Dézsi Lajos (1868. aug. 23. Debrecen – 1932. szept. 17. Bp.): irodalomtörténész.

• A Debreceni Református Teológiai Főiskolán (1886–1890), a berlini egyetemen (1892–1893), a bp.-i tudományegyetemen tanult (1893–1894), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1895), magyar irodalomtörténet 1525–1772 tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1902). Az MTA tagja (l.: 1906. márc. 23.; r.: 1923. máj. 11.).
• Életút: A debreceni gimnázium segédtanára (1890–1891), a református kollégium szeniora (1891–1892). A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának (= OSZK) gyakornoka (1894–1895), az Egyetemi Könyvtár könyvtáros tisztje (1895–1906). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1902–1906), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a magyar irodalomtörténet ny. r. tanára (1906–1919); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1913–1914), a Budapestre menekült egyetem ny. r. tanára (1919–1921). A Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetemen a magyar irodalomtörténet ny. r. tanára (1921–1932); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1922–1923), az Egyetem rektora (1921–1922 és 1928–1929).
• Középkori és reneszánsz kori, elsősorban 15–17. sz.-i magyar irodalomtörténettel, művelődéstörténettel, Bogáti Fazekas Miklós, Tótfalusi Kis Miklós, Szenci Molnár Albert és Sylvester János munkásságával foglalkozott. Szövegkritikai és szövegkiadói munkássága is jelentős.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Szegedi Református Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban).
• A Magyar Történelmi Társulat (1899-től), a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és a Budapesti Philologiai Társaság igazgatóválasztmányának tagja. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság választmányi tagja, alelnöke.
• A Magyar Történeti Életrajzok (1904–1918), a Magyar Irodalomtörténeti Értekezések (1–12. füzet, 1904–1916), az Irodalomtörténeti Könyvtár és a Magyar Bibliofil Szemle szerkesztője (1924).
• Főbb művei: Bogáti Fazekas Miklós élete és költői működése. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1895)
  Szenczi Molnár Albert. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1897)
  Heyden Sebald gyermeki beszélgetései 1531-ből. Adalékok Sylvester János irodalmi működéséhez. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1897)
  Társadalmi és műveltségi állapotok. (A magyar nemzet története. VI. köt. Bp., 1898)
  Váradi Mihály verse Bethlen Gábor haláláról. (Magyar Könyvszemle, 1898)
  Adatok Pápai Páriz Ferenc életéhez. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1899)
  Magyar író és könyvnyomtató a XVII. században. Pápai Páriz Ferenc. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1898)
  Magyar író és könyvnyomtató a XVII. században. Misztótfalusi Kis Miklós (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1899)
  Szilágyi Sándor irodalmi munkássága. (Bp., 1899)
  Nadányi János történetíró életéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1900)
  Bevezetés az irodalomtörténetbe. (Bp., 1903)
  Adatok a mértékes verselés történetéhez. Magyar István versei. – Az irodalomtörténet módszerei. 1–4. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1903)
  A magyar irodalomtörténeti kutatás feladatairól. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1904)
  Comico-tragoedia című moralitásunk koráról. (Budapesti Szemle, 1904)
  Mikes fordításairól. (Magyar irodalomtörténeti értekezések 3. Bp., 1905)
  Adalékok a magyarországi nyomtatványok bibliographiájához. (Bp., 1906)
  Egy magyar nyelvű történeti iskoladráma töredéke a XVII. századból. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1906)
  Széphistóriák a XVI. és a XVII. századból. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1906. dec. 3.
  megjelent: Tinódi Jásón király széphistóriája címmel: Irodalomtörténeti Közlemények, 1911
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1907)
  Tinódi Sebestyén. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1912)
  Adalékok br. Jósika Miklós életrajzához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1916)
  Báró Jósika Miklós. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1916)
  Br. Podmaniczky Júlia levelei br. Jósika Miklóshoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1919)
  Balassa Bálint költészete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1924. nov. 10.)
