Csontosi János; 1867-ig Kost (1846. okt. 26. Eperjes, Sáros vm. – 1918. okt. 25. Bp.): könyvtáros, irodalom- és művelődéstörténész.

• Esztergomban és Nagyszombatban, mint papnövendék bölcseletet és teológiát tanult (1863–1867), az MTA tagja (l.: 1883. máj. 17.).
• Életút: Ószőnyben, György Imre nevelője (1867–1868), az esztergomi püspöki hivatalban kancellista (1868–1869), pappá szentelték (1869), Ipolynyéken (1869–1871), Nagyorosziban káplán (1871. aug.–dec.); kilépett a papi rendből és áttért az evangélikus hitre. Feleségül vette gr. Zichy János özvegyét (1875), hosszabb külföldi utazást tett Nyugat-Európában. A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának (= OSZK) gyakornoka (1874–1875), könyvtári segéde (1875–1881), könyvtári segédőre (1881–1889), a Kézirattár vezetője (1881– 1893), első könyvtári segédőre (1889–1893), állásából elbocsátották (1893). A Budapest–vidéki tankerületi főigazgatóság napidíjas munkatársa (1895–1916), majd, mint napidíjast nyugdíjazták (1916).
• Kodikológiával, elsősorban középkori kéziratok, korvinák, egyéb kódexek művelődéstörténeti vonatkozásaival foglalkozott, a magyarországi ikonográfiai kutatások úttörője. Maradandó érdemeket szerzett a korvinák feltárásában és kutatásában. Felfedezte az ún. Birk-kódexet (1474), az Enyingi Thewrewk Imre-féle Magyar Köszöntőt (1485), az ún. Lobkowitz-kódexet (15. sz. vége), a Jordánszky-kódex győri töredékét (1516), visszaszerzett 3 korvinát, felfedezett 52 korvinát, valamint Mátyás király és Beatrix királyné 55, egykorú arcképét. Számos műve kéziratban maradt. A kézirattári lopások és a kéziratvásárlásokkal kapcsolatos visszaélések alaptalan vádjával állásából fegyelmi úton elbocsátották (1893). A személye elleni hajszával fő támogatóját, a kormányzatnak nem tetsző Pulszky Ferenc nemzeti múzeumi igazgató helyzetét akarták megingatni, aki az egyházpolitikai küzdelmekben határozottan kiállt az állam és az egyház szétválasztása mellett. Az ellopott kéziratok előkerülése után (1913) sem rehabilitálták, noha ártatlansága egyértelműen kiderült. Halála után többen – köztük Supka Géza – próbáltak igazságot és elégtételt szolgáltatni neki, ill. fegyelmi vizsgálatát, mint a magyar belpolitikai életet jellemző esettanulmányt többen, többféleképpen elemezték.
• Az MTA Irodalomtörténeti Bizottságának (1883–1887), Történettudományi Bizottságának tagja (1889–1918). A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja (1879-től).
• A Magyar Könyvszemle szerkesztője (1879–1892).
• Főbb művei: A Konstantinápolyból érkezett Corvinák bibliographiai ismertetése (Bp., 1877)
  XV. századi könyvtári viszonyok s egy ismeretlen Corvin incunabulum. – A pármai Corvin-codex. – Külföldi mozgalmak a Corvina-irodalom terén. (Magyar Könyvszemle, 1878)
  Auswärtige Bewegungen auf dem Gebiete der Corvina-Literatur (Bp., 1879)
  Aranyosi Gellértfi János codexe 1462–1473-ból. – Ismeretlen magyar codex Lobkowitz Mór raudnitzi könyvtárában. (Magyar Könyvszemle, 1879)
  Der Corvin- codex der könig. Bibliothek zu Parma. (Bp., 1879)
  A magyarországi sz. ferenczrendiek latin levelezője 1532–1535-ből a budapesti ferencziek könyvtárában. – A Jordánszky-codex győri töredéke. – Adalékok a szepességi XV. századi könyvtárakhoz. (Magyar Könyvszemle, 1880)
  Latin corvin-codexek bibliographiai jegyzéke. (Magyar Könyvszemle, 1881)
  Magyarországi könyvmásolók és betűfestők a XIV–XV. században. (Bp., 1882)
  A krakkói Jagelló könyvtár hazai vonatkozású kéziratai. – A bars- szentkereszti püspöki könyvtár kéziratai. (Magyar Könyvszemle, 1882)
  A kalocsai főegyházmegyei könyvtár kéziratai. – A velenczei könyvtár magyarországi vonatkozású latin kéziratai. (Magyar Könyvszemle, 1883)
  A bécsi udvari könyvtár hazai vonatkozású kéziratai. (Magyar Könyvszemle, 1884)
  A Corvina felkutatott maradványai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1885. máj. 11.)
  Adatok a Nemzeti Múzeum könyvtárának történetéhez. – A zágrábi érseki és egyetemi könyvtárak kéziratai. – A bécsi császári udvari levéltár hazai vonatkozású kéziratai. (Magyar Könyvszemle, 1885)
  II. Endre és Gertrud arczképei egy XIII. századi stuttgarti codexben. (Századok, 1886)
  A drezdai királyi könyvtár hazai vonatkozású kéziratai. (Magyar Könyvszemle, 1886)
  Corvinischen Handschriften von Attavantes. (Leipzig, 1886)
  A berni városi könyvtár hazai vonatkozású kéziratai. – Emlékirat a Nemzeti Casino könyvtáráról. (Magyar Könyvszemle, 1887)
  Egy hamisított Corvin-codex a müncheni könyvpiaczon. (Magyar Könyvszemle, 1888)
  Mátyás király és Beatrix királyné arczképei a Corvin-codexben. (Bp., 1888
  németül: 1890)
  II. Ulászlónak ajánlott latin codex a konstantinápolyi Eszki-Szerájban. – Emlékirat a müncheni Hunyadi-levéltár visszaszerzése tárgyában. – Rómer Flóris és Ábel Jenő emlékezete. (Magyar Könyvszemle, 1889)
  Carafa Diomedes: De institutione vivendi. A pármai Corvin-codexből közli Cs. J. (Magyar Könyvszemle, 1890)
  Két modenai Corvin-codex története. (Magyar Könyvszemle, 1891)
  A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában a koronázási jubileumi feliratokból rendezett kiállítás katalógusa. Szerk. Peregriny Jánossal. (Bp., 1892)
  A Korvina. Előzményei, alapítása, pusztulása és az irodalomban való rekonstrukciója. (Bp., 1895)
  Magyarországi codexek. Volf Györggyel. (Bp., 189?).
  
• Irodalom: s. g. [Supka Géza]: Igazságot Cs. J.-nak! (Literatura, 1932)
  Pálvölgyi Endre: A Cs. J. elleni fegyelmi vizsgálat és annak politikai háttere. (Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. II. Bp., 1964).