Gábor László (1) (1910. nov. 22. Debrecen – 1981. okt. 28. Bp. Temetés: nov. 10. Farkasrét): építészmérnök.

• Sz: Gábor Jenő ügyvéd, Kardos Margit. Testvére: dr. Gábor György. Családja elpusztult, a holokauszt áldozatai (†1944).
• A József Műegyetemen építész okl. szerzett (1933), az ÉKME-n doktorált (1960); a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, 1958). Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1979. máj. 11.).
• Életút: Ligeti Aurél (1932–1935), Platschek Imre (1936–1939), Dereskei Fodor Lajos (1939–1941), Gottwald Gyula építészmérnökök irodájában tervező építészmérnök (1941–1944), majd Budapesten, magánépítészként, az újjáépítésben is részt vett (1945–1948). A Hazai Magas- és Mélyépítő Rt vállalatvezetője (1948), a Magasépítőipari Igazgatóság igazgatóhelyettese (1948), az Építésügyi Minisztérium Magasépítőipari Főosztályának vezetője (1948–1949). A BME, ill. az ÉKME Építőmérnöki Kar Épületszerkezettan Tanszék ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1971) és a Tanszék vezetője (1949–1971), a BME Épületek Szerkezetei és Berendezései Intézet intézetigazgató egy. tanára (1971–1978); közben az Építészmérnöki Kar dékánja (1953–1958 és 1967–1972) és az ÉKME tud. rektorhelyettese (1964–1967).
• Épület-szerkezettannal, szerkezettervezéssel, a szigetelés és épületfizika kérdéseivel, az épület funkciójának és szerkezetének vizsgálatával foglalkozott. A magyarországi épület-szerkezettani kutatások iskolateremtő egyénisége, alapvetően új eredményeket ért el a szerkezeti rendszerek vizsgálata, az építési rendszerek kutatása terén. Építészmérnökként elsősorban lakóházakat, középületeket, ipari létesítményeket, villákat, lakótelepeket tervezett.
• Emlékezet: Budapesten (Erzsébetváros, VII. kerület Rákóczi út 4.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Nevét vette fel a győri Gábor László Építőipari Műhelyiskola (1995. júl. 1-jén). Születésének 100. évfordulóján tudományos konferenciát rendeztek a BME-n (2010. nov. 25-én).
• Az MTA Építészettudományi Bizottsága elnöke. A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) alapító tagja.
• Elismerés: Munka Érdemrend (1955; arany, 1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981). Ybl Miklós-díj (1963), Állami Díj (1965), BME Emlékérem (1971).
• Főbb művei: lakóépületei Budapesten: I. Berényi u. 6/b.
  XII. Tigris u. 46.
  XI. Sztoczek u. 19.
  II. Mártírok útja 29.
  XII. Szamos u. 5.
  II. Mártírok útja 44.
  XII. Maros u. 1/b.
  ill. a Belügyminisztérium, később az MSZMP központi székháza (Jászai Mari tér). Főbb művei: írásai: Tetőfedések és fémlemezmunkák. I–III. köt. (Bp., 1952)
  Vízcsöves kazánokkal felszerelt központi fűtésű kazántelepek tervezési szempontjai. (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatai. Bp., 1955)
  A falszerkezetek fejlődése. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1955)
  Épületszerkezettan. I–IV. köt. Egy. tankönyv. Szerk. (Bp., 1960–1979
  13. kiad. 1996)
  Az építészet és az építészettudomány feladata, jelentősége. (Magyar Tudomány, 1972)
  Az építészeti tervezés és az építési technológia szerepe, összefüggése az alkotásban. A cél és az eszköz kapcsolatának sajátos problémája az építészetben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. ápr. 10.
  megjelent, kivonatosan: Építés–Építészettudomány, 1974)
  Építészet, szerkezet, gyártás. (Építés–Építészettudomány, 1975
  angolul: Architecture, Structure, Manufacture. Periodica Polytechnica. Architecture, 1975)
  Az építészet–építéstudomány helyzete és fő feladatai az építésben, az építés iparosításában. (Magyar Tudomány, 1975)
  Sun Shields. (Periodica Polytechnica. Architecture, 1978)
  Event and Background. The Theory of Blind Design. An Introduction into Transmission and Reception of Information in Industrialized Building. Párkányi Mihállyal. (Periodica Polytechnica. Architecture, 1979)
  Építészet és energia-gazdálkodás. Gondolatok és beszámoló egy sajátos megoldást kereső komplex kutatás és kísérlet tapasztalatai alapján és ürügyén. Zöld Andrással. (Magyar Tudomány, 1979)
  Az információ továbbítása és vétele az iparosított építésben. Bevezetés a vaktervezés elméletébe. Párkányi Mihállyal. (Bp., 1979)
  Hétköznapok és csodák. Az építés világa és tudományának sajátszerűsége. Akadémiai székfoglaló, (Elhangzott: 1980. márc. 6.)
  A falszerkezetek fejlődése. Zöld Andrással. (Bp., 1981)
  Energiagazdálkodás az építészetben. Monográfia. Zöld Andrással. (Bp., 1981)
  Variabilitás az iparosított építésben. A tervezési, gyártási és építési variációk elméleti alapkérdései. Párkányi Mihállyal. (Magyar Építőipar, 1985)
  A nemtektonikus építés alapvető szerkezetelméleti kérdései. Párkányi Mihállyal. (Bp., 1985).
  
• Irodalom: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
  Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. (Bp., 1978)
  Halálhír. (Magyar Nemzet, 1981. nov. 6.–Népszabadság, 1981. nov. 10.)
  Csonka Pál: G. L. (Magyar Tudomány, 1982)
  Párkányi Mihály: G. L. (Magyar Építőművészet, 1982)
  Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. (2. átd. kiad. Győr, 2003)
  Becker Gábor: Száz éve született G. L. (Magyar Építéstechnika, 2010)
  Vörös Ferenc: G. L. építészeti alkotó munkája. (Magyar Építőipar, 2010).