Fényi Gyula; Finck István (1845. jan. 8. Sopron – 1927. dec. 21. Kalocsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.): csillagász, fizikus, jezsuita szerzetes.

• A bencés rend soproni gimnáziumában éretts. (1864), Nagyszombatban belépett a jezsuita rendbe (1864. szept. 24.), Innsbruckban pappá szentelték (1877), Pozsonyban ünnepélyes fogadalmat tett (1882. febr. 2.). A nagyszombati jezsuita kollégiumban klasszika- filológiát és szónoklattant (1866–1868), filozófiát, matematikát és természettudományokat (1868–1871), az innsbrucki egyetemen teológiát tanult (1874–1878). Az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.).
• Életút: A kalocsai érseki főgimnáziumban a fizika–természetrajz r. tanára (1871–1874 és 1878–1880), a pozsonyi jezsuita főiskolán a felsőbb matematika r. tanára (1882–1885), a kalocsai Haynald-obszervatórium igazgatója (1885–1913).
• A Nap légkörfizikájának, elsősorban a napfoltoknak és az ún. protuberancia-jelenségnek nemzetközileg is kimagasló eredményeket elért kutatója. Meteorológiával is foglalkozott, elsősorban a szélfordulások törvényszerűségeit és a légnyomás napi változásait vizsgálta. Jelentős eredményeket ért el a viharjelzők fejlesztése és tökéletesítése területén. Csillagászati megfigyeléseit fokozódó szembetegsége miatt volt kénytelen abbahagyni (1917).
• Emlékezet: Kalocsán hunyt el, a városi jezsuita sírkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). Néhány levelét, könyvét és a napkitörésekről készített rajzait a Kalocsai Érseki Könyvtár őrzi. Nevét egy kráter őrzi a Holdon (1971-től), továbbá róla nevezte el a Nemzetközi Csillagászati Unió a 115254Fényi nevű kisbolygót (2010-ben). Nevét vette fel a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (1994-ben) és az uo. működő Fényi Gyula Csillagda.
• A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Szakosztálya (1887–1916), a Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). A Magyar Földrajzi Társaság (1907-től), a Magyar Meteorológiai Társaság tagja (t.: 1925), tb. elnöke; a Stella Csillagászati Egyesület díszelnöke (1924-től). A Német (1898-tól), a Belga Asztronómiai Társaság (r.: 1900), a vatikáni Accademia Pontificia dei Nuovi Lincei tagja (l.: 1902), a montevideói Instituto Solare International (l.: 1903; ig.: 1914), az Olasz Csillagászok Társasága tagja (l.: 1909).
• A Haynald Obszervatórium Közleményeinek szerkesztője.
• Főbb művei: A nap protuberancziái. 1–6. (Haynal Obszervatórium Közleményei, 1886–1892)
  Meteorológiai észlelések. (Kalocsa, 1886– 1888)
  A nap fokozott tevékenysége 1887-ben. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1888)
  Anemometer-észlelések a Haynald-obszervatóriumon, Kalocsán. 1881–1888. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1889)
  A Merkur bolygónak tengelye körüli forgásáról. Képmelléklettel. (Katholikus Szemle, 1891)
  A Haynald-obszervatóriumon 1887-ben tett protuberanczia-észlelések általános eredményei. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1892)
  Menyhárth László meteorológiai megfigyelései Boromában. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1895)
  A Haynald Obszervatórium alapítása, leírása, tevékenysége. 1–4. (Katholikus Szemle, 1896–1898)
  A napon észlelt jelenségek természetének magyarázata. (Bp., 1900)
  Protuberanzen beobachtet in den Jahren 1891, 1892. (Kalocsa, 1911)
  A légnyomás évi és napi menete Kalocsán. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911)
  A nap légkörének physikája. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1917. jan. 22.
  megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1918)
  A napon észlelt jelenségek természete. (Bp., 1918)
  A protuberanciák periódusa. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921)
  A légnyomás tíz évi észlelésének eredményei Kalocsán, 1906-tól 1915-ig. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
  Die Periodizität der Protuberanzen der Jahre 1886–1917. (Kalocsa, 1922).
  
• Irodalom: Anghern Tivadar: F. Gy. (Stella, 1928)
  Anghern Tivadar: F. Gy. (Az Időjárás, 1928)
  Bíró Bertalan: A Nap-kutató F. Gy. (Jezsuita Történeti Évkönyv, 1942)
  Gerlei Ottó: F. Gy. és a kalocsai csillagvizsgáló. (Csillagászati Évkönyv, 1984)
  Mojzes Imre: A kalocsai Haynald-obszervatórium története. (Bp., 1986)
  Bartha Lajos: F. Gy. emlékezete. (A Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti Szakcsoportjának Közleményei, 1995)
  Székely László: A Nap magyar kutatója. F. Gy. és a jezsuita természettudomány. Megjelent az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás alkalmából. (Bp., 1999).
  
• Megjegyzés: Szinnyei: eltérő születési adat: jan. 9.!