Árvay József (2) (1916. jún. 28. Brassó – 1975. jan. 16. Sepsiszentgyörgy): nyelvész, helytörténész.
- A kolozsvári I. Ferdinánd Tudományegyetemen történelem–magyar szakos tanári okl. (1940), bölcsészdoktori okl. szerzett (1942).
- Életút: A kolozsvári tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézet tanársegéde (1940–1944), a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti
Múzeum Könyvtára és Levéltára ig.-ja (1944–1947), a csernátfalusi iskola tanára és ig.-ja (1947–1948), a sepsiszentgyörgyi
textilipari szakiskola tanára (1948–1950), uo. az 1. sz. Líceum mellett működő esti munkáslíceum ig.-ja (1950–1953).
A sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár ig.-ja (1953–1974).
- Nyelvészként elsősorban romániai magyar helynevek kutatásával és nyelvművelési kérdésekkel fogl. Réty, a Gyergyói-medence és a
Nyikó-mente helységnévanyaga kéziratos hagyatékában maradt.
Levéltári munkája során megtalálta Kemény Zsigmond naplóját (közzétette Benkő Samu, 1966-ban), rendezte a 18–19. sz.-i
háromszéki falugyűlések jegyzőkönyveit (megalapoza ezzel Imreh István későbbi feldolgozásait).
- Emlékezet: Születésének 75. évfordulóján a Székely Nemzeti Múzeum az EMKE-Mikes Közművelődési Egyesülettel közösen emlékkiállítással
egybekötött emlékülést tartott (1991).
- A sepsiszentgyörgyi múzeum évkönyveinek szerkesztőbiz. tagja (Aluta, 1969–1972).
Nyelvészeti tudományos dolgozatai elsősorban a Magyar Népnyelvben (1940-től), az Erdélyi Múzeumban, az Előrében, a Megyei
Tükörben, a Korunkban jelentek meg (1978-tól).
- Főbb művei: A térszíni formák nevei a barcasági Hétfalu helyneveiben. (Magyar Népnyelv, 1941)
A térszíni formák nevei Kalotaszegen.
(Magyar Népnyelv, 1942)
A barcasági csángó Hétfalu helynevei. Egy. doktori értek. is. (Kolozsvár, 1943)
Váradi József és Bartalis
Ferenc. (Aluta, 1969)
Az első háromszéki nyomda és hírlap. (Aluta, 1970).
- Irodalom: Imreh István: Emléksorok a levéltárosról, a helytörténészről. (Utunk 1975. 20.)
Csia Ernő: Á. J. (Aluta, 1975)
Benkő Loránd:
Emlékezés Á. J.-re. (Magyar Nyelv, 1975)
Csia Ernő: Á. J. (Gyökerek, 1976).