Fellner Frigyes, 1917-től németvölgyi (1871. júl. 11. Pest – 1945. febr. 13. Mauthausen, Ausztria): közgazdász.

• Református hitre áttért zsidó családból származott. Sz: Fellner Manó, Kramer Zerlina. F: Spett Mária Aranka. Fia: Fellner Frigyes, ifj. (1908–1940) közgazdász.
• A bp.-i tudományegyetemen állam- (1894) és jogtudományi doktori okl. szerzett (1896), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1897), az agrárpolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1902). Az MTA tagja (l.: 1915. máj. 6.; r.: 1936. máj. 14.).
• Életút: Hieronymi Károly belügyminiszter magántitkára (1896–1897), a Magyar Agrár- és Járadékbank elnöki titkára (1897–1904), a bank vezértitkára (1904–1906), igazgatóhelyettese (1906–1910), igazgatója (1910–1914), ügyvezető igazgatója (1914–1919), vezérigazgató-helyettese (1919–1920). A budapesti kereskedelmi akadémián a nemzetgazdaságtan előadó tanára (1901–1905), a bp.-i tudományegyetem magántanára (1902–1914), c. ny. rk. tanára (1914–1919). A bp.-i tudományegyetemi közgazdaság- tudományi karon a közgazdasági politika és pénzügytan ny. r. tanára (1919–1934); közben a kar dékánja (1921–1922), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Karán a közgazdasági politika és pénzügytan ny. r. tanára (1934–1941).
• Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1938–1944).
• Elméleti közgazdaságtannal, nemzeti vagyon- és jövedelemszámítással, a fizetési mérleg kérdéseivel, agrárpolitikai, nemzetstatisztikai kérdésekkel, pénzügytannal foglalkozott. Az I. vh. után jelentős szerepet játszott az ország gazdasági-pénzügyi helyzetének megszilárdításában. Alapvető fontosságú elemzéseket végzett a magyarországi nemzetgazdasággal, a hazai nemzeti jövedelemmel és a pénzügyi rendszer reformjával kapcsolatban. Különösen értékesek a nemzeti vagyonbecsléssel, a nemzetközi fizetési mérleggel, valamint a nemzetijövedelem-számítással kapcsolatos dolgozatai. Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahol éhen halt.
• A Magyar Jogászegylet t. tagja, a Magyar Statisztikai Társaság alelnöke. A párizsi Statisztikai Társaság (1901-től), a Nemzetközi Statisztikai Intézet (1909-től) és az Académie des Sciences Morales et Politiques l. tagja (1933-tól). A Német Statisztikai Társaság, a londoni Királyi Statisztikai Társaság és a londoni Királyi Gazdasági Társaság tagja.
• Főbb művei: A nemzeti vagyon becslése. (Bp., 1893)
  A kiegészítő vagyonadó és szerepe a magyar egyenes adórendszerben. (Társadalom- és gazdaság-politikai könyvtár. 2. Bp., 1895)
  A tőzsde megadóztatása. Hegedűs Lóránttal. (Bp., 1895)
  Adalék mezőgazdasági hitelpolitikánkhoz. (Bp., 1897)
  A telepítéses járadékrendszer. (Közgazdasági Szemle, 1900)
  A járadékbirtokok rendszere és alkalmazása Magyarországon. A bevezetés Hieronymi Károly írta. (Bp., 1900
  németül: Berlin, 1905)
  Földbirtokunk reformjához, tekintettel a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetére. (Bp., 1901)
  A törzsöröklés és a magyar földbirtok. (Közgazdasági Szemle, 1903)
  A nemzetközi fizetési mérleg áralakulása Magyarországon. (Bp., 1908
  németül: Wien–Leipzig, 1908)
  La dette hypothécaire et les charges publiques des immeubles en Hongrie. (Paris, 1909)
  Jelzálogadósság és az ingatlanokon nyugvó közterhek Magyarországon. (Pénzügyi Szemle, 1910)
  A valuta rendezése Magyarországon, különös tekintettel a készfizetések megkezdésére. I–II. köt. (Magyar Közgazdasági Könyvtár. Bp., 1911
  németül: Wien, 1911)
  Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona. (Bp., 1913
  németül: Wien, 1913)
  Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. (Bp., 1913
  németül: Wien, 1913)
  Az egyenesadók reformja Magyarországon. (Adó- és Illetékügyi Szemle, 1914/15)
  Magyarország mezőgazdasága és a gazdasági közeledés Németországhoz. (Budapesti Szemle, 1915)
  Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. márc. 6.
  megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 1. köt. 8. Bp., 1916
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1916)
  Az átmeneti gazdaság kérdéseiről. (Budapesti Szemle, 1917)
  Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona a háborúban. (Pénzügyi Szemle, 1918)
  A bankjegykérdés rendezése a békeszerződésben. (Jogállam, 1920)
  Csonkamagyarország nemzetközi fizetési mérlege és a jóvátétel problémája. (Budapesti Szemle, 1922
  németül: Berlin, 1923)
  A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege. (Bp., 1924
  franciául: Bruxelles, 1923)
  A pénzrendszer reformja Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1925
  franciául: Bruxelles, 1925)
  La situation financiére de l’État hongrois. (Bruxelles, 1924
  angolul: London, 1924)
  Magyarország közgazdasági fejlődése I. Ferenc József alkotmányos monarchiája idején. (Budapesti Szemle, 1927)
  Smith Ádám, mint közgazda és a klasszikus nemzetgazdaság-tudomány kialakulása. – A földbirtokreform finanszírozása Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1928)
  Csonkamagyarország és a mezőgazdasági hitel problémái. (Budapesti Szemle, 1929)
  Csonkamagyarország nemzeti vagyona. (Bp., 1929
  németül: Berlin– Leipzig, 1930)
  Csonkamagyarország nemzeti jövedelme. (Bp., 1930)
  Közgazdaságpolitikai és pénzügyi dolgozatok. (Bp., 1931)
  Statisztika. (Bp., 1932)
  Adótehermegoszlás. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1936. okt. 29.
  megjelent, önálló kötetben: Statisztikai Közlemények. 79. köt. 3. Bp., 1936)
  A világgazdasági válság. (Budapesti Szemle, 1932)
  A munka és a tőke részesedése a nemzeti jövedelemben és a közterhekben Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1937).
  
• Irodalom: Éber Antal: F. F. (Közgazdasági Szemle, 1946)
  Horváth Róbert: Néhány megjegyzés a Fellner-féle nemzetivagyon-számítás margójára. (Magyar Statisztikai Szemle, 1947)
  Laky Dezső: Megemlékezés Földes Béláról, F. F.-ről és Kenéz Béláról. Életrajz és művei bibliográfiája. (Magyar Statisztikai Szemle, 1947)
  Hajpál Gyula: A nemzetivagyon-számítás története Magyarországon. (Statisztikai Szemle, 1968)
  Tóth Lajos: Fellner és Matolcsy–Varga termelőmunka-felfogásához. (A magyar hivatalos statisztika történetéből. Bp., 1968)
  Árvay János: A nemzetijövedelem-számítás története Magyarországon Kautz Gyulától napjainkig. (Közgazdasági Szemle, 1992)
  Árvay János: F. F. (Magyar közgazdászok a két világháború között. Szerk. Mátyás Antal. Bp., 1994)
  Csahók István: F. F. műveinek válogatott bibliográfiája. Összeáll. A tudományos munkásságáról szóló részt Nyitrai Ferencné írta. (Nagy magyar statisztikusok. 18. Bp., 2001).