Chyzer Kornél (1836. jan. 4. Bártfa, Sáros vm. – 1909. szept. 21. Bp.): orvos, zoológus.

• F: Spony Irma. Fia: Chyzer Kálmán (1863–) szerkesztő és Chyzer Béla (1868–1910) orvos, sebész.
• Középiskoláit Bártfán, Kassán és Temesvárott végezte. A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1857), a bécsi egyetemen természetrajz szakos tanári okl. (1858), a pesti egyetemen szülészmesteri okl. (1861), a hamisított tápszerek vizsgálatának tana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1868). Az MTA tagja (l.: 1861. dec. 20.).
• Életút: A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Természetrajzi Osztályának segédőre, egyidejűleg a pesti főreáliskolában a természetrajz helyettes tanára és a Magyar Természettudományi Társulat könyvtárnoka is (1860–1861). Bártfa fő- és fürdőorvosa (1861–1869), Sátoraljaújhelyen Zemplén vm. főorvosa (1869–1892), a Belügyminisztérium (BM) Egészségügyi, ill. Közegészségügyi Ügyosztályának vezetője (1892–1909). Miniszteri osztálytanácsos (1892–1897), c. miniszteri tanácsos (1894–1897), miniszteri tanácsos (1897-től). A Nagyváradi Jogakadémia (1859-től) és a pesti tudományegyetemen magántanára (1868-tól).
• Az Országos Közegészségügyi Tanács alapító tagja (1868), jegyzője (1868–1893). A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületének titkára, majd alelnöke. A Balneológiai Egyesület alapító tagja (1891-től), tb. és választmányi tagja (1898-tól). A Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának alelnöke (1896–1909).
• Tudományos pályáját helmintológiával kezdte, elsősorban az emberben élősködő férgeket vizsgálta. Később érdeklődése a balneológia felé fordult, elsők között ismertette a bártfai gyógyforrást. Nagy érdemeket szerzett az egészségügy országos szintű szervezésével, a járványellenes küzdelem korszerűsítésével. A magyarországi fürdőügyet jelentősen fejlesztette, megteremtette a hazai balneológiai irodalmat, s sokat tett a magyarországi gyógyvizek gyógyászati felhasználásáért. Összeállította a magyar egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteményét. Észak-Magyarország növényzetére vonatkozó kutatásai máig alapvetőek. Feldolgozta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületének történetét.
• Emlékezet: Emlékére a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete Chyzer Kornél-érmet alapított (1910-ben).
• A Fürdői Lapok szerkesztője (Orzovenszky Károllyal és Felletár Emillel, 1868).
• Főbb művei: Ueber die Crustaceenfauna Ungarns. (Wien, 1858)
  Újabbkori tapasztalatok az emberben élő állatokról. (Orvosi Hetilap, 1858)
  A pesti levéllábú héjanczokról. 7 kőnyomatú táblával. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1861)
  Berichtigungen und Ergänzungen zur meiner Abhandlung: Ueber die Crustaceenfauna Ungarns. (Wien, 1861)
  Magyarország édesvízi halainak rendszeres átnézete jegyzetekkel s az új fajok rövid leírásával. (Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálataiból. VIII. Pest, 1863)
  Sáros vármegye ásványvizeiről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1863. febr. 16.
