Fabinyi Tihamér (1890. aug. 7. Hisnyóvíz, Gömör vm. – 1953. jún. 11. Boston, USA): jogász, politikus.
- Sz: Fabinyi Sámuel, Kirscheker Gizella.
- A bp.-i, a cambridge-i, a berlini és a lipcsei egyetemeken tanult, a bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. (1913), a
perrendtartás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1925). Az MTA tagja (ig.: 1940. ápr. 11.–1945. ápr. 26.).
- Életút: A budapesti kir. törvényszék bírósági jegyzője (1913–1916), a budapesti kir. hatásköri bíróság kúriai tanácsjegyzője (1916–1917),
az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Osztályának tisztviselője (1917–1920), egyúttal törvényszéki bíró (1917–1918), az
Igazságügyi Minisztérium Kodifikációs Osztályának miniszteri titkára (1918–1919). A Tanácsköztársaság alatt az Igazságügyi
Népbiztosság beosztott bírója (1919), majd ismét az Igazságügyi Minisztériumban teljesített szolgálatot (1919–1921). A bp.-i
Ganz-Danubius rt. jogügyi igazgatója (1921–1931), egyúttal ügyvédi irodát nyitott Budapesten (1921–1931). A Pázmány Péter
Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának magántanára (1925–1940), a perjog c. ny. rk. tanára (1940–1944). A bp.-i
tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon a részvénytársasági és szövetkezeti, valamint a polgári perjog előadó tanára
(1927–1934).
- Egységes párti programmal a Kiskundorozsmai választókerület (1931–1935), a Nemzeti Egység Pártja programjával Pécs
országgyűlési képviselője (1935–1938), majd a Felsőház tagja (1938–1945). A Gömbös-kormány kereskedelemügyi minisztere
(1932. okt. 1.–1935. márc. 4.), a Gömbös- és a Darányi-kormány pénzügyminisztere (1935. jan. 6.–1938. márc. 9.). Magyar kir.
titkos tanácsos (1936). A Magyar Általános Hitelbank alelnök-vezérigazgatója (1938–1944). A II. vh. végén Svájcba (1944. szept.),
majd az USA-ba költözött, Bostonban telepedett le.
- Kereskedelmi joggal, pénzügyi, szövetkezeti joggal, ill. a polgári perrendtartás jogi és joggyakorlati kérdéseivel foglalkozott, a
két vh. közötti korszak meghatározó gazdaságpolitikusa volt. Pénzügyminisztersége idején újraszabályozták a földosztás után
felhalmozódott gazdaadósságokat, helyreállították az államháztartás egyensúlyát, rendezték az ország külföldi adósságait, és
sikerült elérni, hogy a Népszövetség megszüntesse Magyarország pénzügyi ellenőrzését. Jelentős szerepet játszott az Ausztriával
és Olaszországgal fennálló kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében, a Dunáról a tengerekre irányuló hajózás megteremtésében,
a transzkontinentális útvonal Budapestet Kecskeméttel összekötő szakaszának kiépítésében, valamint a turizmus – és különösen
a balatoni idegenforgalom – elterjesztésében.
- A Magyar Jogászegylet titkára.
- A Magyar Jogi Szemle társszerkesztője.
- Főbb művei: Háborús lakbérleti jogunk új szabályai. (Jogállam, 1917)
A lakásrendeletek újabb novellája. (Jogtudományi Közlöny, 1919)
Az érvényben lévő lakásrendeletek gyűjteménye, az új lakbérlési rendelettel kiegészítve. Összeáll. (A Magyar Jogi Szemle
Törvénytára. Bp., 1920)
A választott bíráskodás. (Bp., 1920
2. bőv. kiad. 1926), A lakásügy újabb rendezése. (Jogállam, 1921)
Öröklési jog és öröklési eljárás. Összeáll., jegyz. (Mai magánjog mai érvényben. Bp., 1929
2. kiad. 1935)
Magyary Géza.
Emlékbeszéd. (Bp., 1930)
A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata. I–II. köt. (Bp., 1931)
A polgári perrendtartás
zsebkönyve. Összeáll. (Jogi zsebkönyvek gyűjteménye. Bp., 1931)
Programmbeszédek. Makay Istvánnal. (Pécs, 1935)
A pécsi
iparművészet fénykora. (Pannonia Könyvtár. 24. Pécs, 1936)
Az állami alkalmazottak nyugellátása. Az 1937. év márc. hó 31.
napján érvényben lévő jogszabályok. Összeáll. (Közszolgálati jogszabályok gyűjteménye. Bp., 1937)
Az állami és vármegyei
szolgálatra képesítő kellékek. Az 1938. év márc. hó 1. napján érvényben lévő jogszabályok. Összeáll. (Közszolgálati jogszabályok
gyűjteménye. Bp., 1938)
Wekerle Sándor emlékezete. (Gazdasági Jog, 1940)
A polgári perjog újjászületése a fasiszta
Olaszországban. Az MTA-n 1941. dec. 11-én tartott előadás. (Bp., 1942)
Az olasz polgári perrendtartásról. Bogsch Árpáddal.
(Bp., 1943).