Fehér Dániel (1890. okt. 27. Tekepuszta [= Mórichida], Győr vm. – 1955. febr. 17. Sopron): talajbiológus, erdőmérnök.

• Sz: Fehér Dániel, Mányoky Róza.
• A selmecbányai Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán erdőmérnöki okl. szerzett (1912), a berlini tudományegyetemen tanult tovább (1913–1914), a bécsi tudományegyetemen növénytanból és kémiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1920), a biológiai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1954. jún. 19.).
• Életút: Az I. vh.-ban, mint vasútépítő mérnök szolgált (1914–1918). A soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola Növénytani Intézete tanársegéde, adjunktusa (1920–1923), a botanika rk. (1923–1926), ny. r. tanára (1926–1934); közben Svédországban Rockefeller- ösztöndíjas vendégkutató (1926). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán ny. r. tanár (1934–1948), a soproni Erdőmérnöki Kar dékánja (1949–1951), az MTA soproni Talajbiológiai Osztálya, ill. Laboratóriuma vezetője (1951–1955).
• Algériában járt észak-szaharai tanulmányúton (1934), majd az első magyar–francia szaharai és szudáni expedíció vezetője és szervezője (1936).
• Növényfiziológiával, növényélettannal, talaj-mikrobiológiával foglalkozott. Világviszonylatban is egyedülálló, komplex biofizikai módszert dolgozott ki a talajban lévő elemek növényélettani hatásának vizsgálatára, e módszer szolgált alapjául a későbbi radioizotópos vizsgálatoknak is. Alapvetően új eredményeket ért el a növények táplálkozásbiológiájának megismerése, talajanyagcseréjének vizsgálata, ill. a fény, a víz és a hő hatásának kutatása terén. A világon elsők között foglalkozott az erdészeti talajtípusok biocönológiai és ökológiai vizsgálatával, az élő növényi szervezetekből kiinduló sugárhatások felderítésével. Számos kísérletet végzett talajok kémiai és biológiai összetételének (pl. nitrogén-, foszfor-, káliumtartalom stb.) meghatározására, elektromos vezetőképességére. A nemzetközileg is elismert soproni botanikus kert megalapítója (1923).
• Emlékezet: Tiszteletére a Magyar Professzorok Világtanácsa Fehér Dániel-emlékérmet alapított (először 2000-ben adták át). Halálának 50. évfordulóján szintén a Magyar Professzorok Világtanácsa emlékülést rendezett (Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektori tanácstermében, 2005. nov. 18-án). Róla nevezték el a Sopron környékén látható Fehér Dániel-forrást (1962-ben; felújította a Tanulmányi Erdőgazdaság, 1992-ben). Kezdeményezésére megindult a soproni park erdészeti botanikus kertté való átalakítása. A jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó park sétányán szobrát állították fel (mészkő mellszobor, 1962-ben).
• A Magyar Mikrobiológiai Társaság vezetőségi tagja (1951–1955). A Finn Természettudományi Társaság és a Finn Erdészettudományi Társaság tagja.
• Főbb művei: Vizsgálatok a fenyőfák terméseinek lehullásáról. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1927)
  Vizsgálatok az erdőtalaj lélegzéséről, különös tekintettel annak az erdő életében elfoglalt biológiai szerepére és gazdasági jelentőségére. Sommer Gézával. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1928)
  Vizsgálatok az erdőtalaj nitrogén-anyagcseréjéről. – Vizsgálatok eredménye az alföldi homokos erdőtalajok biológiai tevékenységéről. Bokor Rezsővel. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1929)
  Vizsgálatok az erdőtalaj egyes biológiai tényezőinek időszaki változásairól. 1–2. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1929–1930)
  A szerves vegytan elemei, különös tekintettel azoknak biológiai vonatkozásaira. Vági Istvánnal. (Sopron, 1930)
  Vizsgálatok a magyarországi szikes talajok mikrobiológiai tevékenységéről. Bokor Rezsővel. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
  A tarvágásos üzemmód hatása az erdőtalaj biológiai jelenségeire. – A szikfásítás talajbiológiai problémái. (Erdészeti Lapok, 1931)
  A talajtan elemei, különös tekintettel a talaj biológiájára és genetikájára. Vági Istvánnal. (Sopron, 1931)
