Filarszky Nándor (1858. okt. 18. Késmárk, Szepes vm. – 1941. jún. 23. Bp.): botanikus, muzeológus.
- Lengyel emigráns családból származott. Sz: Filarszky Kázmér, Krausz Amália.
- Középiskoláit Késmárkon és Rimaszombatban végezte, a bp.-i tudományegyetemen természetrajz szakos tanári okl. (1883),
bölcsészdoktori okl. (1884), az algológia és a virágos növények morfológiája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1896).
Az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; r.: 1932. máj. 6.; t.: 1940. ápr. 26.).
- Életút: A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem tanársegéde (1885–1899) és magántanára (1896–1922), c. ny.
rk. tanára (1922-től), egyúttal az Eötvös Collegium vezető tanára (1897–1899). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytani
Osztályának helyettes őre (1899–1901), igazgatóőre (1901–1902), osztályigazgatója (1902–1919), igazgatói rangban az Osztály
vezetője (1919–1929). Magyar királyi udvari tanácsos (1912-től).
- Algológiával, növénymorfológiával, florisztikával, elsősorban az algák sejttanával és a növények alaktanával foglalkozott. A
moszatok közül különösen a csillárkákat (Characeae) vizsgálta behatóan. Tizenegy, a tudományra nézve új csillárkamoszatfajt írt
le, jóllehet több ezer oldalas a Charafélék monográfiája c. műve kéziratban maradt. Feldolgozta továbbá az Adria-expedíció
algagyűjtését, tanulmányozta a Pieninek algavegetációját, a Balkán algavilágát. Tervei között szerepelt még Magyarország
moszatjait feldolgozó munkája. A szeparációs sejtmagosztódásról felállított elmélete tudománytörténeti jelentőségű.
Muzeológusként jelentős mértékben fejlesztette az MNM Növénytárát, amelyet tervszerűen bővített és szakszerű módon
rendezett is. Felállította és folyamatosan fejlesztette a magyarföldi növények gyűjteményét, a Flora Hungaricát, ill. útjára indította
a Flora Hungarica exsiccatát, amelynek kiadásával szerette volna a gyűjteményt gyarapítani, valamint a magyarországi virágos
növényeket a külföld számára bemutatni.
- Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította
(2004-ben). Számos csoportban neveztek el róla taxonokat, ill. az ő nevét őrzi – többek között – a Filarszkya algagenus nevű
algagenusz. Ő maga összesen 25 új algataxont (a 11 csillárkával együtt), valamint Jávorka Sándorral együtt két virágos növényt is
leírt.
- A Természettudományi Társulat r. tagja (1882-től) és a választmány tagja (1903-tól), majd a Növénytani Szakosztály alapító
alelnöke (1913-1920). A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének r. tagja (1912-től).
- Főbb művei: Adatok a Cleome rendszertani állása, szövettani szerkezete és fejlődéséhez. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1884)
A kikeleti
hóvirág néhány alakjáról. (Természetrajzi füzetek, 1890)
A kovamoszatokról. (Természettudományi Közlöny, 1892)
A
Charafélék, különös tekintettel a magyarországi fajokra. (Bp., 1893
rövidítve németül is)
A Pieninek és flórája. (Igló, 1898)
Adatok a Pieninek moszatvegetációjához. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1899)
A luczfenyő alakváltozásai.
1–2. (Erdészeti Lapok, 1900)
Rendellenes alkotású gombák. Gomba-teratológia. 1–2. (Természettudományi Közlöny, 1901)
Botanikai eredmények Déchy Mór kaukázusi expedícióiról. (Déchy Mór: Kaukázus. Bp., 1907
németül: Berlin, 1907)
A növényi
test alaki tulajdonságai. (Az élők világa. Bp., 1907)
Növénymorphologia. A növények alaki tulajdonságai és a velük kapcsolatos
életjelenségek. (Bp., 1911)
A separatiós sejtmagosztódás elmélete és szerepe a növények fejlődésében és rendszerében.
Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1920. máj. 17.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1920
kivonatosan: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921)
Kapeller Kristóf algagyűjtései a Quarnero-öbölben. (Annales
Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1921)
A Gleicheniaceák családjába tartozó tropikus harasztfélék leveleiről.
(Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1923)
Die Verbreitung der Chara Crinita beiderlei Geschlechts in
Ungarn. (Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte, 1925)
Az I. és II. magyar Adria-expedíció algológiai kutatásának
eredményei. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1926)
A Magas Tátra alján termő néhány Chara-féléről.
(Magyar Botanikai Lapok, 1926)
A budai hőforrások nyílt vizeinek Chara-féléi és néhány más, érdekesebb algafajta.
(Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
A Balaton és vidékének Chara-féléi. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet
Munkái, 1931)
Chara-félék Szeged vidékén. (Folia Cryptogamica, 1933)
A Chara-félék monográfiája a hazánkban eddig
megfigyelt fajainak és formáinak elősorolásával. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1934. ápr. 23.
megjelent: Mathematikai
és Természettudományi Értesítő, 1935)
Idegenföldi Chara-félék meghatározása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő,
1937)
A Chara-félék. [Characeae L. Cl. Richard] monográfiájának kísérlete. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények,
1941).
- Irodalom: F. N. (Akadémiai Értesítő, 1941)
Moesz Gusztáv: F. N. emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1943)
Buczkó Krisztina: F. N.
(Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).