Csánki Dezső (1857. máj. 18. Füzesgyarmat, Békés vm. – 1933. ápr. 29. Bp.): történész, levéltáros.

• Sz: Csánki Benjámin, id. (= Benő) református lelkész, Bergmann Emília. Testvére: Csánki Benjámin, ifj. (1868–1943) református teológus. F: 1. Materny Erzsébet. 2. Tomanek Paula. Fia: Csánky Dénes (1885–1972) festőművész, művészettörténész. Három leánya is született, de még életében valamennyit elveszítette.
• Középiskoláit a Debreceni Református Kollégiumban, majd Késmárkon végezte. A késmárki evangélikus líceumban éretts. (1875), a bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. (1879), bölcsészdoktori okl. szerzett (1880), tanulmányait Ausztriában, Német- és Olaszországban egészítette ki (1905 és 1907). Az MTA tagja (l.: 1891. máj. 8.; r.: 1900. máj. 4.; ig.: 1925. máj. 7.).
• Életút: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának (= OSZK) napidíjasa (1881). A Magyar Országos Levéltár (MOL) fizetés nélküli gyakornoka (1881), fizetéses gyakornoka (1881–1882), levéltári tisztje (1882–1886), fogalmazója (1886–1893), allevéltárnoka (1893–1904), országos levéltárnoka (1903–1913). A MOL mb. vezetője (miniszteri osztálytanácsosi címmel, 1913–1919), főigazgatója (helyettes államtitkári rangban, 1919–1924; államtitkári rangban, 1924–1932); közben a Tanácsköztársaság idején nyugdíjazták (1919).
• Az MTA II. Osztálya elnöke (1919. okt. 22.–1931. máj. 15.), másodelnöke (1931. máj. 15.–1933. ápr. 29.). Az MTA Történettudományi Bizottsága (1909–1933), Archeológiai Bizottsága elnöke (1924–1933). A Magyar Néprajzi Társaság alelnöke (1908), ügyvezető alelnöke (1917), t. tagja (1917-től). A Magyar Történelmi Társulat ügyvezető első alelnöke (1909–1932), t. tagja (1933-tól). Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem ügyvezető alelnöke (1922–1924 és 1931–1932), a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke. A Gyűjteményegyetem képviseletében a Felsőház tagja (1927–1932).
• Történetíróként középkori és reneszánszkori magyar történettel, elsősorban a Hunyadiak korának történetével foglalkozott. A Magyar Történelmi Társulat pályázatára készítette el I. Mátyás udvara (1882; megjelent: 1884) c. dolgozatát, amelyet a történész szakma nagy elismeréssel fogadott. A siker hatására megbízták gr. Teleki József Hunyadiak kora c. művének befejezésével, kiegészítésével, valamint a kor földrajzi és művelődéstörténetének megírásával. A Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (I–V. köt. 1890–1913; a IV. kötetet Fekete Antal fejezte be) c. – befejezetlen – műve a magyar történettudomány egyik alapvető fontosságú munkája. A mai napig is nélkülözhetetlen kézikönyv megyénként és a 15. sz.-ban létező települések szerint elrendezett hely- és birtoklástörténeti lexikon. Később, az ő személyes szerzői és szerkesztői közreműködésével készült el az Árpád és az Árpádok (1907) c. monumentális kötet, amelyben a korszak valamennyi ismert történésze foglalta össze mindazt, amit akkor tudni véltek a magyar honfoglalásról és a magyar történelem első évszázadairól. Két évtizedes főigazgatói működése a Magyar Országos Levéltár történetének kiemelkedő szakasza. Levéltárvezetőként kezdeményezte a MOL új épületének megépítését (1911–1912), irányításával folyt az építkezés (1914–1918), az épület berendezése (1918–1923), majd a levéltár átköltöztetése és az új épület átadása (1923). Megszervezte a MOL Diplomatikai Osztályát, ill. Budapest székesfőváros megbízásából vezette a főváros középkori történetére vonatkozó okleveles anyag gyűjtését (1912-től). Irányítása alatt indult meg a Levéltári Közlemények c. folyóirat (1923-tól). Élete utolsó évtizedében Klebelsberg Kunóval kezdeményezte a nagy gyűjtőkörű könyvtárak, múzeumok és levéltárak összefogását szolgáló Országos Magyar Gyűjteményegyetem megalakítását (1922-ben).
• Emlékezet: A MOL új épületének felavatása a magyar történettudomány kimagasló eseménye volt (1923-ban). Az ünnep és mindenek előtt Csánki Dezső elismerésére a Magyar Történelmi Társulat emlékkönyvet adott ki (1924-ben). Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. A sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékét őrzi a füzesgyarmati Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület (megalakult: 1973. máj. 5-én). Füzesgyarmaton, a Bethlen utcai szülőházában emléktábláját is felállították, s utcát is elneveztek róla. Születésének 125. évfordulóján emlékülést rendeztek (szintén Füzesgyarmaton, 1982-ben).
• A Lengyel Tudományos Akadémia külső r. tagja (1928), a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgatóválasztmányi, a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Földrajzi Társaság, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság és a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság t. tagja.
• Elismerés: Füzesgyarmat díszpolgára (1927). Az Emich Gusztáv-pályázat I. díja (1882), az MTA Nagyjutalma (1901), a Lipót-rend lovagkeresztje (1916), Corvin-koszorú (1930).
• A Levéltári Közlemények (1923–1933), a M. Kir. Országos Levéltár Kiadványai c. sorozat alapító szerkesztője (1926–1933).
