Gombás Pál (1909. jún. 5. Serlegszántó, Sopron vm. – 1971. máj. 17. Bp.): fizikus.
- Sz: Gombás János, Gräf Mária.
- A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1932), bölcsészdoktori okl. szerzett (1934), belföldi
kutatási ösztöndíjas (1934–1938), majd hosszabb tanulmányutat tett az USA-ban (1947). A szilárdtestek elmélete tárgykörben
magántanári képesítést szerzett (1938), az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1946. dec. 19.).
- Életút: A Pázmány Péter Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézetének díjtalan tanársegéde (1932–1938), díjas tanársegéde (1938–1939),
a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az elméleti fizika ny. rk. tanára (1939–1940). A kolozsvári Ferenc József
Tudományegyetemen az elméleti fizika ny. rk. (1940–1941), ny. r. tanára (1941–1944). A József Nádor Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE), ill. a BME-n a fizika ny. r. tanára (1944–1951), a Fizika Tanszék tanszékvezető egy. tanára
(1951–1971). Az MTA KFKI Elméleti Fizikai Osztályának vezetője (1953–1954), az MTA Elméleti Fizikai Kutató Csoportjának
igazgatója (1954–1971).
- Az atom statisztikus elméletével, az atommagok és a szilárd testek elméletével, a pszeudopotenciálok elméletével és
alkalmazásával, az atomhéj-fizika kérdéseivel, a kvantummechanika közelítő módszereivel foglalkozott. Legjelentősebb eredménye
az atomi rendszerek statisztikus elméletének továbbfejlesztése (Thomas–Fermi–Dirac–Gombás-modell), amellyel nemzetközi
hírnevet szerzett. Sikeresen használták fel az alacsony energiákra kidolgozott közelítő módszereit a nagyenergiájú fizika egyes
kérdéseinek közelítő vizsgálatánál, de egyes csillagászati problémák tárgyalásánál is. Öngyilkos lett.
- Az MTA III. Osztályának titkára (1946. dec. 19.–1947. okt. 20.). Az MTA másodelnöke (1948. júl. 2.–1949. nov. 29.), alelnöke (1949.
nov. 29.–1958. nov. 28.). A Német Fizikai Társaság, az International Union of Pure and Applied Physics (IUPAP) tagja (1959-től).
- Elismerés: Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951), Munka Érdemrend (arany, 1969).
Kossuth-díj (1948 és 1950).
- Az Acta Physica (1951-től) és a Physics Letters főszerkesztője.
- Főbb művei: Bevezetés az atomfizikai többtestprobléma kvantummechanikai elméletébe. (Kolozsvár, 1943)
A correlatióval bővített
statisztikus atommodell. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. okt. 28.)
Bevezetés az atomelméletbe. (Bp., 1947)
Akadémiai székfoglaló. (Bp., 1947)
Az inhomogén tér által előidézett elektrosztatikus polarizáció elmélete. Bevezetés a szilárd
testek elméletébe. (Elhangzott: 1947. máj. 19.)
Theorie und Lösungsmethoden des Mehrteilchenproblems der Wellenmechanik.
(Basel, 1950
oroszul: Moszkva, 1952
2. kiad. 1953)
Az atom statisztikus elmélete és alkalmazásai. (Bp., 1955
németül: Wien,
1949
oroszul: Moszkva, 1951)
Die statistische Behandlung des Atoms. (Handbuch der Physik. Berlin, 1956)
Bevezetés a
hullámmechanikába és alkalmazásaiba. Kisdi Dáviddal (Bp., 1967
németül: Bp.–Wien, 1969
angolul: Bp.–Oxford, 1973)
Pseudopotentiale. (Wien, 1967)
Solutions of the Simplified Self-Consistent Field for All Atoms of the Periodic System of Elements
from Z=2 to Z=92. Szondy Tamással. (Bp.–London, 1970)
Fizika mérnökök számára. (Bp., 1971)
Bevezetés az elméleti fizikába.
Kisdi Dáviddal. I–II. köt. (Bp., 1971).
- Irodalom: Kónya Albert: G. P. (Magyar Tudomány, 1971)
Gáspár Rezső: Pál Gombás. (Acta Physica, 1971)
G. P. (Sokszemközt –
tudósokkal. Kardos István tévésorozata. Bp., 1974)
G. P.-emlékszám. (Fizikai Szemle, 1984)
„Soha nem sajnálta az időt és
fáradságot a tényleges fizikai problémák megkeresésére”. Vekerdi László interjúja Kónya Albert akadémikussal G. P.-ról. (Magyar
Tudomány, 1984).