Földi Zoltán (1895. máj. 3. Bp. – 1987. márc. 5. Bp. Temetés: márc. 12. Mező Imre út.): vegyészmérnök.

• Sz: Földi Imre (†1930) MÁV-művezető, Szabó Rozália. 1921-től nős, fia: Földi Tamás (1927–) és Földi András (1931–) vegyészmérnökök.
• A bp.-i Horánszky utcai Reáliskolában éretts. (1913), a József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1917), műszaki doktori okl. (1919), az organikus gyógyszerkészítmények chemiai technológiája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1931). Az MTA tagja (l.: 1956. máj. 30.; r.: 1970. febr. 4.).
• Életút: A József Műegyetem Vegyészmérnöki Osztály Szerves Kémiai Intézetében Zemplén Géza tanársegéde (1916–1919). A bp.-i Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára kutatómérnöke, műszaki aligazgatója (1918–1941), vezérigazgatója (1941–1945), kutatólaboratóriumának vezetője, majd műszaki-gazdasági tanácsadója (1945–1978). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1931–1951); a BME-n a szerves kémiai alapműveletek c. tantárgy előadó tanára (1948–1958), a BME c. egy. tanára (1964-től), a JATE TTK c. egy. tanára (1967-től).
• Alapvető szerepet játszott a magyar gyógyszeripar megteremtésében. Jelentős érdeme volt a Chinoin gyógyszerek nemzetközi hírűvé válásában. Úttörő a tevékenysége a magyarországi penicillingyártás megindításában. Kidolgozta, ill. megteremtette több gyógyszer (pl. Ultraseptyl, Papaverin, Novurin, Novopropon stb.) ipari szintézisét. Összesen 78 szabadalmát jegyezték be (részben többekkel, 1926–1962).
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére a BME Vegyészmérnöki Kara Földi Zoltán-díjat alapított (a szerveskémia területén elért kiváló eredményekért, először 1992-ben adták át).
• Az MTA Szerveskémiai Bizottsága tagja. A Deutsche Chemische Gesellschaft (1919–1944), a londoni Royal Chemical Society, az American Chemical Society (1947-től), a Schweizerische Chemische Gesellschaft és a londoni Society of Chemical Industry tagja.
• Elismerés: Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1951), Munka Érdemrend (ezüst, 1960; arany, 1975 és 1980), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1985). Kossuth-díj (a penicillinkutatás és -gyártás terén elért eredményeiért, 1952), Wartha Vince-emlékérem (1960).
• Főbb művei: Alkylezés benzolsulfosav-esterekkel. Egy. doktori értek. (Bp., 1919)
  Phenolok alkylezése benzolsulfosav-esterekkel. Néhány új morphin aether. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1921)
  Az aromás arzinsavak diazo-szintézisének mechanizmusáról. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1924)
  Több értékű aminokról és kéntartalmú diaminokról. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1929)
  Az alifás kettőskötés új reakciója. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1930)
  Addition of Thiol Compounds to the Double Bond. (Acta Chimica, 1953)
  Addition of Hydrogen Sulphide to Azlactones. 2–3. (Acta Chimica, 1953)
  Addition of Cysteine Derivatives. 4. (Acta Chimica, 1954)
  Szerves kémiai alapfolyamatok. I–II. köt. (Bp., 1954)
  Über Aryl-alkyl-carbinole, über Festigkeit von C–O–C Bindungen. (Acta Chimica, 1955)
  Chinchona alkaloidok chelátjai és konformációja. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1957. szept. 20.
  megjelent, angolul: Chelates and Conformation of Chinchona Bases. Földi Tamással, Földi Andrással. Acta Chimica, 1958)
  Condensation of p-nitrobenzaldehyde with Hydantoine. Heidt-Lányi Dorottyával, Szántó Tamással. (Acta Chimica, 1961)
  A diuretikus hatású benzo-dihidro-tiadiazin-dioxidok kémiájáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1970. dec. 8.
  megjelent: MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1971).
  
• Irodalom: Szántay Csaba: F. Z. (Magyar Tudomány, 1987).