Fejérpataky László, kelecsényi (1857. aug. 17. Eperjes, Sáros vm. – 1923. márc. 6. Bp.): történész.

• Sz: Fejérpataky László királyi tanácsos, a bp.-i királyi tábla segédhivatalának főigazgatója, Lendvay Terézia.
• A bp.-i királyi r. k. főgimnáziumban éretts. (1875), a bp.-i tudományegyetemen (1875–1877), a bécsi Institut für Geschichtsforschungban tanult (1877–1879). Budapesten bölcsésztudori okl. (1878), történelem–latin szakos tanári okl. (1879), az oklevéltan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1879); tanulmányait Berlinben G. Wattenbachnál, H. Bresslaunál, G. Waitznál, ill. a párizsi École des Chartres-on egészítette ki (1881). Az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1893. máj. 12.).
• Életút: A bp.-i tudományegyetem magántanára (1879–1895), egyúttal a történelmi szeminárium vezetőtanára (1887–1895), az oklevéltan és címertan ny. r. tanára (1895-től). A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárosa (1882–1893), a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának (= OSZK) igazgatóőre (1893–1901), igazgatója (1901–1915), a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója (1915–1920), főigazgatója (1920–1923). Magyar királyi udvari tanácsos (1905-től). C. helyettes államtitkár (1923).
• A történelmi segédtudományok tudományos igényű művelésének magyarországi megalapozója. A középkori magyar történelem forrásaival, ill. kritikai feldolgozásuk kérdéseivel, címer- és pecséttannal, oklevéltannal foglalkozott. Feldolgozta a királyi kancellária Árpád-kori történetét, kiadta a pápai tizedszedők magyarországi számadásait, Anonymus szövegét hasonmás kiadásban, Magyarország címeres emlékeit és a Magyarországgal foglalkozó pápai okleveleket. Különösen értékes forráskiadói tevékenysége: kidolgozta, ill. továbbfejlesztette a szövegközlés általános feltételeit, a szöveggondozói munka, az ahhoz szükséges magyarázatok elveit és a forrásművek hivatkozási szabályait. Az 1550-ig keletkezett magyar nyelvű iratok esetében a betűhív kiadást, latin szövegek esetében a humanista helyesírást javasolta. Gyűjteményvezetőként nevéhez fűződik az MNM levéltári anyagának rendezése, igazgatósága alatt került a könyvtárba Kossuth Lajos iratanyaga, továbbá Gyulai Pál, Jókai Mór, Kisfaludy Sándor és Madách Imre irodalmi hagyatéka, ill. sikerült több korvinát is megszereznie. Az összeomlás után, 1919-ben Harry H. Bandholtz amerikai tábornok határozott fellépése mellett elsősorban Fejérpatakynak köszönhető, hogy a megszálló román hatóságok nem tudták elvinni az erdélyi, a partiumi, valamint az újonnan megszállt területekre vonatkozó leleteket, kéziratokat, műtárgyakat, egyéb levéltári és múzeumi anyagokat. Főigazgatósága alatt tevékeny részt vállalt az Országos Magyar Gyűjteményegyetem megalakításában (1922).
• Emlékezet: Hatvanadik születésnapján a Magyar Nemzeti Múzeum ünnepséget tartott tiszteletére, tanítványai emlékkönyvvel köszöntötték (1917-ben). Múzeumi szolgálata negyvenedik évfordulóján babérkoszorús arcképét avatták fel a könyvtárban (1922-ben). Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti Temető díszsírhelyébe temették. Innen földi maradványait családja az iváncsai (Fejér m.) r. k. temetőbe vitte. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2008-ban). Születésének 125. évfordulóján az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék tudományos ülést szervezett tiszteletére (1982-ben). Születésének 150. évfordulóján az OSZK Kézirattára kiállításon mutatta be tevékenysége dokumentumait (2007–2008-ban). Nevét vette fel az iváncsai Fejérpataky László Általános és Művészeti Alapiskola (1997-ben, az iskolában személyes tárgyai is megtekinthetőek), s a településen tiszteletére létrehozták a Fejérpataky László Emlékfalat és a Fejérpataky László Alapítványt (2004-ben).
• Az MTA II. Osztályának titkára (1914–1923). Az MTA Történettudományi Bizottságának előadója (1889–1914). A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság titkára (1883–1898), másodelnöke (1898–1910), elnöke (1910–1923). A Magyar Történelmi Társulat másod-alelnöke (1910-től).
• A Turul szerkesztője (1883–1886: br. Nyáry Alberttel; 1886–1897: egyedül; 1897–1899: Schönherr Gyulával). Az Értekezések a történeti tudományok köréből szerkesztője (1914–1923).
