Gerecs Árpád; 1913-ig Gremsperger (1903. júl. 18. Zsámbék, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. – 1982. jan. 27. Bp.): kémikus.
- Sz: Gremsperger Mihály kéményseprősegéd, Kittler Róza.
- Esztergomban éretts. (1921), a bp.-i József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1927), műszaki doktori okl. (1930), a szénhidrátok
és glükozidok tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1930). Az MTA tagja (l.: 1951. dec. 15.; r.: 1958. nov. 28.).
- Életút: A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Vegyészmérnöki Osztály Szerves Kémiai
Intézetének tanársegéde (1928–1938) és magántanára (1941–1949); közben a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Rt.
kutatómérnöke (1938–1951). A Szerves Vegyipari Kutató Intézet (1951–1952), a Gyógyszeripari Kutató Intézet igazgatója (1952–
1955); egyúttal a Szegedi Tudományegyetem TTK Alkalmazott Kémiai Tanszékének ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–
1955) és a Tanszék vezetője (1950–1955). Az ELTE Fizikai–Kémiai–Matematikai Kara, ill. a TTK Kémiai Technológiai Tanszékének
tanszékvezető egy. tanára (1956–1974).
- Tudományos pályafutásának kezdetén szénhidrátkémiával foglalkozott, Zemplén Gézával közösen a glükozidok és az
oligoszacharidok szintézisének és szerkezetének felderítésére vonatkozó kutatásokat végzett. Felfedezte a Pictet–Vagel-féle
cukorszintézis szteroszelektivitását. Később érdeklődése gyógyszerkémiai és szerves kémiai technológiai kérdések felé fordult.
Kutatásai révén számos gyógyszer (B-vitamin, penicillin, sztreptomicin, ultraszeptil stb.) magyarországi gyártása vált lehetővé.
Vezető szerepet játszott a magyar gyógyszeripar 1945 utáni újjáélesztésében és fejlesztésében. Szerves kémiai technológiai
kutatásai során szoros együttműködést alakított ki számos ipari üzemmel (a Chinoin kívül pl. a Tatabányai Szánbányák
Vállalattal, a Lakk- és Festékipari Vállalattal, a Papíripari Kutató Intézettel stb.). Jelentős szerepet játszott a Nehézipari
Minisztérium által megalapított várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeum előkészítő és szervező munkáiban (1961–1962).
- Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Farkasréten nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Nevét vette fel a Szegedi Tudományegyetemen a Gerecs Árpád Terem.
- Az MTA Elnökség tagja (1961. ápr. 14.–1964. ápr. 24.). Az MTA Szerves Kémiai Technológiai Bizottságának elnöke (1952–1962),
Műszaki Kémiai Bizottsága tagja (1970–1982). A Magyar Kémikusok Egyesületének alelnöke. Az Oktatási Minisztérium Kémiai
Szakbizottságának elnöke.
- Elismerés: Munka Érdemrend (1953; arany, 1965 és 1973).
Az ELTE díszdoktora (1981).
Kossuth-díj (a P-vitamin, és a B1-vitamin pyrocatechin, papaverin és a tuberkulózis gyógyításánál fontos paraaminoszalicilsav
hazai anyagokból való előállításáért, Kollonits Jánossal, 1950).
- Főbb művei: Notiz zur Synthese des Rohrzuckers. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1929)
A
barbaloinról. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1930)
Adatok a barbaloin ismeretéhez 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1930)
Konstitution und Synthese der Rutinose, der Biose des Rutins. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen
Gesellschaft, 1935)
Verhalten der Glucose gegen Rhodenswasserstoffsäure. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen
Chemischen Gesellschaft, 1936)
Einwirkung von Quecksilbersalzen auf Azetohalogen-Zucker. Zemplén Gézával. (Berichte der
Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1938)
A glükóz egy új rodánvegyületének szerkezete. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1938)
Gyógyszerkémia és gyógyszeripar. (Bp., 1942)
Adatok a Fries-reakciókhoz. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1952. okt.
24.
megjelent: MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
Synthesen aus Tetrahydrofuryalkohol. Windholz, M.-mel.
(Acta Chimica, 1958)
Alfaoxi- és alfahalogén-arilhidrazonokról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1959. okt. 2.
megjelent:
MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
Über das D-Mannose-2,4-dinitrophenylhydrazon. Többekkel. (Acta
Chimica, 1962)
Bevezetés a kémiai technológiába. Egy. tankönyv. (Bp., 1968
5. kiad. 1995)
Vizsgálatok a monóz-hidrazonok
köréből. (Kémiai Közlemények, 1968).
- Irodalom: Beck Mihály: G. A. (M. Tudomány, 1982)
Zsadon Árpád: Emlékezés G. Á.-ra. (Kémiai Közlemények, 1985).