Csűrös Zoltán (1901. febr. 6. Bp. – 1979. okt. 28. Bp.): vegyészmérnök.

• Leánya: Csűrös Karola (1936–) színésznő.
• A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1924), műszaki doktori okl. (1929), a lakkok és műanyagok tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1936). Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r. 1946. dec. 19.).
• Életút: A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Szerves Kémiai Tanszékén Zemplén Géza tanársegéde (1925–1928), egy. adjunktus (1928–1938) és magántanár (1936–1938). A textilkémia ny. rk. tanára (1938–1940), ny. r. tanára (1940–1947); közben a Gépész- és Vegyészmérnöki Kar dékánja (1943–1944), az egyetem rektora (JNMGE 1946–1949; BME 1957–1961). A JNMGE, ill. a BME Vegyészmérnöki Kar Szerves Kémiai Technológiai Tanszék ny. r. tanára (1947–1952), egy. tanára (1952–1971) és a Tanszék vezetője (1947–1971). Az MTA Szerves Kémiai Technológiai Kutatócsoportjának vezetője (1961–1973).
• A MAFC társelnöke (1942–1947).
• Munkásságát Zemplén Géza mellett a szénhidrátok kutatásával kezdte. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a heterogén katalízis, az ún. nem piroforos vázkatalizátorok előállítása és alkalmazása, a szálas anyagok és foszgének vizsgálatában. Úttörő szerepet játszott a makromolekuláris kémia meghonosításában, gyakorlati tevékenységével és szabadalmaival nagymértékben segítette a magyar textilipar fejlődését. Tudományos ismeretterjesztő tevékenysége is jelentős.
• Az MTA Szál- és Rosttechnológiai Bizottságának elnöke. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke (1967-től).
• Elismerés: A BME t. doktora (1975), Műegyetemi Emlékérem (1976), a Veszprémi Vegyipari Egyetem arany emlékérme (1978). Munka Érdemrend (1956, 1958, 1961; arany fokozat, 1970), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1973). Kossuth-díj (a heterogén-katalízis vizsgálata terén elért eredményeiért, 1953), Bugát Pál-emlékérem (1963).
• A Hungarica Acta Chimica, ill. az Acta Chimica, (1946–1964), a Periodica Polytechnica főszerkesztője. Az Élet és Tudomány szerkesztőbizottságának elnöke.
• Főbb művei: A nitrozilhalogenidek hatása aminosavakra. Egy. doktori értek. (Bp., 1929)
  Az elemek felfedezése. Plank Jenővel. (A természettudományok elemei. Bp., 1941)
  Lakkok. (Bp., 1942)
  Műanyagok. (Bp., 1942
  hasonmás kiad. 1983)
  Ruházkodásunk. (Bp., 1942)
  Textilkémia. (Bp., 1942)
  Újabb kikészítési módok a textiliparban. (Bp., 1942)
  Fenoplasztok előállítása hazai barnaszénkátrány-krezolból. Petri Istvánnal. (Bp., 1943)
  Selective Hydrogenisation by Means of Catalysis. Zech Konstantinnal, Pfliegel Tódorral. 1–2. füzet. (Bp., 1946)
  A cardiozol képződése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1947. ápr. 21.)
  Heterogeneous Catalytic Autoxidation of Benzaldehyde. Géczy Istvánnal, Lengyelné Faragó Ágnessel. (Bp., 1949)
  Mercerezés. (Bp., 1950)
  Textilkémia. Összeáll. Hajós Zoltán. (Bp., 1950)
  Műanyagok. Előadásai alapján összeáll. Géczy István, Králik Iván. (Bp., 1951)
  Szerves kémia. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
  Szerves kémiai technológia. Előadásai alapján összeáll. Hajós Zoltán. (Bp., 1951)
  Katalitikus folyamatok vizsgálata. (Bp., 1952)
  A könnyűipar tudományos eredményei és feladatai. (Bp., 1954)
  Műanyagok. Többekkel. (Bp., 1956)
  A színezékek és a színezés fejlődése. Dobozy Ottóval. (Bp., 1956)
  Felületaktív anyagok szerepe ipari porok nedvesítésében. (Bp., 1959)
  Műszaki értelmező szótár. 17–18. Kémia. Szerk. (Bp., 1961)
  Szerves kolloidkémia. (Bp., 1963)
  Reológiai alapismeretek. Bozsay Józseffel. (Bp., 1964)
  Textilkémia. Szerk. Rusznák Istvánnal. (Bp., 1964)
  ford.: Kendall, J.: Az atomok világában. Bevezetés a józan ésszel érthető kémiába. (Bp., 1932).
  
• Irodalom: Rusznák István: Cs. Z. (Magyar Kémikusok Lapja, 1979)
  Polinszky Károly: Cs. Z. (Magyar Tudomány, 1980)
  Hardy Gyula: Cs. Z. (Kémiai Közlemények, 1980)
  Végh Ferenc: Cs. Z. (Periodica Polytechnica, 1982).