Császár Elemér (2) (1891. dec. 6. Gige, Somogy vm., 1891. dec. 6. – 1955. aug. 7. Bp.): fizikus.

• Sz: Császár István, Szűcs Katalin.
• A csurgói református gimnáziumban éretts. (1910), a bp.-i és a berlini tudományegyetemen tanult, Budapesten matematika–fizika szakos tanári okl. (1914) és bölcsészdoktori okl. (1918), a sugárzástan tárgykörben (1924) és a gazdasági fizika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1935). Az MTA tagja (l.: 1928. máj. 18.; tagsága népbírósági ítélet alapján törölve: 1948).
• Életút: Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyakorlati Fizikai Intézetének tanársegéde (1918–1921), egy. adjunktusa (1921–1938) és magántanára (1924–1930). A bp.-i tudományegyetemi Közgazdaság- tudományi Kar magántanára (1930–1934), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1935– 1945), egyúttal a JNMGE Mezőgazdasági Osztályán a Gazdasági fizika c. tárgy mb. előadó tanára (1935–1945). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán a fizika ny. rk. tanára (1938–1940), ny. r. tanára (1940–1948); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1942–1943). Politikai okokból bebörtönözték (1948), kiszabadulása után néhány évig a bp.-i Medicor Röntgen Művekben dolgozott.
• Kvantumelmélettel, az ún. fekete sugárzással, statisztikai mechanikával és termodinamikával foglalkozott. A kvantumelmélet kibontakozásával ellentétes irányban, a kvantumelmélet mellőzésével próbálta magyarázni a fénykibocsátás és fényelnyelés elemi folyamatát. Jelentősebb kísérleti fizikai, valamint oktatói munkássága. A röntgensugárzás mérésére készüléket szerkesztett (1935).
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Sírfelirata: “Uram, Te tudod, miért!”
• Az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat jegyzője, a Természettudományi Társulat titkára.
• Elismerés: Than Károly-díj.
• Főbb művei: A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata. Egy. doktori értek. is. (Pápa, 1918)
  Planck sugárzási elméletének újabb módosítása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1918)
  A quantumemissio hypothesise a fekete sugárzás elméletében. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
  A Planck-féle sugárzási formula kísérleti vizsgálata fényelektromos úton. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1923)
  A fényelektromos jelenség. (Természettudományi Közlöny, 1926)
  Periodikus rendszerek adiabatikus invariánsai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1927)
  Tárgyaknak vassal való bevonása galvanoplasztikai úton. (Természettudományi Közlöny, 1927)
  A világjáró rakéta. (Bp., 1928
  újraközölve: Természet Világa, 1986)
  A hangos film. (Bp., 1929)
  Vizsgálatok az új kvantumelmélet köréből. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1929. júl. 3.
  megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1929)
  A kvantumelmélet. (Bp., 1930)
  A röntgensugárzás technikai alkalmazása. (Természettudományi Közlöny, 1931)
  Időbeli és hullámmechanikai középértékek. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1932)
  A szívműködés vizsgálata röntgensugárral. (Természettudományi Közlöny, 1934)
  A röntgensugárzás és gyakorlati alkalmazása. (Bp., 1934)
  A röntgensugárzás energiájának mérése. 1–5. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935–1940)
  A rövidhullámú gyógykezelés fizikai alapelvei. (Természettudományi Közlöny, 1936)
  A sugarak világa. (A természettudományok elemei. 6. Bp., 1937)
  Anyagvizsgálat rádiumsugarakkal. (Természettudományi Közlöny, 1937)
  Az új hangos film. (Bp., 1936)
  A röntgensugárzás adagolása: a röntgendózis mérése. (Természettudományi Közlöny, 1938)
  A hullámmechanikai perturbáció-számítás egyszerű megalapozása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
  Az elektronmikroszkóp. (Pannonia Könyvtár. 55. Pécs, 1942)
  A fekete sugárzás törvényei. 1–2. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1943)
  Újabb orvosi röntgenkészülékek és röntgenlámpák. (Orvosképzés, 1943).
  
• Irodalom: Makra Zsigmond: Cs. E. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1991).