• Főbb művei: Magyar tudósnők és írónők a XVI., a XVII. és a XVIII. századból. (Magyarország és a Nagyvilág, 1875)
  Néhány írónő a múlt századból. (Magyarország és a Nagyvilág, 1876)
  Irodalmunk az Árpádok korában. 889–1301. Bölcsésztudori értek. (Bp., 1878)
  A pannonhalmi apátság alapító oklevele. (Bp., 1878)
  Egy magyar festő a XV. század első feléből. (Századok, 1880)
  II. Ulászló jövedelmeinek jegyzéke. (Magyar Történelmi Tár, 1880)
  Mária Terézia és a buda-pesti egyetem. (Ország–Világ, 1880)
  Sphragistika és sphragistikánk. (Archaeologiai Értesítő, 1880)
  A budapesti M. Kir. Egyetemi Könyvtár codexeinek címjegyzéke. Összeáll. (Bp., 1881)
  A királyi kanczellária az Árpádok korában. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1885. máj. 11.
  megjelent, önálló kötetben: Bp., 1885
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1885)
  Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Szerk., sajtó alá rend. (Bp., 1885)
  A történelem segédtudományai, s különösen az oklevéltan hazánkban. (Századok, 1885)
  A veszprémi káptalan könyvtára a XV. század első felében. (Magyar Könyvszemle, 1885)
  Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae illustranta. – Vatikáni magyar okirattár. I–II. köt. Szerk. (Bp., 1885–1887)
  A veszprémi káptalan kincseinek összeírása 1429–1437. évekből. 1–2. (Történelmi Tár, 1886–1887)
  Tapolczai Bertalan oklevélformulái a XIV. századból. (Magyar Könyvszemle, 1887)
  Pápai adószedők Magyarországon a XIII. és a XIV. században. 1–2. (Századok, 1887)
  Magyar nemzetségi zsebkönyv. Id. Szinnyei Józseffel. I. köt. (Bp., 1888)
  Brassó városának régi számadáskönyvei. (Archaeologiai Értesítő, 1888)
  A Magyar Nemzeti Múzeum levéltára. (Magyar Salon, 1888)
  Kálmán király oklevelei. (Bp., 1892)
  Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok viselt dolgairól. A bécsi cs. és kir. udvarban lévő kézirat hasonmás kiadása. A kézirat olvasatát közli. (Bp., 1892)
  Kálmán király oklevelei. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 15. köt 5. Bp., 1892)
  A Gutkeled-biblia. (Magyar Könyvszemle, 1893)
  Oklevelek II. István király korából. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1894. ápr. 16.
  megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 16. köt. 4. Bp., 1895
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1895)
  Hazai kútfők. (A magyar honfoglalás kútfői. A honfoglalás ezredéves emlékére. Szerk. Pauler Gyula és Szilágyi Sándor. Bp., 1900)
  III. Béla király oklevelei. (III. Béla magyar király emlékezete. Bp., 1900)
  Szilágyi Sándor. (Turul, 1901)
  Magyar czímeres emlékek. – Monumenta Hungariae heraldica. I–III. köt. Összeáll. (Bp., 1901–1926)
  Az Árpádok címere. (Árpád és az Árpádok. Bp., 1908)
  Bibliotheca Rossiana. (Magyar Könyvszemle, 1913)
  Pápai oklevelek. Áldásy Antallal. (A magyar történettudomány kézikönyve. Bp., 1926)
  Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok viselt dolgairól. A bécsi cs. és kir. udvarban lévő kézirat hasonmás kiadása. A kézirat olvasatát közli. Az 1892-ben megjelent mű betűhív kiadása. A bevezető tanulmányt Gál Katalin írta. Ill. Bukovszky Zoltán. (Bp., 1969)
  Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Szerk., sajtó alá rend. (Új kiad. Bp., 2010)
  A királyi kanczellária az Árpádok korában. Hasonmás kiad. (Bp., 2010).
  
• Irodalom: Emlékkönyv F. L. életének hatvanadik, történetírói működésének negyvenedik, szemináriumi vezetőtanárságának harmincadik évfordulója ünnepére. Írták tanítványai. Szerk. Szentpétery Imre. (Bp., 1917)
  F. L. ünneplése. (Magyar Könyvszemle, 1917)
  Csánki Dezső: F. L. (Századok, 1923)
  Hóman Bálint–Gulyás Pál: F. L. (Bp., 1923)
  Holub József: F. L. (Levéltári Közlemények, 1923)
  Gulyás Pál: F. L. – Hóman Bálin: F. L. ravatalánál. (Magyar Könyvszemle, 1923)
  Áldásy Antal: F. L. tudományos hagyatéka. (Levéltári Közlemények, 1924)
  Szentpétery Imre: F. L. emlékezete (Turul, 1924/25)
  F. L. hamvainak elszállítása. (Magyar Könyvszemle, 1926)
  Áldásy Antal: F. L. ig. és r. tag, osztálytitkár emlékezete. (Emlékbeszédek. Bp., 1928)
  Hóman Bálint: F. L. (Bp., 1928)
  Virágh Ferenc: Közgyűjteményeink tudós szervezőjére emlékezve. 125 éve született F. L. (Levéltári Szemle, 1982)
  Kis Péter: F. L. paleográfiai előadásai a pesti egyetemen. (Fons, 1994)
  Weeber Tibor–Zichy Mihály: 150 éve született F. L. (Magyar Könyvszemle, 2008).