Fabinyi Rudolf (1), id.; Fabínyi (1849. máj. 30. Jolsva, Gömör vm. – 1920. márc. 7. Bp.): kémikus.

• Sz: Fabinyi Sámuel kereskedő, takarékpénztári igazgató, Markusovszky Hermine, Markusovszky Lajos (1815–1893) orvos testvére. F: 1. Weber Katalin. 2. Reimann Paula. Első felesége halála után újra nősült; két házasságából 11 gyermeke született. Fiai közül: Fabinyi Rudolf, ifj. (1879–1936) orvos, neurológus.
• Középiskoláit Rozsnyón és Iglón végezte, a rozsnyói evangélikus gimnáziumban éretts. (1869), bp.-i tudományegyetemen fizika– kémia szakos tanári és bölcsésztudori okl. szerzett (1875), ismereteit németországi tanulmányútján egészítette ki (Würzburgban, Münchenben és Bunsennél Heidelbergben, 1875–1877), kémiából magántanári képesítést szerzett (1878). Az MTA tagja (l.: 1891. máj. 8.; r.: 1915. máj. 6.).
• Életút: A bp.-i József Műegyetem Kísérleti Vegytani Intézete tanársegéde (1877–1878) és a bp.-i tudományegyetem magántanára (1877– 1878). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Elméleti és Gyakorlati Chemiai Tanszéken a kísérleti kémia ny. r. tanára (1878– 1918); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1879–1880, 1888–1889, 1903–1905, 1910–1911, 1915–1919), az egyetem rektora (1899–1900). A kezdeményezésére létrejött kolozsvári vegykísérleti állomás igazgatója (1888-tól). Magyar kir. udvari tanácsos.
• A Magyar Chemikusok Egyesülete – többek között – Fabinyi Rudolf kezdeményezésére jött létre (1907. jún.-ban, az alakuló ülés Budapesten, az V. kerületi Polgári Kör helyiségében, az Akadémia utca 3. alatt volt). Az Egyesület első rendes közgyűlését 1909. márc. 28-án tartotta meg, a Magyar Chemikusok Lapja, az Egyesület hivatalos közlönye (amelynek szerkesztője kezdetben mindig az elnök volt) első száma 1910. jan. 15-én jelent meg. Az Egyesületnek 45 alapító tagja volt, a létszám csak lassan emelkedett (1910: 146 fő; 1913: 220 fő).
• A magyarországi szerves kémiai kutatások egyik úttörőjeként elsősorban kinolinszármazékokkal, ezen belül pedig elsősorban a farkasalmafélék családjába tartozó kapotnyak nevű gyógynövényből előállított azaronnal és származékaival foglalkozott. Magyarországon az elsők között ismerte fel az elektromosság szerepét a kémiai kutatásokban: vizsgálta az egyenáram hatását különböző fémekre, ill. nagyfeszültségű áram hatását gázelegyek abszorpciójára. Megállapította továbbá, hogy a nagyfeszültségű elektromosság lassú kiegyenlítődése a széngázokban szintetikus folyamatokat is létesít. Vizsgálatai az 1890-es években ugyanakkor új festékanyagok felfedezéséhez is vezettek. Ceracidin néven, elsőként állított elő és szabadalmaztatott benzopirilliumsót, e vegyületből származtathatóak a növényi színanyagok (1897-ben; a festékanyag a meggyfa [Cerasus acida] gyümölcsének színére emlékeztetett). Új módszert dolgozott ki továbbá az elemek molekulasúlyának meghatározására. Alapvetően új eredményeket ért el a fémek oldhatóságának vizsgálata terén, elsők között vizsgálta Magyarországon a talajok fertőzöttségét. Tudománytörténeti és -népszerűsítő tevékenysége is jelentős.
• Emlékezet: A keracidin előállítására szolgáló reakciót róla nevezték el Fabinyi-féle szalicil-aldehid reakciónak. Kollégájával, Farkas Gyulával előállított tüzelőanyag-cellája az űrhajózásban használt technika korai elődje. Az összeomlás után, a román megszállás elől Budapestre menekült. A kitört spanyolnáthajárvány áldozata lett, fia hűvösvölgyi intézetében hunyt el, a Kerepesi úti (Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. (2004-ben). Tiszteletére a Magyar Kémikusok Egyesülete Fabinyi Rudolf-emlékérmet alapított (2007-ben).