  Paskó Kristóf és a “Kétszarvú ember”. Egy erdélyi török a tizenhetedik században. (Klebelsberg Kuno Emlékkönyv. Bp., 1925)
  Erdélyi arcképek és képek. (Minerva Könyvtár. Kolozsvár, 1926)
  Verses görög regények és regék a régi magyar irodalomban. (Szeged, 1926)
  Gróf Apponyi Sándor pályája. (Bp., 1927)
  Magyar történeti tárgyú szépirodalom. Hazai elbeszélő források. (A magyar történettudomány kézikönyve. Bp., 1927
  hasonmás kiad. 1987)
  A gróf Vigyázó-alapítvány és a tudománypolitika. (Széphalom [folyóirat], 1928)
  Magyar irodalmi hatás Shakespeare költészetében. (Irodalomtörténet, 1929)
  D. L. kiadatlan kiegészítései. (Sztripszky Hiador: Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtár c. munkájának I–II. kötetéhez. Pótlások és igazítások 1472–1711. Bp., 1967)
  Régi könyveink és kézirataink katalógusai. D. L. kézirathagyatéka. Összeáll. Monok Imre. (Szeged, 1989)
  szerk.: Halotti emlékvers Bethlen Elek fölött és Tótfalusi Kis Miklós ismeretlen műve 1697-ből. Sajtó alá rend. (Bp., 1895)
  Heyden Sebald gyermeki beszélgetéseinek latin–magyar szövege 1531-ből. Adalék Sylvester János irodalmi működéséhez. Sajtó alá rend. (Bp., 1897)
  ford.: Boissier, G.: Augustinus megtérése. (Bp., 1895)
  Byron: A sziget. (Bp., 1924)
  Szenczi Molnár Albert naplója, levelezése és irományai. Sajtó alá rend. (Bp., 1899)
  Szent Ágoston reguláinak magyar fordítása Coelius – Bánffy – Gergelytől. Sajtó alá rend. (Bp., 1900)
  Szent Ágoston reguláinak magyar fordítása Coelius – Bánffy – Gergelytől. Sajtó alá rend. (Bp., 1900)
  Balassa és Rimay Istenes énekeinek bibliographiája. Összeáll. (Bp., 1905)
  Szenczi Molnár Albert levelei Cameariushoz – Kammermeister Ludwig – és Leodiushoz. Sajtó alá rend. (Bp., 1908)
  Arany János magyar irodalomtörténete. Sajtó alá rend. (Bp., 1908)
  Tinódi Sebestyén: János király széphistóriája. Sajtó alá rend. (Bp., 1911)
  A Lugossy-kódex és kiadatlan versei. Sajtó alá rend. (Bp., 1916)
  A Lipcsei- kódex és kiadatlan versei. Sajtó alá rend. (Bp., 1916)
  Szép históriás ének az Telemann királról, és az ő fiánac Diomedes szörnyű haláláról. Sajtó alá rend., utószó. (Bp., 1922)
  Balassa Bálint minden munkái. Sajtó alá rend., szerk. (Bp., 1923)
  Ilosvai Péter: Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak ieles cselekedeteiről és baynokságáról való históriája. Sajtó alá rend, szerk., utószó. (Bp., 1924)
  Rosnyai Dávid: Horologium Turcicum. Sajtó alá rend., szerk., utószó. (Bp., 1926)
  Apponyi: Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande dedruckte Bücher und Flugschriften. IV. köt. (München, 1927)
  Pesti György haláltánc éneke Holbein képeivel. Sajtó alá rend. (Bp., 1927)
  Kazinczy Ferenc munkái. Költemények. Pályám emlékezete. Sajtó alá rend., bev. (Bp., 1928)
  A XVI. századbeli magyar költők művei. (Bp., 1929)
  Salamon királynak… Markalffal való tréfabeszédek rövid könyve. Sajtó alá rend. (Bp., 1930)
  Világirodalmi lexikon. Főszerk. 1–3. köt. (Bp., 1930–1933).
  
• Irodalom: Alszeghy Zsolt: D. L. tudományos pályája. (Irodalomtörténet, 1927)
  Császár Elemér: D. L. (Századok, 1932)
  Kerecsényi Dezső: D. L. (Könyvtáros, 1978)
  Lengyel András: D. L., Kner Imre és a Magyar Bibliofil Szemle. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986)
  Klukovitsné Paróczy Katalin–Rácz Béláné–Iványi-Szabó Éva: D. L. szakirodalmi munkássága. (Szeged, 1993).