Finkey József (1889. nov. 27. Sárospatak, Zemplén vm. – 1941. ápr. 7. Sopron): bányamérnök.

• Sz: Finkey József (1856–1908) jogász, a sárospataki jogakadémia tanára, Finkey Ilona.
• Középiskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte, a Sárospataki Református Kollégiumban éretts. (1907), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán bányamérnöki okl. szerzett (1913). Az MTA tagja (l. 1934. máj. 11.; r.: 1940. ápr. 26.).
• Életút: A drenkovai bányaüzem (Krassó-Szörény vm.) gyakornoka (1911–1913), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola Bányaműveléstan Tanszék tanársegéde (1914–1918), adjunktusa (1918–1919); közben az I. vh.-ban az orosz fronton harcolt (1914–1917). Az összeomlás után, a Sopronba menekült Bányászati és Erdészeti Főiskola Bányaműveléstan Tanszék adjunktusa (1919–1923), a szén- és ércelőkészítés-tan r. tanára (1923–1934). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán az érc- és szén-előkészítéstan ny. r. tanára (1934–1941); közben a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar dékánja (1934–1935).
• Az érc- és szénelőkészítés elméletének nemzetközi viszonylatban is egyik megalapozója. Kidolgozta a recski ércelőkészítő tervét, megalkotta a magyarországi barnaszenek feljavítását szolgáló, róla elnevezett Finkey-féle légszért (1931), szabadalmaztatta a szénbrikettek magyarországi kötőanyagok felhasználásával történő előállítási eljárását (1935). Nevéhez fűződik továbbá a nedves flotációs (úsztató) eljárás megvalósítása. Ezzel az eljárással Recsk ércbányájában termelt aranytartalmú pirit és az ott előforduló más rézércek esetében elérték, hogy az 1913 évi 4,3 kg aranytermelés, a trianoni békeszerződés után 150–180 kg-ra növekedett. Eredményes kísérleteket folytatott az Úrkúton előforduló mangánércek dúsításával, foglalkozott a gyöngyösoroszi ércelőfordulás komplex érceinek flotációs eljárásával. Mágneses eljárást dolgozott ki a Bagamér és Nagyléta környékén található gyepvasércek dúsítására. Németül megjelent fő művét (Nedves úton való ércelőkészítés tudományos alapjai, Berlin, 1924) angol, orosz és spanyol nyelvre is lefordították. A munka a Rollai Egyetem (Missouri, USA) és a Harkovi Bányászati Akadémia (Ukrán SZSZSZK) hivatalos tankönyv lett.
• Emlékezet: Sopronban hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Szobra a Miskolci Egyetem aulájában látható (bronz mellszobor, Varga Éva alkotása, 1992). Nevét Miskolcon utca is őrzi.
• Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alelnöke (1938–1941). Az Országos Felsőoktatási Tanács és az Országos Iparügyi Tanács tagja.
• Főbb művei: A nyújtó hengerlés mechanikai elmélete. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1911)
  Fotogrammetrikus és stereofotogrammetrikus terepfelvételek. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1913)
  A légnyomásos fúrógépek munkaviszonya. – Bányatelepek tervezésének gazdasági alapelvei. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1916)
  Összehasonlító számítások a táróácsolás teherbírásáról. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1917)
  A magyarországi bauxitércbányászat és alumíniumipar jövője és közgazdasági jelentősége. 1–2. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1918)
  Bányatelepek tervezése. Akadémiai tankönyv. (Selmecbánya, 1918)
  A centrifugál ventilátorok manometrikus hatásfokának megállapítása. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1919)
  Az Eötvös-féle gravitációs mérések bányászati–geológiai alkalmazása. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1920)
  A m. kir. bányászati és erdészeti főiskola sorsa. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1921)
  A megcsonkított Magyarország széngazdasága. – A nedves ércelőkészítés alapelveiről. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1921)
  Az úsztató eljárás. 1–4. – A barnaszenek racionális felhasználása. 1–3. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1922)
  Tüzelési maradványok szén- és koksztartalmának kitermelése. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1923)
  A széniszap előkészítése. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1923)
  Nedves úton való ércelőkészítés tudományos alapjai. Németül. Die wissenschaftlichen Grundlagen der nassen Erzaufbereitung. Ford. Pocsubay János. (Berlin, 1924
  angolul: Rolla [Missouri, USA], 1930
  oroszul: Harkov, 1932
  spanyolul: Madrid, 1941)
  Az aprítógépek legújabb fejlődése. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1925)
  Ércelőkészítéstan. I–II. köt. (Sopron, 1925)
  A szénelőkészítés legújabb problémái. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1925)
  Szénelőkészítéstan. Egy. tankönyv. (Bp., 1927)
  Modern érc- és szénelőkészítési kísérletek. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1927)
  Előkészítési kísérletek Csonkamagyarország barnaszeneivel. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1928)
  A kémiai flotálás. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1929)
  Az ásványszenek brikettezése. (Sopron, 1930)
  A bauxitok szárítása. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1931)
  A száraz előkészítés alkalmazása hazai szénbányászatunkban. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1933)
  Újabb kísérleti adatok a hazai szenek brikettezésének kérdéséhez. Az ún. kolloid-eljárás. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. ápr. 15.
  megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
  Előkészítési kísérletek úrkúti mangánércekkel. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
  A flotációs ásványelőkészítő eljárás. (Sopron, 1937)
  A pneumatikus szénelőkészítés mechanikai alapegyenletei. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1938)
  Redukált bauxitok mágneses szeparációja. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1939)
  A recski kékpala flotálása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
  Flotációs diagramok kiértékelése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1940. okt. 21.
  megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
  Flotációs kísérletek a gyöngyösoroszi komplex ércekkel. – Mágneses szeparációs kísérletek a bagamér-nagylétai gyepvasércekkel. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940).
  
• Irodalom: Esztó Péter: Emlékbeszéd F. J. felett. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1941)
  Finkey Ferenc: Finkey Pál és F. J. volt pataki diákok emlékezete. (Sárospatak, 1943)
  Tarján Gusztáv: Adalékok az ülepítés klasszikus elméletéhez. Finkey ülepítéselméletének kritikai vizsgálata. (Nehézipari Műszaki Egyetem Magyar Nyelvű Közleményei, 1961)
  Szarka Zoltán–Tompos Endre: Emlékezés F. J. két könyvére, megjelenésük 50., illetve 60. évfordulóján. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1987)
  Pethő Szilveszter: F. J. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1989).