Dedek Crescens Lajos (1862. jún. 19. Nyitra – 1933. szept. 12. Esztergom): történész, r. k. prépost-kanonok.

• Sz: Dedek Crescens Ignác, Nyitra vármegye főjegyzője, krencsi Krencsey Etelka.
• Középiskolai tanulmányait Nyitrán végezte, a bp.-i Központi Papnevelő Intézetben és a bp.-i tudományegyetemen tanult; Nagysurányban pappá szentelték (1885. aug. 7.). Az MTA tagja (l.: 1926. máj. 6.).
• Életút: Nagysurányban (1885–1886), Budapest-Óbudán (1886–1890), Budapest-Lipótvárosban káplán (1890–1891). A bp.-i Egyetemi Könyvtár őre, majd levéltárosa (1891–1899). A katolikus központi kongrua-bizottság titkára (1899-től), c. cs. és kir. udvari káplán (1899-től); kanonok (1913-tól), egyúttal komáromi (1924–1930) és székesfehérvári főesperes (1930–1933). C. szentgyörgymezei prépost.
• Egyháztörténettel, egyházi közigazgatás-történettel, elsősorban az Esztergomi egyházmegye történetével és a magyarországi szentek életével foglalkozott. Feldolgozta a magyarországi főpapi kinevezések történetét és a magyarországi karthauzi rend történetét. Forráskiadói tevékenysége is értékes. A millenniumi kiállítás irodalomtörténeti részének rendezője.
• Emlékezet: Esztergomban hunyt el, a Főszékesegyházban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben).
• A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). A Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányának tagja.
• Az Egyházi Közlöny, ill. a Katholikus Egyházi Közlöny c. hetilap (1889–1893) és az Autonomia c. kéthetente megjelenő lap szerkesztője (1897–1898).
• Főbb művei: A magyarországi főpapnevezések történelmének vázlata. 1000–1526. (Bp., 1885)
  A karthauziak Magyarországban. Az előszót Fraknói Vilmos írta. Ill. Nagy Lázár, Telegdy Vilmos. (Bp., 1889)
  Katholikus öntudat. (Bp., 1894)
  Cathalogus librorum manuscriptorum Bibliothecae universitatis Budapestinensis. – A budapesti m. kir. Egyetemi Könyvtár kéziratainak czímjegyzéke. II. köt. 2–3. rész. Név nélkül. Összeáll. (Bp., 1894–1897)
  Az 1896-iki történelmi kiállítás irodalomtörténeti [könyvtári] csoportjának programja. Kudora Károllyal. (Bp., 1896)
  A katholikus egyház történelme, különös tekintettel Magyarországra. (Bp., 1896)
  Klasszikus arany biblia. I. köt. Az üdvnek ó-szövetségi történelme. (Lipcse–Bp.–Bécs, 1897)
  Kolostorból kolostorba. Útirajzok. (Bp., 1897)
  Az Üdvnek ószövetségi története. (Bp., 1897)
  Boncz könyve a vallás körüli felségjogról. (Bp., 1897)
  Egyházi közigazgatás. – Történet. (Nyitra vármegye. Bp., 1898)
  Szent Gellért vértanú, első csanádi püspök élete. (Bp., 1900
  németül és olaszul is)
  Szentek élete… különös tekintettel a magyar szentekre. I–II. köt. (Bp., 1900)
  XIII. Leó pápa és Magyarország. (Katholikus Szemle, 1903)
  Pozsony vármegye története. (Pozsony vármegye. Bp., 1904)
  Szent István király végrendelete. (Bp., 1904)
  Mária-legendák. A magyar ifjúság számára. Udvary Géza eredeti rajzaival. (Bp., 1905
  2. kiad. 1928)
  Tu me sequere. Történelmi reg. az ellenreformáció korából. (Bp., 1912)
  Ezeréves küzdelmünk ezeréves határainkért. (Bp., 1920)
  Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. 1321–1349. III. köt. Sajtó alá rend. (Esztergom, 1924)
  Szalkay László, a Mohácsnál elesett prímás-érsek. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1926. dec. 13.).
  
• Irodalom: Holub József: D. C. L. (Századok, 1934).