Csányi Dániel (1820. jan. 20. Nagybánya, Szatmár vm. – 1867. jan. 20. Debrecen): matematikus, mérnök.

• Sz: Csányi József református lelkész. F: Péchy Ágnes.
• A máramarosi algimnáziumban, a debreceni református főiskolán tanult, a kassai jogakadémia hallgatója, majd a bécsi Polytechnicumban mérnöki okl. szerzett (1842). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.).
• Életút: A pozsonyi országgyűlésen gr. Széchenyi István titkára (1843), majd a Tisza-szabályozásnál dolgozott, mint vízépítő mérnök (1843–1848). A forradalom és szabadságharc idején a 15. huszárezred toborzótisztje (1848 végétől főhadnagyi rangban), később átkerült a komáromi vár mérnökkarához, ahol a vár erődítési munkálatait vezette (1849. máj.-tól századosi, aug.-tól okt.-ig őrnagyi rangban). A forradalom bukása után egy évig gazdálkodott (1849–1850), a debreceni református kollégiumban a fizika r. tanára (1850–1851), a szabadságharcban való részvétele miatt 12 év várfogságra ítélték (1851. dec. 19-én; 1857. máj. 14-én szabadult). Szabadulása után a debreceni István gőzmalomnál és a debreceni kereskedelmi kamaránál dolgozott (1857–1861). Debrecen országgyűlési képviselője (Révész Imre lemondása után, 1861), majd visszatérhetett a debreceni református kollégiumba, a mértan és a csillagászat r. tanára (1861–1867).
• Pályafutásának kezdetén vízépítő mérnökként részt vett a Tisza-szabályozás munkálataiban. Klapka Györggyel 1849. febr.-ban találkozott, aki megismerkedésük után magával vitte Komáromba, ahol megbízta a vár védműveinek vezetésével. Mérnökként döntő szerepet játszott abban, hogy a komáromi vár a végsőkig kitartott, még a világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után is ellenállt a császári seregeknek. Jóllehet a Komáromtól félmérföldnyire, Puszta-Herkályon megkötött egyezmény értelmében a komáromi vár védői mentességet kaptak minden további üldözés alól, Csányit mégis elfogták és 12 év várfogságra ítélték. Matematikai és mértani rendszerek vizsgálatával foglalkozott, Differentialis számvetés és Felsőbb analysis c. munkáit a börtönben írta, kéziratban maradtak. Kiadta Kerekes Ferenc Felsőbb mértanát (1862-ben).
• Emlékezet: Debrecenben hunyt el, a születésnapján; a Nagyerdei Köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). Emlékét Debrecenben utca őrzi. Arcképét közli a Vasárnapi Ujság nekrológja (Rusz Károly metszete Marastoni József litográfiája alapján, 1867).
• Politikai írásai a Marczius Tizenötödikében (1848); gazdasági-matematikai dolgozatai elsősorban a Társalkodóban (1841), a Magyar Gazdában (1842), a Gazdasági Lapokban (jórészt név nélkül, 1857 és 1858) és a Magyar Sajtóban jelentek meg (1862).
• Főbb művei: A számtan elemei közönséges számokban. I. rész. A négy első számvetési munkálatok egész- és törtszámokban. (Debrecen, 1859)
  Kerekes Ferenc: A felsőbb mértan valódi alapelvei és egy toldalék töredékekkel s az ellentmondásos mennyiségek kifejtésével. Sajtó alá rend. (Debreczen, 1862)
  Rövid tájékozás a mértan rendszere felett. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1863. okt. 19.
  megjelent: Akadémiai Értesítő, 1864).
  
• Irodalom: Cs. D. Nekrológ arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1867).