látható napfogyatkozásról (1882. máj. 17-én). Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban az üstökösök spektroszkópiáját és az égi fényképezés lehetőségeit vizsgálta. Szabad szemmel nem látható üstökösről ő készített a világon először fényképfelvételt (a Barnard–Hartwig-üstökösről, 1886-ban), továbbá elsőként készített jól kimérhető üstökös-színképfelvételt (1892). Munkássága révén a 19. sz. végén már nemzetközileg elismert szakembernek számított a halvány, diffúz égitestek fényképezése területén. Fényképészeti úton fedezte fel a Lyra gyűrűs köd (M 57) központi csillagát (1886), kimutatta a csillag színképében a hidrogén és a hélium vonalainak periodikus megjelenését és eltűnését, valamint elsőként mutatta ki a nóva-csillagok párhuzamos fényességét és színképingadozását (1901). A röntgensugarak felfedezésének bejelentése után néhány héttel már ő is készített röntgenfelvételeket, továbbá Magyarországon Konkoly-Thege Miklós és Gothard Jenő használt mikrofont, ill. szerkesztett fonográfot. Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, a teleket Olaszországban, Algériában és Egyiptomban töltötte, ahol régészeti és csillagászati szenvedélyének élt.
• Emlékezet: Herényben hunyt el, a Szombathelyi Herényi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Emlékét őrzi – többek között – az ELTE Gothard Jenő Obszervatóriuma a szombathelyi Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület és a szombathelyi Gothard Jenő Általános Iskola. Emlékére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Észak-dunántúli Koordinációja Gothard Jenő-díjat alapított (2000-ben). Halálának 100. évfordulóján és a Csillagászat Nemzetközi Éve tiszteletére a Magyar Numizmatikai Társaság Gothard Jenő-emlékérmet adott ki (2009).
• A német Astronomische Gesellschaft választmányi (1881), a londoni Royal Astronomical Society (1883), a bécsi Photographische Gesellschaft r. tagja.
• Elismerés: A Bécsi Photographiai Egylet Voigtländer-ezüstérme (1886), a bécsi fényképészeti kiállítás aranyérme (1887), a moszkvai fényképészeti kiállítás díszoklevele (1889), a berlini fényképészeti kiállítás ezüstérme (1889).
• Főbb művei: A herényi astrophysikai observatorium leírása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1882)
  Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon. – Egy új spektroskop. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1883)
  A Pons–Brooks üstökös spectroscopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. – A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1884)
  Az 1884. évi megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon. – Tanulmányok az égi testek photographálása terén. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1885)
  Az újabbkori csillagászat módszerei és megfigyelésmódjai. (Népszerű természettudományos előadások gyűjteménye. Bp., 1886)
  Az égi testek photographálása. (Természettudományi Közlöny, 1887)
  A photographia. Gyakorlata és alkalmazása tudományos célokra. (1890)
  Spektralphotographiai tanulmányok. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1891. ápr. 20.
  megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 21. köt. 2. Bp., 1891
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1891)
  Stellar Photography. (American Annual of Photography, 1892)
  Nova Aurigae spektruma, összehasonlítva néhány bolygószerű köd spektrumával. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1892)
  A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajza. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1893)
  Studies on the Photographic Spectrum of the Planetary Nebulae and of the New Star. (Astronomy and Astrophysics, 1893)
  Meteorológiai megfigyelések a herényi observatoriumon 1891-ben, 1896-ban és az 1900. évben. I–III. köt. (Bp., 1894–1902).
  
• Irodalom: Harkányi Béla: Megemlékezés G. J.-ről. (Természettudományi Közlemények, 1909)
  Konkoly Thege Miklós: Herényi G. J. l. tag emlékezete. (Bp., 1910)
  Réthly Antal: Herényi G. J. meteorológiai érdemei. (Vasi Szemle, 1935)
  Bencze Sándor: G. J. (Szombathely, 1957)
  Farkas Dénes: A három Gothard-fivér munkássága. (Vasi Szemle, 1963)
  Vértesi Péterné: G. J. Bibl. (Vasi Honismereti Közlemények, 1981)
  Horváth József: G. J. tudományos tárgyhagyatéka. (Vasi Szemle, 1993)
  Sragner Márta: G. J. (3. jav., bőv. kiad. Szombathely, 1994)
  Vértes Ernő: 140 éve született G. J. (Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1997).