  A norvég lappok földjét borító erdők növényszociológiai s talajtani viszonyai. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1931)
  Erdészeti növénytan. Fekete Lajossal, Mágocsy-Dietz Sándorral. I–III. köt. (Sopron, 1931)
  Minőségi és mennyiségi vizsgálatok az erdőtalaj mikroszkopikus gombaflórájáról. (Bp., 1933)
  Untersuchungen über die Mikrobiologie des Waldbodens. (Berlin, 1933)
  Mikrobiologie des Waldbodens. (Berlin, 1933)
  A talajtérképezés célja és jelentősége a korszerű erdőgazdaságban. – Adatok az európai földrajzi erdőhatár vidékének klimatológiai viszonyaihoz. (Erdészeti Kísérletek, 1935)
  Vizsgálatok az erdőtalaj moszatflórájának regionális elterjedéséről. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
  Az alföldi homokos talajok biochemiai vizsgálata, tekintettel a fásításra. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
  Adatok a magyarországi erdőtalajok nitrogén, foszfor és kálium tartalmának ismeretéhez. (Erdészeti Lapok, 1936)
  Le role et l’importance de l’exploration microbiologie des sols Sahariens. Killian, Ch.-val. (Paris, 1938)
  A talajélet jelentősége a korszerű mezőgazdaságban. (A szántóföld okszerű művelése. Bp., 1938)
  A talaj élete. (A tarlótól a magágyig. Bp., 1938)
  Recherches sur la microbiologie des sol désertiques. Résultats des missions sahariennes Killian–Fehér. (Encyclopédie biologique. 21. Paris, 1939)
  Megjegyzések a talaj táplálóanyagai mikrobiológiai feltáródásának kérdéséhez. (Mezőgazdasági Kutatások, 1939)
  Vizsgálatok a magyar fa fűhatásáról. (Erdészeti Lapok, 1940)
  Talajbiológiai vizsgálatok a hengernek, különösen mint nyári talajművelő eszköznek a jelentőségéről. Frank Melanie-val, Manninger G. Adolffal. (Tiszántúli Öntözésügyi Közlemények, 1940)
  Vizsgálatok a fák sztatikai vízigényének megállapításáról. (Öntözésügyi Közlemények, 1942)
  A magyar erdők fái és cserjéi. (Erdészeti zsebnaptár. Bp., 1943)
  A Szaharán keresztül. Az 1936. évi francia–magyar talajbiológiai Szahara-expedíció története. (Sopron, 1943
  németül: 1946)
  Vizsgálatok az erdő szénsav-táplálkozásáról. (Erdészeti Kísérletek, 1944)
  Őszi vetések alá különböző műveléssel előkészített talajok biológiai vizsgálata. Frank Melanie-val, Manninger G. Adolffal. (Sopron, 1946)
  Researches on the Geographical Distribution of Soil Mikroflora. I–II. köt. Frank Melanie-val. (Sopron, 1947)
  A Műegyetem Erdőmérnöki Osztályának botanikus kertje Sopronban. Kiss Lajossal. (Sopron, 1949)
  A hőmérséklet és a víz szabályozó szerepe az erdő életterében. (Erdészeti Lapok, 1949)
  Report on the Research Work of the Botanical Institute of the Hungarian Technical University. (Sopron, 1950)
  Vizsgálatok a fásítás természetátalakító hatásáról alföldi szikeseken. (Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Karának Évkönyve. Sopron, 1950)
  Talajmikrobiológia. F. D. előadásainak anyaga. (Sopron, 1951)
  Vizsgálatok néhány gazdasági növényünk széndioxid-gazdálkodásáról és ennek a talaj életével való kapcsolatáról. Manninger Ernővel. (MTA Tihanyi Biológiai Kutató Intézetének Évkönyve, 1953)
  Talajbiológia. Egy. tankönyv. (Bp., 1954)
  Vizsgálatok dunántúli kőolajok baktériumflórájáról és mikroszkopikus szerves maradványairól. Többekkel. (Bányászati Lapok, 1955)
  Az akáckérdés. (Az erdő, 1955).
  
• Irodalom: Magyar Pál: F. D. (Erdészet, 1955)
  Varga Lajos: F. D. (Soproni Szemle, 1955)
  Soó Rezső: F. D. (Akadémiai Értesítő, 1955)
  Szabó István–Marton Mária: F. D. szerepe és jelentősége a talajbiológiai kutatások történetében. (Botanikai Közlöny, 1965)
  Nemky Ernő–Vancsura Rudolf: Az erdészeti felsőoktatás botanikus kertjének története. – Zilahi József: F. D. (Mindnyájan voltunk egyszer az akadémián… Sopron, 1983)
  Kecskés Mihály: Emlékezés F. D. születésének századik évfordulóján. (Növénytermelés, 1990)
  Gencsi László: F. D., a magyar erdészeti kutatók kiemelkedő egyénisége. (Erdészeti Lapok, 1994)
  Kecskés Mihály: F. D.-emlékülés. (Erdészeti Lapok, 2005).