Finkey Ferenc (1870. jan. 30. Sárospatak, Zemplén vm. – 1949. jan. 23. Sárospatak): jogász.

• Sz: Finkey Pál, Tatár Eszter. F: Radácsy Erzsébet (1877–1955).
• A sárospataki jogakadémián és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1887–1891), Kolozsvárott jogtudományi doktori okl. szerzett és bírói vizsgát tett (1892), a büntetőjog és büntetőeljárás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (l.: 1908. ápr. 30.; r.: 1929. máj. 10.; t.: 1938. máj. 6.).
• Életút: Sárospatakon, Poprádon ügyvédjelölt (1891–1892), a sárospataki jogakadémián a büntetőjog és a jogbölcselet helyettes (1893– 1894), r. tanára (1894–1912). Nyugat-Európában (1899), Svájcban (1909), az USA-ban állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányokat (1910). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1896–1912), a büntető perjog ny. r. tanára (1912–1915), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a büntetőjog ny. r. tanára (1915–1919); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1917–1918), az egyetem rektora (1918). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a büntető perjog ny. r. tanára (1921–1923), az egyetem t. tanára (1925-től).
• Koronaügyész-helyettes (1923–1930), kúriai tanácselnök (1930–1935), koronaügyész (1935–1940). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja, a Kérvényezési Bizottság elnöke (1935–1940).
• A büntetőjog kiemelkedő művelőjeként, elsősorban anyagi büntetőjoggal, kriminálpolitikával foglalkozott. Meghatározó szerepet töltött be a magyar büntetés-végrehajtási jog megteremtésében és elismertetésében. Az anyagi büntetőjogban Karl Binding, a kriminálpolitikában Franz List felfogásának híve; a büntetőeljárásban a liberális, humánus irányzat képviselője. Különösen értékesek a magyarországi és a nemzetközi börtönügy történetével foglalkozó írásai.
• Emlékezet: Sárospatakon hunyt el. Végakarata szerint koporsóján csak felesége, Radácsy Erzsébet koszorúját engedte elhelyezni, minden más, e célra szánt összeget a sárospataki főiskolai diáksegély alapjára kért átutalni. Tiszteletére, irodalmi munkásságának 40. évfordulóján (1936-ban), majd 1995-ben emlékkönyvet adtak ki. Addig meg nem jelent monográfiáját (A magyar büntetőperjogi tudomány háromszázados fejlődéstörténete) születésének 130. évfordulóján, Sárospatakon adták ki (2000-ben). Tiszteletére az Ügyészek Országos Egyesülete Finkey Ferenc-díjat alapított (először 2001-ben adták át).
• Az MTA Jogtudományi Bizottsága ügyvezető elnöke (1929–1937), elnöke (1937–1947). A Magyar Büntetőjogi és Kriminológiai Társaság társelnöke. Az Országos Bírói és Ügyvédi Vizsgabizottság (1938–1940) és a Fiatalkorúak Budapesti Felügyelő Hatóságának elnöke (1942–1945).
• Elismerés: A szegedi (1940) és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1940). A Magyar Érdemrend nagykeresztje (1938). Az MTA Marczibányi-jutalma (1921).
• Főbb művei: Az egység és többség tana a büntetőjogban. Egy büntetendő cselekmény és bűnhalmazat. (Sárospatak 1895)
  A büntető jog alapja. Tanári székfoglaló előadás. (Sárospatak, 1896)
  A magyar büntető eljárás tankönyve. (Bp., 1899
  3. átd. kiad. 1908)
  Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1899)
  A szándék fogalma és ismérvei a büntetőjogban, különös tekintettel „a szándék hiánya miatt” történő felmentésekre. (Büntető Jog Tára, 1899)
  Bűnügyi esetek. Vitatkozási tételek és feladatok. Büntetőjogi szemináriumok részére. (Bp., 1900)
  A magyar büntetőjog tankönyve. (Bp., 1902
  2. átd. és jav. kiad. 1905
  3. átd. kiad. 1908
  4. átd kiad.: A magyar büntető perjog tankönyve címmel. Bp. 1916)
  A motívumok tana a büntetőjogban. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1903)
  A börtönügy jelen állapota és reformkérdései. (Jogi értekezések. Bp., 1904)
  Büntetési rendszerünk egyszerűsítése. (Magyar Jogász Ujság, 1904)
  Újabb bűnügyi esetek. Büntetőjogi praktikumok részére. (Bp., 1905)
  A csavargás és koldulás szabályozása kriminálpolitikai szempontból. (Jogállam, 1905)
  Fayer László, mint kriminálpolitikus. (Jogtudományi Közlöny, 1906)
  A tételes jog alapelvei és vezéreszméi. (Bp., 1908)
  A jogtalanság, mint a büntetendő cselekmény ismérve. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1909. márc. 8.
  megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 14. köt. 1. Bp., 1909
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1909)
  Fiatalkorú bűntettesek és a modern törvényhozás. (Jogállam, 1909)
  A halálbüntetés és a BTK revíziója. (Jogtudományi Közlöny, 1909)
  A csavargás, a koldulás és az iszákosság törvényhozási szabályozásához. (Büntetőjogi értekezések. Bp., 1910)
  Az északamerikai büntetőjog mai vezéreszméi és reformintézményei. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 14. köt. 5. Bp., 1911). A fiatalkorúak büntetőjoga Északamerikában. (Bp., 1913)
  Büntetőtörvénykönyvünk revíziójának irányelvei. (Jogállam, 1913)
  A sajtóról szóló 1914. évi XIV. törvénycikk. (A Bűnügyi Szemle Törvénytára. Pécs, 1914)
  A felek fogalma és köre a büntetőjogi per mai elméletében. (Büntetőjogi dolgozatok. Pécs, 1914)
  Háborús büntetőjogunk és bűnügypolitikánk a háború után. (Budapesti Szemle, 1916)
  A fiatalkorúak felügyelő hatóságának feladata és tagjainak munkaköre. (Pozsony, 1916
  3. átd. kiad. Bp., 1942)
  A fiatalkorúak kriminalitásának növekedése. (Bűnügyi Szemle, 1917)
  Jog és igazság a háborúban. (Kolozsvár, 1917)
  Büntetés és nevelés. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. Bp., 1922)
  A magyar anyagi büntetőjog jelen állapota. (Bp., 1923)
  Lehet-e sajtóvétség a nemzetrágalmazás? (Jogállam, 1924)
  A törvénysértés fogalma a büntető jogegységi perorvoslatban. (Magyar Jogi Szemle Könyvtára. Bp., 1924)
  Társadalmi védekezés és büntetőjog. (Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1925)
  Az élet és a testépség hatályosabb védelméről. (Jogállam, 1925)
  Anyagi igazság és téves jelszavak a büntető eljárásban. (Magyar Jogi Szemle, 1927)
  A politikai bűncselekmények és a büntetőtörvénykönyv. (Bp., 1927)
  A börtönügy haladása az utolsó száz év alatt. Akadémia székfoglaló is. (Elhangzott: 1930. márc. 10.
  megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. Bp., 1930)
  Büntetési rendszerünk égető sebei. (Magyar jogászegyleti értekezések. Új folyam. Bp., 1932)
  Adatok a bűntettesek jellemcsoportjainak megállapításához. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 4. köt. 5. Bp., 1933)
  Büntetéstani problémák. (Bp., 1933)
  Bírói függetlenség – betű-zsarnokság. (Polner Emlékkönyv. Szeged, 1935)
  A XX. század büntetési rendszerének reformkérdései. (Bp., 1935)
  Ügyészi függetlenség és anyagi igazság. (Budapesti Szemle, 1936)
  Büntetőjogunk megújhodása. (Jogi értekezések. Szeged, 1937)
  Jelszavak harca a büntetőtörvénykönyvek revíziója körül. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 5. köt. 1. Bp., 1937)
  A kriminálbiológiai személyiség kutatása és az igazságszolgáltatás. (Budapesti Szemle, 1938)
  Szemelvények F. F. kisebb dolgozataiból. 1890–1940. (Bp., 1940)
  Az 1792. évi büntetőtörvényjavaslat 150. évfordulója. (Debrecen, 1942)
  Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok száz év távlatából. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 5. köt. 9. Bp., 1942)
  A magyar büntetőperjogi tudomány háromszázados fejlődéstörténete. 1619–1914. Sajtó alá rend. Szathmáry Béla. (Sárospatak, 2000).
  
• Irodalom: Büntetőjogi dolgozatok F. F. irodalmi munkássága négyévtizedes évfordulójának emlékére. Szerk. Irk Albert. (Bp., 1936)
  F. F.: Emlékképek és élmények. (Sárospatak, 1944)
  Ködöböcz József: F. F. élete és munkássága. (Miskolc–Sárospatak, 1995)
  F. F. 1870– 1949. Emlékkönyv. Szerk. Szathmáry Béla. Életrajz és művei bibliográfiája. (Sárospatak, 1995)
  Horváth Tibor: Emlékezés F. F.-re. (Ügyészségi Szemle, 1995)
  Nagy Károly: F. F. (Észak-magyarországi gazdaság, kultúra, tudomány, 1996)
  Nagy Károly: In memoriam F. F. (Hévíz [folyóirat], 2001)
  Horváth Tibor: F. F. emlékére. (Jogtörténeti Szemle, 2006)
  Palló József: A magyar börtönügy arcképcsarnoka. F. F. (Börtönügyi Szemle, 2008)
  Madarassy-Molnár Máté: Hit, tudás, alázat. 60 éve hunyt el F. F. (Iustum, Aequum, Salutare, 2008).