Ábrahám Ambrus Andor (1893. nov. 20. Tusnád, Csík vm. – 1989. jan. 10. Szeged): biológus, zoológus, premontrei szerzetes..

• Sz: Kóródy Teréz.
• A gimnáziumot Csíksomlyón végezte, Csíkszeredán éretts. (1913); a jászói premontrei rendbe lépett, ahol teológiát tanult (1913), pappá szentelték (1917), a bp.-i tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári okl. (1919), bölcsészdoktori okl. (1922), a gerincesek szövettanából magántanári képesítést szerzett (1926). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1960. ápr. 14.).
• Életút: A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Általános Állattani és Összehasonlító Anatómiai Intézet tanársegéde (1917–1921), egy. adjunktusa (1919–1936) és magántanára (1926–1936), az állattan és az állatrendszertan c. ny. rk. tanára (1936–1940). A Szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola r. tanára (1934–1940) és az Állattani Tanszék vezetője (1934–1940), egyúttal a Főiskola igazgatója (1938–1940). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ill. a Szegedi Tudományegyetemen a gyógyszerészeti állattan és az állatrendszertan c. ny. rk. (1926–1934), ny. r. tanára (1934–1952), egy. tanára (1952–1967) és az Általános Állattani és Biológiai Tanszék vezetője (1940–1967). A szegedi Állattani Intézet és Gyűjtemény megalapítója (1934-től).
• Premontrei szerzetes volt, VI. Pál pápa felmentette egyházi kötelmei alól (1967-ben).
• Az idegrendszer összehasonlító vizsgálatával, összehasonlító idegszövettannal, idegélettannal, az idegszövetek tanulmányozásának mikrotechnikai eljárásaival, az intrakardiális idegek és hallóidegek összehasonlító vizsgálatával foglalkozott.
• Emlékezet: A JATE emlékére Ábrahám Ambrus-emlékérmet alapított (a neurohisztológia területén elért kimagasló eredményekért, 1993-tól). Emlékét bronz dombormű őrzi (Tóth Sándor alkotása a Szegedi Tudományegyetem Ady téri épületén, felavatták: 1993. nov. 19-én). Szegeden hunyt el, a bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
• Az MTA Zoológiai Bizottság tagja, elnöke, Morfológiai Főbizottsága tagja, a Neuromorfológiai Témabizottsága elnöke. A Szegedi Akadémiai Bizottság tagja (1961–1989). A Szent István Akadémia r. tagja (1930-tól). A Magyar Biológusok Társasága elnöke (1955–1959), tb. elnöke (1959–1962); a Szegedi Osztály elnöke (1955–1961). A Magyar Anatómusok, Hisztológusok, és Embriológusok Társasága vezetőségi tagja (1966–1989). Az agrai Indiai Zoológiai Akadémia tagja (1955–1989), a londoni Királyi Orvosi Társaság külső tagja (1958–1989). Az Európai Endokrinológusok Társasága tagja (1963–1989). A Nemzetközi Ideganatómiai Akadémia tagja.
• Elismerés: A JATE díszdoktora (1982). Kossuth-díj (1953), József Attila-emlékérem (1968), Gelei József-emlékérem (1981). Munka Érdemrend (1963; arany, 1973 és 1978), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983).
• Az Acta Universitatis Szegediensis. Pars zoologica (1942–1944) az Annales Biologicae Universitatum Hungariae (1951–1958) és az Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica szerkesztője (1955–1958). Az Acta Biologica (1952–1960), az Acta Zoologica szerkesztőbizottságának tagja (1965–1989).