  megjelent: Akadémiai Értesítő, 1863
  németül: Wien, 1864)
  Közlemények a bártfai gyógygyakorlatból. (Gyógyászat, 1865)
  Zemplén megye közegészségügyi viszonyai. (Sárospatak, 1871)
  Népszerű oktatás a choleráról. (Bp., 1874
  2. átd. kiad. Sátoraljaújhely, 1884)
  Északon. Úti levelek. (Bp., 1875)
  Az erdő-bényei fürdő ismertetése. (Sárospatak, 1877)
  Nyugat. Úti levelek. (Sátoraljaújhely, 1878)
  Zárjelentés a phylloxera kutatásról Sátoraljaújhelyen, a szerencsi és a bodrogközi járásban. (Zemplén [folyóirat], 1880)
  Adatok Zemplénmegye természetrajzi ismeretéhez. I. köt. Zemplénmegye halai. (Magyarországi Kárpát Egyesület Évkönyve. IX. Igló, 1882)
  Zemplénmegye ásványvizei. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1882–1884
  2. kiad. 1885)
  Magyarország gyógyvizeiről, azok értékéről és értékesítéséről. (Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálataiból. XXII. Sátoraljaújhely, 1882)
  A Szobránci fürdő ismertetése. (Bp., 1882
  németül is)
  Hogyan készülünk a cholera ellen? Tollrajz közegészségi bajainkról. (Zemplén [folyóirat], 1883)
  Adatok Zemplénmegye természettani ismeretéhez. (Zemplén [folyóirat], 1883)
  Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei. (Sátoraljaújhely, 1885
  németül és franciául is)
  Újabb adatok Zemplénmegye bogárfaunájához. (Rovartani Lapok, 1885)
  A bártfai fürdő képekben. (Eperjes, 1886)
  A magyar fürdőkről. (Bp., 1886)
  Közegészségügyi bajaink összefüggése természettudományi ismereteink hiányosságával. (Sátoraljaújhely, 1886)
  Magyarország gyógyhelyei és ásványvizeinek térképe. (Bp., 1886)
  Die namhafteren Kurorte und Heilquellen Ungarns und seiner Nebenländer. (Stuttgart, 1887)
  Zemplén vármegye méhféléi. (Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálataiból. XXVII. Bp., 1887)
  Bártfa- fürdői emlékkönyv. 36 képpel. (Bp.–Eperjes, 1889
  2. kiad. Eperjes, 1895)
  Fürdőink múltjáról, jelenéről és fejlődésük eszközeiről. (Bp., 1890)
  A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1840-től 1890-ig. (Sátoraljaújhely, 1890)
  Néhány újabb fürdőnkről. (Orvosi Hetilap, 1891)
  Araneae Hungariae. Kulczynski, W.-vel. I–II. köt. (Bp., 1891–1897)
  Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye, 1854–1894. Összeáll. (Bp., 1894
  2. bőv. kiad. 1895
  I–III. köt. 3. jav. kiad. Bp., 1912)
  Ch. K. balneológiai munkái. Összegyűjtötte Preysz Kornél. (Bp., 1896)
  Védekezés a tüdővész ellen. Niedermann Gyulával. (Bp., 1897)
  Die wichtigeren Kurorte und Mineralquellen Ungarns. Boleman Istvánnal. (Bp., 1900)
  A Zemplénvármegyei Orvos-Gyógyszerészi Segélyező Egyesület története. (Bp., 1903)
  La lutte contre la tuberculose en Hongrie. (Bp., 1908)
  Les progrés de l’assistance des aliénés en Hongrie. (Bp., 1909).
  
• Irodalom: Preysz Kornél: Ch. K. balneológiai munkái és életrajza. (Bp., 1901)
  Biró Lajos: Ch. K. emlékezete. (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései munkálatai, 1911)
  Pantocsek József: Ch. K. emlékezete. (Pozsonyi Természettudományi és Orvosi Egyesület Közleményei, 1911)
  Henszelmann Aladár: Ch. K. emlékezete. (Bp., 1943)
  Frisnyák Sándor: Ch. K., a tudós és ismeretterjesztő. (Borsodi Szemle, 1964)
  Szállási Árpád: Ch. K., a közegészségügyi jogalkotó. (Orvostörténeti Közlemények, 1987)
  Vida Mária: Ch. K. és a magyar fürdőügy reformja. (Orvostörténeti Közlemények, 1987)
  Utry Attila: Ch. K. Adalékok egy jelentős természettudós, orvos és egészségügy-szervező feltáratlan munkásságához. (Borsodi Orvosi Szemle, 1989).