• Főbb művei: Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában. Egy. doktori értek. (Bp., 1880)
  Magyarországi benczések egy bibliographiai becsű inventáriuma 1508. (Magyar Könyvszemle, 1881)
  I. Mátyás udvara. Koszorúzott pályamunka. (Bp., 1884)
  Hunyad megye és a Hunyadiak. (Századok, 1887)
  Rajzok Mátyás király korából. (Bp., 1887
  Magyar Könyvtár. 331. 2. kiad. 1903)
  Máramarosmegye és az oláhság a XV. században. (Századok, 1889)
  A m. kir. országos levéltár diplomatikai osztályában őrzött pecsétek mutatója. (Bp., 1889)
  Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I–III. és V. köt. Teleki József Hunyadiak kora Magyarországon cz. művének folytatása. (Bp., 1890–1913)
  A renaissance és Mátyás király. 1–2. (Budapesti Szemle, 1891)
  Magyarország története a középiskolák alsó osztályai és polgári fiúiskolák számára. Polgári iskolai tankönyv. Baróti Lajossal. (Bp., 1891
  3. kiad. 1895
  7. kiad. 1909
  8. kiad. 1910)
  Körösmegye a XV. században. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1892. ápr. 4.
  megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 15. Bp., 1892
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1892)
  Szent-Erzsébetfalva – Pest mellett. – Boszniai püspökség Magyaróváron. (Századok, 1893)
  Magyarország I. Mátyás halálakor. Térkép. (Bp., 1897)
  Történelmi iskolai atlasz. Többekkel. I. köt., 1–3. füz. (Bp., 1897)
  Oklevelek a Hunyadiak korából. Kassa város levéltárából. 1–2. (Történelmi Tár, 1902)
  Mátyás király, mint városépítő. Egy budavári sarokház történetéből. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1904. jan. 11.
  megjelent: Századok, 1904
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1904)
  Szilágyi Erzsébet nyaraló-palotája a budai hegyekben. Kuncz ispán majora Budán. (Századok, 1906)
  Árpád és az Árpádok. Történelmi emlékmű. Számos képpel, műmelléklettel és díszítésekkel bronzveretű díszkötésben. Szerk. (Bp., 1907)
  Árpád vezér. – Mátyás király. Két történelmi tanulmány. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1911)
  Kolozsvármegye birtokállapotai a XV. században. (Erdélyi Múzeum, 1912)
  Az új magyar és az ún. közös címerekről. (Századok, 1916 és külön: Olcsó Könyvtár. Bp., 1916)
  A háború és a nemzeti eszme. – I. Ferenc József. Nekrológ. (Századok, 1916)
  IV. Károly király. Nekrológ. (Századok, 1922)
  Az Országos Levéltár beköltözött új palotájába. (Levéltári Közlemények, 1923)
  Tagányi Károly. Nekrológ. (Századok, 1924)
  Bars vármegye középkori várai. (Klebelsberg-emlékkönyv. Bp., 1925)
  Szilágyi Sándor emlékezete. (Századok, 1927)
  Budapest történetének okleveles emlékei. I–IV. köt. Cs. D. gyűjtését kiegészítette, sajtó alá rend. Gárdonyi Albert. (Monumenta diplomatica civitatis Budapest. Bp., 1936)
  Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I–V. köt. Teleki József Hunyadiak kora Magyarországon cz. művének folytatása. A IV. kötet szerzője Fekete Antal. Hasonmás kiad. A köteteket Sebestyén Lajos gondozta. (Az Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata. Bp., 1985).
  
• Irodalom: Dudek János: Árpád és az Árpádok. Történelmi emlékmű. (Katholikus Szemle, 1908)
  Melich János: Árpád és az Árpádok. Történelmi emlékmű. – (Századok, 1909)
  Történetíróink munkássága: Cs. D. (Századok, 1909–1911)
  Lukinich Imre: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. (Századok, 1913)
  Balogh Albin: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. (Katholikus Szemle, 1913)
  Csánki-emlékkönyv. Cs. D.-nek, az Országos Levéltár főigazgatójának és a Magyar Történelmi Társulat alelnökének az Országos Levéltár új épületének elkészülte alkalmából felajánlja a Magyar Történelmi Társulat. (Bp., 1924)
  Cs. D. (Magyar Könyvszemle, 1924)
  Cs. D. ünneplése. (Századok, 1924)
  Domanovszky Sándor: Cs. D. (Századok, 1933)
  Dőry Ferenc: Cs. D. (Levéltári Közlemények, 1933)
  Cs. D. ig. és r. tag emlékezete. (Pápa, 1933)
  Hóman Bálint: Cs. D. (H. B.: Történetírás és forráskritika. Bp., 1938)
  Ember Győző: Cs. D. emlékezete. (Békési Élet, 1974)
  Sashegyi Oszkár: Cs. D. Egy tudós életpályája a polgári kori Magyarországon. (Békési Élet, 1982)
  Borbíró Lajos: Cs. D.-emlékülés Füzesgyarmaton. (Honismeret, 1982)
  Borbíró Lajos: A füzesgyarmati Cs. D. Helytörténeti Kör. (Honismeret, 1984)
  Ördög Ferenc: Helynévmutató Cs. D. történelmi földrajzához. Összeáll. (Bp., 2002+CD-ROM)
  Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
  Szabó Ferenc: Cs. D., a történetíró és a Magyar Országos Levéltár korszerűsítője. (Honismeret, 2008).