Gelei József (2), árkosi (1885. aug. 20. Árkos, Háromszék vm. – 1952. máj. 20. Bp.): biológus, zoológus.

• Erdélyi unitárius családból származott, ősei kisbirtokos nemesek voltak. Sz: Gelei Mózes, Para Ráchel.
• A kolozsvári unitárius kollégiumban éretts. (1903), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1903–1907); természetrajz–vegytan szakos tanári okl. (1905), bölcsészdoktori okl. szerzett (1908), ismereteit a grazi (1906), a müncheni (1912), a würzburgi egyetemen egészítette ki (1913). Az összehasonlító sejttan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914). Az MTA tagja (l.: 1923. máj. 11.; r.: 1938. máj. 6.).
• Életút: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Állattani Intézetének tanársegéde (1909–1912) és magántanára (1914–1919); egyúttal Kolozsvárott beosztott középiskolai r. tanár (1912–1919). A kolozsvári unitárius gimnázium tanára, az Erdélyi Múzeum Egyesület Zoológiai Gyűjteményeinek őre (1919–1924). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Általános Állattani és Összehasonlító Bonctani Intézet ny. r. tanára (1924–1940); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1929– 1930 és 1935–1936), az Egyetem rektorhelyettese (1934–1935 és1938–1939), rektora (1937–1938). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az általános állattan és biológia ny. r. tanára, az Általános Állattani és Biológiai Intézet, ill. a Barlangkutató és Talajbiológiai Intézet igazgatója (1940–1944). A Szegedi Tudományegyetemen a biológia ny. r. tanára (1947–1950), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a SZOTE Biológiai Intézetének igazgatója (1947–1952).
• Az Országos Cserkész Nagytanács tagja. A magyarországi unitárius egyház főgondnoka. Az Unitárius Irodalmi Társaság tagja.
• A protozoológia (= az állattannak egysejtűekkel foglalkozó ága) világhírű magyar kutatójaként elsősorban egysejtűek citológiai vizsgálatával, gerinctelenek vizsgálatának mikrotechnikájával foglalkozott. Legjelentősebb eredményeit a protozoák legfejlettebb fajai, a csillósok (Ciliaták) morfológiájára, érző, ingervezető, kiválasztó és egyéb organellumaira vonatkozó kutatásai során érte el. – Unitárius főgondnokként egyik kezdeményezője volt egyháza megújításának. Támogatta a fiatal népi tehetségeket, támogatásukra életre hívta a Berde Bizottságot.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére a Magyar Biológiai Társaság Gelei József-emlékérmet alapított (1981-ben). Halálának 30. évfordulóján, Szegeden tiszteletére emlékkiállítást rendeztek (A JATE Könyvtárában, 1982-ben). Nevét vette fel székelyföldi kicsiny szülőfalujában, Árkosban a Gelei József Általános Iskola. Szegeden, egykori lakóházát (Tisza Lajos krt. 37.) domborműves emléktábla jelöli (Tóth Sándor szobrászművész alkotása, 2005), s szintén Szegeden utca is őrzi emlékét.
• A Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának elnöke (1929–1932). A Deutsche Zoologische Gesellschaft, a Deutsche Gesellschaft für Vererbungswissenschaft, az Internationale Vereinigung für theoretische und angewandte Limnologie és a Haeckel-Gesellschaft r. tagja.
• Elismerés: Az MTA Vitéz-díja (1910) és Marczibányi-díja (1935), a Finn Fehér Rózsa Rend nagykeresztje.
• A kolozsvári Magyar Nép c. hetilap (1920–1924), a szegedi Acta Biologica társszerkesztője (1936-tól).
• Főbb művei: Tanulmányok a Dendrocoelum lacteum Oerstd. szövettanáról. (Bp., 1909–1912)
  Über die Ovogenese von Dendrocoelum lacteum. (Archiv für Zellforschung, 1913)
  Jegyzetek a fejlődéstan elemeiről és a szövettanból gyakorlati készítmények alapján. (Kolozsvár, 1918)
  A chromosomák hosszanti párosodása, s e folyamat örökléstani jelentősége. 1–2. (Matematikai és Természettudományi Közlemények, 1920–1921)
  Paramaecium nephridiatum nov. sp. (Állattani Közlemények, 1925)
  A potentia prospectiva és a differentialódás. Biológiai tanulmány a Dendrocoelum sziksejtjein. – Életszövettani adatok a hydráról. – A pete a fajfejlődésben. (Matematikai és Természettudományi Közlemények, 1926)
  Adatok a sejt biológiájához. Biológiai tanulmány a hydra és a microstomumok csalánsejtjein. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1927. máj. 23.
  megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1927)
  Die Mikrotechnik der Wirbellosen. (Methodik der wissenschaftlichen Biologie. I. köt. Berlin, 1928)
  A Balaton állatvilágának néhány különlegessége. – A véglények idegrendszere. (Állattani Közlemények, 1929)
  Dasyhele- álcák szárazságtűrése. (Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1930)
  Új hármasbélű örvényféreg a magyar faunában. (Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1931)
  Der feinere Bau des Cytopharynx von Paramecium und seine systematische Bedeutung. (Archiv für Protistenkunde, 1934)
  A csillós véglények – Ciliata – érzőszervecskéi. (Állattani Közlemények, 1934)
  A Ciliaták csilló- meridianusainak differenciálódása és az iránymeridiánus kérdése. – Az ázalékállatkák – parameciumok – garatjának alkata. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
  A véglények kiválasztószerve fejlődéstani és élettani szempontból. (Matematikai és Természettudományi Közlemények, 1935)
  A csavarmentes vagy kochliooid alkattípus a csillósok – Ciliata – világában. (Állattani Közlemények, 1936)
  Das erregungsleitende system der Ciliaten. (Lissabone, 1936), Der schraubige Körperbau in der Ciliatenwelt… (Archiv für Protistenkunde, 1937)
  A véglények lüktetőhólyagjának élettudományi jelentősége. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1938)
  A véglények idegrendszerének tagolódása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1939. márc. 20.
  megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
  Állati tökéletesség a véglény fokán. – A soksejtű állati lény – Metazoon – fölénye az egysejtű – Protozoon – fölött. (Állattani Közlemények, 1940)
  Feinstrukturen einzelliger Organismen. (Jenaische Zeitschrift für Medizin und Naturwissenschaft, 1942)
  Biológia orvostanhallgatók részére. (Szeged, 1950)
  Néhány szó a csillósok Tichostomata alrendjének rendszertanához. (A magyar tudományegyetemek biológiai intézeteinek évkönyve, 1951)
  Tápláléklánc az esővíz–pocsolya plankton-biocoenosisában. Szabados Margittal. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1952).
  
• Irodalom: Zólyomi Bálint: G. J. (Akadémiai Értesítő, 1952)
  Varga Lajos: G. J. emlékezete. (Állattani Közlemények, 1954)
  Maucha Rezső: In memoriam József Gelei. (Acta Biologica, 1954)
  Gellért, J.–Müller, M.: Die wissenschaftlichen Arbeiten von József Gelei. (Acta Biologica, 1954)
  Lukács Dezső: G. J. emlékére. (Természet Világa, 1977)
  Ábrahám Ambrus: Commemoration of József Gelei. (Acta Biologica, 1978)
  Lukács Dezső: G. J., a tanítvány és a munkatárs szemével. (Állattani Közlemények, 1979).