Fröhlich Pál (1889. dec. 6. Torzsa, Bács-Bodrog vm. – 1949. okt. 15. Szeged): fizikus.
- Sz: Fröhlich Adorján református tanító, Kármán Ilona.
- A bp.-i evangélikus gimnáziumban éretts. (1908), a bp.-i tudományegyetemen tanult (1908–1912), bölcsészdoktori okl. szerzett
(1918), tanulmányait a Rockefeller Alapítvány ösztöndíjával a baltimore-i és chicagói egyetemen egészítette ki (1925), a kísérleti és
elméleti fénytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1923). Az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.).
- Életút: Részt vett az Eötvös Loránd vezette geofizikai kutatásokban (1912–1913), majd a bp.-i református főgimnázium r. tanára (1914–
1924); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1923–
1924), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ill. a Horthy Miklós Tudományegyetemen a kísérleti fizika ny. rk. (1924–
1926), ny. r. tanára (1926–1949); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1930–1931, 1937–1938, 1940–1941),
dékánhelyettese (1931–1932, 1938–1939, 1941–1942), az egyetem rektora (1942–1943). A szegedi Ferenc József
Tudományegyetem Kísérleti Intézetének felállítása céljából német egyetemek fizikai intézeteit tanulmányozta (1927).
- Tudományos pályafutásának kezdetén részt vett a br. Eötvös Loránd vezette balatoni és erdélyi geológiai kutatásokban. Később
érdeklődése a kísérleti optikai kutatások felé fordult, elsősorban ultramikroszkopikus másodrendű fényforrások emissziójával, az
ún. totális reflexióval, a geometriai optika érvényességi határának vizsgálatával, a zselatinfoszforok fluoreszcenciájával és
foszforeszenciájával foglalkozott. Nevéhez fűződik az ún. polarizációs színkép felfedezése. Ő alapítota meg a szegedi Kísérleti
Fizikai Intézetet, kezdeményezte a fizikai intézeteknek a Dóm téri egyetemi épületegyüttesbe való költözését, a tanszéki helyiségek
tervezésében és berendezésében maga is részt vett.
- Emlékezet: Születésének 110. és halálának 50. évfordulóján tiszteletére emlékülést tartottak és emlékkiállítást is rendeztek (a JATE TTK-n,
1999-ben). Az évforduló alkalmából emléktábláját is elhelyezték (Szegeden, a Rerrich Béla téren, 1999. dec. 10-én).
- A Magyar Természettudományi Társaság választmányi tagja.
- A szegedi Acta Chemica et Physica társszerkesztője (1928-tól).
- Főbb művei: Újabb észleletek a teljes fényvisszaverődésnél megtört sugár polárosságáról. (Mathematikai és Természettudományi
Értesítő, 1918)
Neuere Beobachtungen über die Polarisation des bei der Totalreflexion des Lichtes. (Annalen der Physik, 1920)
Die Gültigkeitsgrenze des geometrischen Gesetzes der Lichtbrechnung. (Annalen der Physik, 1921)
A fénytörés geometriai
törvényének érvényességi határáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
Die Polarisation des Fluoreszenlichts
von Farbstofflösungen. (Zeitschrift für Physik, 1926)
On the Polarization of Fluorescent Light from Colloid Solutions. (Bulletin of
the American Physical Society, 1926)
A foszforeszencia egy új törvényszerűsége. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1929.
ápr. 22.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
A foszforeszkáló festékoldatok hőmérsékleti
optimuma. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
Vizsgálatok a szilárd festékfoszforok emissziójáról. Mischung
Ilonával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Die negativ polarisierte Emission der Gelatinefarbstoffphosphore.
Gombay Lajossal. (Kolloid Zeitschrift, 1941)
Kísérleti természettan. Egy. tankönyv. (Szeged, 1941)
Über die luminiszierenden
Gelatinefarbstoffphosphore. Mischung Ilonával. (Kolloid Zeitschrift, 1944)
Über die Absorption der Gelatinefarbstoffphosphore.
Szőr Péterrel. (Acta Chemica et Physica, 1949)
The Permanent Orientation of Dyestuffs Molecules Caused by Illumination. Szalay
Lászlóval. (Research, 1949).
- Irodalom: Szalay László: Pál Fröhlich. (Acta Chemica et Physica, 1950)
Farkas Zsuzsa: Fizika Szegeden. (Fejezetek a magyar fizika elmúlt
100 esztendejéből. Szerk. Kovács László. Bp., 1992)
Molnár Miklós: Emlékülés és emléktábla-avatás Szegeden, F. P. tiszteletére. (A
fizika tanítása, 2000).