Duka Tivadar, dukafalvi és kucsini (1825. jún. 22. Dukafalva, Sáros vm. – 1908. máj. 5. Bournemouth, Anglia): orvos, jogász, műgyűjtő.
- Sz: Duka Ferenc földbirtokos.
- A sárospataki és az eperjesi kollégiumban tanult (1833–1844), a pesti egyetemen jogot végzett (1844–1846), Pesten ügyvédi vizsgát
tett (1846), a londoni egyetemen, a St. George’s College-ban orvostudori okl. szerzett (1853).
Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.; t.: 1900. máj. 4.).
- Életút: Eperjesen jurátus (1844–1846), ügyvéd, egyúttal a magyarországi nehézipar megteremtésén fáradozó Trangous Lajos
magántitkára (1846–1848). A forradalom és szabadságharc idején a Pénzügyminisztérium írnoka (1848. márc.-tól), majd
önkéntes szolgálatra jelentkezett a nemzetőrségnél. Részt vett a schwechati csatában (1848. okt. 30.), majd a világosi
fegyverletételig (1849. aug. 13.) Görgei Artur titkáraként és parancsőrtisztjeként szolgált. A bukás után Gräfenbergbe menekült,
Drezdában bujdosott (1849–1850), utóbb hosszabb időt töltött Párizsban, ahol lakásán találkozott gr. Teleki Lászlóval és a
magyar légió szervezőjével, Türr Istvánnal. Elkísérte Türrt Londonba, ahol megtanult angolul, és elvégezte az orvosi egyetemet.
Tanulmányai befejezése után megismerkedett Sir George Pollock-kal, akinek kezdeményezésére a Brit Kelet-Indiai Társaság
tábori orvosává nevezték ki (1854-től), brit kir. katonaorvosként a bengáliai angol hadseregben szolgált (1854–1874), alezredesi
rangban nyugdíjazták (1874).
- Angliában, ill. Kelet-Indiában elsősorban a nagy nyelvész, orientalista, Kőrösi Csoma Sándor hagyatékának teljes feltárásával és
összegyűjtésével foglalkozott. Elzarándokolt sírjához (1855), majd megírta az első, tudományos igényű Kőrösi Csoma-munkát
(megjelent magyar nyelven: 1885-ben). Különösen értékesek indiai tapasztalatait összefoglaló útleírásai, orvosi és néprajzi
dolgozatai. Semmelweis Ignác munkásságát is ő ismertette először Angliában. Szenvedélyes gyűjtőként több mint 1000 darabból
álló kollekcióját a Magyar Nemzeti Múzeumnak (MNM) ajándékozta. 1897-ben 2000 koronát adott az MTA-nak. – A dél-angliai
Bournemouth Boscome nevű temetőjében nyugszik. Sírját – két fiának sírjával – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
felújíttatta.
- A Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland tagja (1884-től), a Brit és Külföldi Biblia Társaság választmányi tagja (1884-től)
és alelnöke (1904-től).
- Elismerés: A bp.-i tudományegyetem t. doktora (1900).
- Főbb művei: Life and Works of Alexander Csoma de Körös. (London, 1855
magyarul: Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai. Kiadta, a
bevezető tanulmányt írta. Bp., 1885
hasonmás kiad. 1984)
Két levél a Ganges partjáról. (Akadémiai Értesítő, 1858)
Adalék
Kőrösi Csoma Sándor életiratához. (Budapesti Szemle, 1864)
Alsó-Bengál physikai és éghajlati tekintetben. Akadémiai
székfoglaló. (Elhangzott: 1864. máj. 9.
megjelent: Budapesti Szemle, 1867)
Néhány megjegyzések a Keletindiában, különösen a
Himalayák tájain előforduló lázak jelenségeiről. (Orvosi Hetilap, 1881)
Emlékbeszéd William Stephen Atkinson külső tag felett.
(MTA Emlékbeszédek. Bp., 1881)
Kossuth és Görgei. (Hertford, 1898)
Kőrösi Csoma Sándor. (Budapesti Szemle, 1898)
Levelek a
bour–angol háborúról. (Bp., 1901)
Life and Works of Alexander Csoma de Körös. (New Delhi, 1972)
A világosi fegyverletétel.
Kiadta, a kísérő tanulmányt írta Pelyach István. (Aetas, 1992)
D. T. visszaemlékezése. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta
Hermann Róbert. (Fons, 1997).
- Irodalom: Jakab Elek: D. T. könyve Kőrösi Csoma Sándorról. Ismertető értekezés. (Bp., 1888)
Szász Károly: D. T. (Protestáns Képes
Naptár, 1892)
D. T. aranylakodalma. (Vasárnapi Ujság, 1905)
Stein Aurél. D. A. t. tag emlékezete. (Bp., 1913
S. A.: Ázsia halott
szívében. Vál. írások. Szerk. Szörényi László. Bp., 1985)
Terjék József: Kőrösi Csoma dokumentumok az Akadémiai Könyvtár
gyűjteményében. (Bp., 1976)
Vida Mária: D. T. Két nemzet szolgálatában. (Orvostörténeti Közlemények, 1978)
Pelyach István: Egy
korszakzáró és árumítoszt teremtő fegyverletétel. (Aetas, 1992)
Kosáry Domokos: Klapka György és D. T. (Benda Kálmán
Emlékkönyv. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
Horváth Géza: Megemlékezés D. T. t. tagról. (Akadémiai Értesítő, 1925)
Paczolay Gyula:
D. T. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1998)
Karasszon Dénes: Két nemzet orvosa. A világjáró D. T. emlékezete. (Zempléni Múzsa,
2008).