Arató Ferenc; Alexa (1918. nov. 17. Tiszaeszlár, Szabolcs vm. – 1991. szept. 3. Bp.): pedagógus.

• Sz: Arató Mihály kőművessegéd, Kovács Etelka hivatalsegéd. F: Szilágyi Margit tanítónő. Leánya: Arató Ágnes; fia: Arató Ferenc.
• A nyíregyházi tanítóképzőben éretts. és tanítói okl. (1937), az Egri Tanárképző Főiskolán általános iskolai tanári okl. (1952), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán pedagógia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1955), a neveléstudományok kandidátusa (1968).
• Életút: Nyírpazonyban elemi iskolai, ill. általános iskolai tanító (1938–1948), a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Oktatási Osztályának előadója, majd az osztály vezetője (1948–1959), a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője (1959–1974). Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója (1967–1969). Szabolcs-Szatmár megye ún. úttörő titkára (1949–1959). Az MTA–TMB-n Ábent Ferenc aspiránsa (1960–1964).
• Pedagógiatörténettel, különböző oktatási rendszerek összehasonlító elemzésével fogl. Számos tanyai iskolát szervezett Szabolcs- Szatmár megyében, elsőként kezdeményezte és valósította meg a tanyai tanítók pedagógiai továbbképzését, bevezette a továbbképző iskolákat, vizsgálta az összevont osztályok oktatási problémáit. Kezdeményezte továbbá a tanyai (községi) általános iskolákban a speciális mezőgazdasági szakismeretek oktatását, a mezőgazdasági szakmunkásképzés "előiskoláját", számos népszerű dolgozata jelent meg az iskola és a mezőgazdasági termelés összefüggéseiről.
• Elismerés: Munka Érdemérem, Szocialista Munkáért Érdemérem.
• A Nemzetközi oktatásügy (1967–1974) és a Neveléstörténeti bibliográfiák c. kiadványsorozatok szerkesztője (1970–1974). A Szabolcsi Nevelők Könyvtára szerkesztője (1956–1957).
• Főbb művei: Iskoláink létesítésének, fejlesztésének problémái a múltban és a jelenben. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1956)
  Az általános iskola összevont osztályaiban folyó oktató-nevelő munka sajátos problémái. (Bp., 1957)
  Iskolarendszerünk új intézménye, a továbbképző iskola. (Köznevelés, 1959)
  Az általános iskola továbbfejlesztésének kérdései. (Köznevelés, 1960)
  A termelés alapjainak oktatása az általános iskolában. Az általános iskola tartalmi továbbfejlesztésének vitaanyaga. 1–2. (Bp., 1961)
  Adalék a magyar népiskolai tanterv történetéhez. (Magyar Pedagógia, 1964)
  A továbbképző iskola és a mezőgazdaság. (Köznevelés, 1966)
  A termelési ismeretek fogalma. (Pedagógiai Szemle, 1966)
  A termelési ismeretek néhány általános iskolai tantervi problémája. Kand. értek. (Bp., 1968)
  A közoktatás irányítása a szocialista országokban. Többekkel. (Bp., 1971)
  A közoktatás demokratizálása Szabolcs-Szatmár megyében. (Nyíregyháza, 1972)
  A társadalmi ismeretek tananyaga hazánkban és külföldön. Többekkel. (Bp., 1972)
  Az első magyar pedagógiai közgyűjtemények történetéhez. (Bp., 1984)
  Líbia oktatási rendszere. (Bp., 1985)
  Az olvasás pedagógiája. (Bp., 1991)
  szerk.: Negyven éve. Jubileumi emlékkönyv. A Tanácsköztársaság Szabolcs-Szatmár megyei története. Többekkel. (Bp., 1959)
  Útmutató a szocialista országok és néhány kapitalista ország oktatásügyéhez. (Bp., 1967)
  100 éves a kötelező népoktatás. (Bp., 1968)
  A középfokú oktatás főbb fejlesztési tendenciái. (Bp., 1971)
  Az osztályozás és értékelés nemzetközi áttekintése. (Bp., 1972)
  Tizenegy nyelvű pedagógiai szótár. 1–5. (Bp., 1982–1983)
  Helyzetkép, prognózismodell az iskolarendszerekről 11 országban. (Bp., 1973)
  Tartalmi koncepciók, óratervek. (Bp., 1974)
  Szuhomlinszkij, V.: A kommunista személyiség nevelése. Vál. pedagógiai írások. Vál., szerk. (Bp., 1975)
  Az államosítás közoktatásunkban. Tanulmányok. (Bp., 1976)
  Oktatásfejlesztés az európai szocialista országokban. 1960–1976. (Bp., 1978)
  Az oktatási reformok tapasztalatai a 70-es években. Illés Lajosnéval, Halász Imrével. (Bp., 1979)
  A magyar pedagógiai irodalom 30 éve. Vál. bibliográfia. (Bp., 1985).