• A Magyar Kémikusok Egyesülete (= Magyar Chemikusok Egyesülete) alapító tagja és első elnöke (1907–1920). A kolozsvári Unió szabadkőműves páholy főmestere (1903–1918).
• Az első magyarországi kémiai folyóirat, a kolozsvári Vegytani Lapok alapító szerkesztője (1882–1889). A Magyar Chemikusok Egyesülete folyóiratának, a Magyar Chemikusok Lapjának első szerkesztője (1910–1920).
• Főbb művei: Jelentés a capronamid előállításának egy módjáról. (Akadémiai Értesítő, 1874)
  Két isomer mono-bromnithro-naphtalinról. (Értekezések a természettudományok köréből. 7. köt. 11. Bp., 1876)
  Tanulmányok az aldehydek vegyületeiről phenolokkal. (Akadémiai Értesítő, 1877/78)
  A talajvíz nagymérvű fertőzésének egy esete. (Vegytani Lapok, 1882/83)
  Az ecetsavas aetherek felbomlása magasabb hőmérsékleten. (Vegytani Lapok, 1883/84)
  A kolozsvári tudományegyetem új vegytani intézete. (Kolozsvár, 1884)
  Nagy feszültségű elektromosság lassú kiegyenlítődésének hatása bizonyos gázelegyekre. (Vegytani Lapok, 1885)
  Állandó elektromos áram befolyása a fémek oldhatóságára. (Akadémiai Értesítő, 1890)
  Múlt és jelen a chemiában. 1–2. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1892)
  Stereochemiai tanulmányok. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1893. márc. 13.
  megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 23. köt. 3. Bp., 1894)
  Új eljárás bizonyos szerves vegyületek nitrogentartalmának meghatározására. – A perturbatio hypothesise. (Erdélyi Múzeum Egyesület Értesítője, 1893)
  Új eljárás a nitrogen mennyiségi meghatározására bizonyos szerves vegyületekben. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1893)
  Über eigentümliche Isomerie-Erscheinungen. (Zeitschrift für physikalische Chemie, 1893)
  Elméleti chemia. F. R. előadásai alapján összeáll. Ruzitska Béla. (Kolozsvár, 1895)
  A ceracidinek. Új festékanyagok. (Magyar Chemia, 1899)
  Bevezetés az elméleti chemiába. (Kolozsvár, 1900)
  Chemiai elemek. (Kolozsvár, 1903)
  A festőanyagokról. (Természettudományi Közlöny, 1911)
  A molekulák világából. (Kolozsvár, 1917)
  szabadalma: Új festékanyag és eljárás azok előállítására. (1897).
  
• Irodalom: F. R. (Természettudományi Közlöny, 1899)
  Winkler Lajos: Emlékbeszéd F. R. ravatalánál. (MTA Emlékbeszédek, 1920)
  Száhlender Lajos: F. R. (Gyógyszerészi Közlöny, 1920)
  Ruzitska Béla: F. R. (Erdélyi Orvosi Lap, 1923)
  Hendiges, William A.: F. R. (Magyar Kémikusok Lapja, 1968)
  László Gábor: F. R. emlékezete. (Kémiai Közlemények, 1970)
  Móra László: F. R. élete és kora. Monográfia. (Bp., 1999)
  Móra László: F. R. szellemi hagyatéka. (Múzeumi füzetek. Új sorozat, 2000)
  Móra László: F. R. népszerű előadása a kémiáról és a hitről. (Magyar Kémikusok Lapja, 2005)
  Móra László–Liptay György: A Magyar Kémikusok Egyesülete. Történeti áttekintés. (Természet Világa, 2005)
  Móra László: Mit jelent számunkra F. R.? – Tömpe Péter: F. R. sírjánál. (Magyar Kémikusok Lapja, 2008).