• Főbb művei: A gyíkok bőrének idegvégződései. 2 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1926)
  A gyíktüdő idegvégződései. 2 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1927)
  A kutya orrbőrének idegvégkészülékei. 3 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
  Angolországi tapasztalataim. (Bp., 1930)
  Az állati szervezet őrei a környezetben. A Szent István Akadémián tartott székfoglaló előadása. (Bp., 1931)
  Az állatok szerepe a gyógyászatban. (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1932)
  Újabb adatok az idegvégtestek mellékrostjainak ismeretéhez. – Adatok az édesvízi csontoshalak fali dúcsejtjeinek ismeretéhez. (Állattani közlemények, 1933)
  Állati mérgek és mérges állatok. 1–2. (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1933)
  Haeckel eszmetörténeti és tudományos jelentősége. (Katholikus Szemle, 1934)
  A vér szerepe a gyógyászatban. (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1934)
  Adatok a madárbélcsatorna beidegzésének ismeretéhez. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
  Az ember szájpadmandolájának beidegződése. Adatok a szájpadmandola alak- és élettanához. (Állattani Közlemények, 1935)
  A származástan és a mai biológia. (Az Esztergomi Nyári Egyetem 1934. évi előadásai. Bp., 1935)
  Székely ének – székely élet. (Szeged, 1936)
  A gerincesek intercardialis idegrendszere. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1937)
  A békák szájpad-nyálkahártyájának mikroszkopikus beidegződése. (Állattani Közlemények, 1937)
  A neurontan mai állása. (Állattani Közlemények, 1938)
  A csigák bélcsatornájának mikroszkopikus beidegzése. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
  A békák bőrének mikroszkopikus beidegzése. (Állattani Közlemények, 1939)
  Az emberi szív sinustájéka és az idegrendszer. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
  Az emberi hasiagy – ganglion coeliacum – szerkezete. (Állattani Közlemények, 1940)
  Anyanyelv és nemzetvédelem. (Szeged, 1940)
  Adatok a hüllők légzőszerveinek mikroszkópikus beidegzéséhez. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet munkái, 1941)
  A katholikus Csíkország. (Katholikus Szemle, 1941)
  Az ember nyelvének érző idegvégszervei. – Idegvégtestek az arteria renalis falában. (Állattani Közlemények, 1943)
  A magyar föld a magyaroké. – Életritmus. (Délvidéki Szemle, 1944)
  Teendőink az Alföld állattani feldolgozása terén. (Alföldi Tudományos Gyűjtemény, 1945)
  Receptorok a véredények falában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. máj. 20.
  megjelent, angolul: Receptors in the Wall of the Bloodvessels. Hungarica Acta Biologica, 1949)
  A vérerek beidegzése. (Szeged, 1950)
  Bevezetés az állatok szervezettanába. (Szeged, 1950)
  Az aortaideg szerkezete és végződésformái a kutya arteriás törzseiben. (A magyar tudományegyetemen biológiai intézeteinek évkönyve, 1951)
  Állatélettani anatómia. (Szeged, 1951)
  Összehasonlító állatszervezettan. (Bp., 1952)
  A Goltz-féle átkaroló reflex receptorainak helye és szerkezete. – Vérnyomás és periférikus idegrendszer. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
  Die Innervation der Blutgefässe. – Blood Pressure and Peripheral Nervous System. (Acta Biologica, 1953)
  A madarak szemmozgató izmainak beidegzése, tekintettel a ganglion ciliare szerkezetére. 10 táblával. Stammer Arankával. (Állattani Közlemények, 1954)
  Összehasonlító állatszervezettan. Egy. jegyz. (Bp., 1954
  5. kiad. 1–2. 1964–1965)
  Microscopic Innervation of Fixed Vascular Grafts. Sin, L.-lel. (Acta Morphologica, 1955)
  Hidrobiológiai vizsgálatok a Szilvás patak vízgyűjtő területén. 2 táblával. Horváth Andorral, Megyeri Jánossal. (Állattani Közlemények, 1956)
  Über die Struktur und die Innervation des Reizleitungssysteme. Erdélyi Lajossal. – Die mikroskopische Innervation des Vogelherzens. Stammer Arankával. (Acta Biologica, 1957)
  Az orvosi pióca bélcsatornájának beidegzése. 10 táblával. Minker Emillel. – Az afferentatio morphologiai alapjai az emlősök veséjében. 11 táblával. – A pusztai varánusz [Varanus griseus Daud.] veséjének mikroszkopikus beidegzése. 15 táblával. (MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1958)
  Anatómia- élettan. Főisk. és egy. tankönyv. Bende Sándorral, Megyeri Jánossal. A rajzokat Gunda Antalné készítette. (Bp., 1958
  2. jav. és bőv. kiad. 1971
  3. jav. és bőv. kiad. 1973
  4. kiad. 1979
  5. kiad. 1987)
  A vese mikroszkópikus beidegzése. (Állattani Közlemények, 1959)
  Összehasonlító faunisztikai vizsgálatok a Bükk hegység kisvizeiben, Biczók Ferenccel, Megyeri Jánossal. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960)
  Adatok a retina szerkezetének ismeretéhez, tekintettel az idegsejtek rétegére és a központi kapcsolatokra. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
  A szív beidegződése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1960. dec. 14.
  MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
  Die mikroskopische Innervation des Herzens und der Blutgefässe von Vertebraten. Monográfia. (Bp., 1964)
  The Structure of the Synapses in the Heart of the European Pond Turtle. (Modern Trends in Neuromorphology. Bp., 1965)
  Állattípusok. (Bp., 1965)
  Electron Microscope Examinations on the Brain of Water Beetle. (Acta Biologica, 1967)
  Microscopic Innervation of the Heart and Blood Vessels in Vertebrates, Including Men. (Bp.–Oxford, 1969)
  A synapsisok szerkezete a fürgegyík [Lacerta agilis L.] nagyagykérgében. (Állattani Közlemények, 1973)
  Elektronmikroszkópos vizsgálatok a házikacsa ceromáján, különös tekintettel a Grandry-féle testekre. (Állattani Közlemények, 1976)
  Ultrastruktúra-vizsgálatok Herbst-féle testeken. (Állattani Közlemények, 1977)
  A receptorok helye és szerepe a sündisznó [Erinaceus europaeus] orrbőrében fény- és elektronmikroszkóp alatt. (Állattani Közlemények, 1979)
  Fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok emberi carotis testeken. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1980)
  Összehasonlító fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok neuroszekréciós sejteken. – Fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok a mocsári teknős [Emys orbicularis] szívfalazatán. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1981)
  Iconography of Sensory Nerve Endings. (Bp., 1981)
  „Életem a főiskoláért”. Á. A. önéletrajzi írása. Szerk. Horváthné Szélpál Mária. (Írások a főiskola történetéről. Szeged, 1993)
  A szálfaember. Á. A. önéletírása. Sajtó alá rend. Annus József, a szómagyarázatokat összeáll. Farkas L. Gyula. (Szeged, 1993).
  
• Irodalom: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
  Udvari Gábor: Látogatás Á. A. akadémikusnál. (Természet Világa, 1979)
  Á. A. akadémikus 90 éves. (Magyar Nemzet, 1983. nov. 19.)
  Életem és tudományos tevékenységem. Vekerdi László interjúja. (Tiszatáj, 1984)
  Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
  Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
  Halálhír. (Népszabadság és Magyar Nemzet, 1989. jan. 12.)
  Á. A. Nekrológ művei bibliográfiájával. (Acta Biologica, 1989)
  Szentágothai János: Á. A. (Magyar Tudomány, 1989)
  Á. A. születésének 100. évfordulója. (Magyar Tudomány, 1993)
  Farkas L. Gyula: Á. A. centenáriuma. (Orvosi Hetilap, 1994. 26.)
  Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
  Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik József. (Szeged, 1998)
  Laczó Katalin: A mikroszkópon innen és túl. Emlékezés Á. A. professzorra. (Szeged [folyóirat], 1999)
  Incze Dénes: Erdély katolikus nagyjai. (Tusnádfürdő, 2003).
  
• Megjegyzés: Gulyás I. köt. téves születési adat: nov. 30.! MÉL IV. köt. téves halálozási adat: jan. 11.!