Genthon István (1903. aug. 18. Bp. – 1969. máj. 30. Eger): művészettörténész.

• Sz: Genthon Ferenc, Bernhardt Lujza.
• A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1928); közben állami ösztöndíjjal a bécsi Collegium Hungaricumban (1927–1928), majd a Római Magyar Történeti Intézetben tanult (1928–1929). A magyar művészettörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1935), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1965). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
• Életút: A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régiségtára Történeti Osztályának őre (1928–1934), az átszervezés után a Magyar Történeti Múzeum Iparművészeti és Történeti Osztályának őre és a Műemlékek Országos Bizottságának előadója (1934–1940). A Pázmány Péter Tudományegyetemen magántanára (1935–1940), a római Magyar Akadémia igazgatója (1940–1943), az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum főigazgatója (1945–1950), egyúttal a múzeum Modern Külföldi Osztályának, majd a Modern Kép- és Szoborosztályának vezetője is (1948–1969. jan.). Az Iparművészeti Főisk. ny. r. tanára.
• A magyar művészet szinte valamennyi korszakával foglalkozott, de elsősorban a 19–20. sz.-i és a kortárs magyar művészet kutatásában érte el a legjelentősebb eredményeket. Aktív kapcsolatot tartott fenn kortárs művészekkel, a Gresham Kör tagjaként a csoport szinte minden tagjáról írt monográfiát. A magyarországi műemléki topográfiai kutatások egyik kezdeményezője. Hatalmas topográfiai műve (Magyar műkincsek és emlékek külföldön) kéziratban maradt (a kézirat eredeti, fotókkal gazdagon illusztrált példányát az MTA Művészettörténeti Intézete őrzi). Más művészeti ágakat is vizsgált (pl. tanulmányt írt Miloss Aurél táncművészről).
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Farkasréten nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Halála után igen gazdag magánkönyvtára a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Könyvtárába került. A Szépművészeti Múzeum emlékére Genthon István-ösztöndíjat alapított (a muzeológus utánpótlás biztosításáért, 2001-től).
• Az MTA Művészettörténeti Főbizottsága tagja, az MTA Magyar Művészettörténeti Munkaközösségében az 1896–1919 közötti magyar művészetet feldolgozó munkacsoport vezetője. A Szent István Akadémia r. tagja (1941). A Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete és a Szentendrei Festők Társasága tb. tagja.
• A Művészeti Lexikon főszerkesztője (I–IV. köt., Zádor Annával, 1965–1968).
• Főbb művei: Magyar művészek Ausztriában a mohácsi vészig. Egy. doktori értek. (Bp., 1927)
  Korb Erzsébet. (Bp., 1928)
  Bernáth Aurél. (Ars Hungarica. 1. Bp., 1932), Budapest múltja és művészete. (Kincsestár. Bp., 1932)
  A régi magyar festőművészet. (Vác, 1932)
  A magyar történelem képeskönyve. Összeáll. A bevezető tanulmányt Gerevich Tibor írta. (Bp., 1935)
  Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig. (Magyar Szemle Könyvei. Bp., 1935)
  Erdély művészete. (Történeti Erdély. Bp., 1936)
  Az esztergomi főszékesegyházi kincstár. (Officina Képeskönyvek. Bp., 1938)
  Török műemlékek Budán. (Budapest története. Bp., 1944)
  Esztergom műemlékei. Összeáll. (Magyarország művészeti topográfiája. 1. Bp., 1948)
  Magyar élet kezdetei Rómában. Akadémia székfoglaló. (Elhangzott: 1948. jún. 14.)
  Középkori magyar festészet. (Magyar művészet. 3. Bp., 1948
  franciául: Párizs, 1948)
  Egry József. (Bp., 1948)
  A magyar művészettörténet bibliográfiája. Összeáll. (Bp., 1950)
  Magyarország műemlékei. (Bp., 1951
  2. kiad. Átd. Dercsényi Dezső. Bp., 1974)
  Ferenczy Károly. (Művészettörténeti Kiskönyvtár. Bp., 1953)
  Az egri líceum. (Műemlékeink. Bp., 1955)
  Rippl-Rónai József. (Bp., 1958
  angolul, németül és franciául is
  2. kiad. 1977)
  Cézanne. (A művészet kiskönyvtára. Bp., 1958
  2. kiad. 1964)
  Magyarország művészeti emlékei. I–III. köt. (Bp., 1959–1974)
  A posztimpresszionizmus. (Művészettörténet. 54. Bp., 1960)
  Czóbel. (A művészet kiskönyvtára. Bp., 1961)
  Magyar művészet a századforduló idején. (Művészettörténet. 58. Bp., 1962)
  Ferenczy Károly. Monográfia és doktori értek. is. (Magyar mesterek. Bp., 1963)
  Bernáth Aurél. (A művészet kiskönyvtára. Bp., 1964)
  Modern francia festmények a Szépművészeti Múzeumban. (Bp., 1965)
  Művészeti Lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Zádor Annával. (Bp., 1965–1968)
  Római napló. Úti jegyzetek. (Bp., 1973).
  
• Irodalom: Dercsényi Dezső: G. I. 60. születésnapja. (Műemlékvédelem, 1963)
  Gerő László: G. I. (Műemlékvédelem, 1969)
  Kovács Éva– Dercsényi Dezső–Radocsay Dénes–Németh Lajos: G. I. emlékére. Életrajz és művei bibliográfiája. (Bp., 1971)
  G. I. topográfiai levelezése. Szerk. Kerny Terézia. (Ars Hungarica, 1990)
  Papp Katalin: G. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
  Kerny Terézia: Gondolatok G. I. születésének centenáriumán. (Műemlékvédelem, 2004).