Antall József (2), ifj. (1932. ápr. 8. Pestújhely – 1993. dec. 12. Bp.): politikus.

• Sz: Antall József, id. (1896–1974) politikus, Szűcs Irén (1905–1991). Anyai nagyapja Szűcs István a pestújhelyi iskola, r. k. templom és kaszinó egyik megalapítója. Testvére: Héjj Lászlóné Antall Edit, a MÉM Információs Intézet csoportvezetője. F: Fülepp Klára. Fia: Antall György (1961–) ügyvéd és Antall Péter Pál (1964–) fotóművész.
• A bp.-i Ady Endre Gimnáziumban – korábban bp.-i Piarista Gimnázium – éretts. (1950), az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos tanári okl. (1954), kiegészítő tagozatán levéltáros okl. (1954), a BTK-n magyar szakos tanári okl. (1957), könyvtáros okl. szerzett (1962), muzeológus vizsgát tett (1962), történelemből doktorált (1969).
• Életút: A Magyar Országos Levéltár (1954. júl. 15.–1955. júl. 31.), a Pedagógiai Tudományos Intézet tud. munkatársa (1955. aug.–nov.), a bp.-i Eötvös József Gimnázium (1955. nov.–1957. márc.), a bp.-i Toldy Ferenc Gimnázium és a Kandó Kálmán Technikum tanára (1957–1959). A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa (1960. febr.–1962. júl. 15.), a bp.-i II. ker.-i Tanács Oktatási Osztályának munkatársa (1962. aug.–1964. okt.). A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, 1968-tól Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tud. főmunkatársa (1964. okt.–nov.), mb. igazgatóhelyettese, ill. a könyvtár és levéltár igazgatója (1964. nov.–1967. jún.), mb. főigazgatója (1967. jún.–1984), főigazgatója (1984–1990).
• Részt vett az FKgP újjászervezésében (1988), a szervezetté alakult MDF alapító tagja (1988. szept.), az Ellenzéki Kerekasztal, ill. a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon az MDF egyik fődelegátusa (1989). Az MDF elnöke (1989. okt.–1993. dec.), a párt ogy.-i képviselője (Bp.-i területi lista, 1990–1993) és frakcióvezetője (1990. máj. 2.–máj. 23.). Az MDF választási győzelme után az FKgP és a KDNP bevonásával létrejött koalíciós kormány miniszterelnöke (1990. máj. 23.–1993. dec. 12.). Nevéhez fűződik a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ vezetőjével megkötött ún. Antall–Tölgyesi-paktum (a kétharmados törvények számának jelentős csökkentése fejében az SZDSZ jelölhette a köztársasági elnököt), amellyel az ország stabil kormányzását kívánta biztosítani. Hivatali ideje alatt kialakult és megszilárdult a magyar demokratikus politikai intézményrendszer, a szovjet csapatok kivonásával, a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatásával megszűnt az ország függősége a Szovjetuniótól, az Európa Tanácsi tagság és a társulás az Európai Közösségekhez elindította az európai integrációs rendszerekhez való csatlakozás folyamatát.
• Történészként a magyar polgári átalakulás politikai, eszmetörténeti, művelődéstörténeti és orvostörténeti vonatkozásaival fogl. Elsősorban br. Eötvös József, Trefort Ágoston, ill. Imre Sándor életművét vizsgálta. Orvostörténészként az ún. pesti orvosi iskola képviselőinek – Balassa János, Markusovszky Lajos, Lumniczer Sándor, Semmelweis Ignác, Korányi Frigyes és Korányi Sándor – tevékenységét kutatta. Az orvostörténeti múzeum gyűjteményi rendjének és a magyarországi orvostörténeti kutatóhálózatnak kialakítója: egy tudományszakon belül, egy gyűjteményi rendszerben egyesítette a tárgyi, a könyvtári és a levéltári egységeket, kialakította ennek országos múzeumi hálózatát. Nevéhez fűződik az orvostörténeti múzeum részét képező Budavári Arany Sas Patikamúzeum (1974), az Ernyei József Gyógyszertörténeti Könyvtár felállítása (1980); a nagykállói Korányi Frigyes és Korányi Sándor Emlékmúzeum (1977) és a kőszegi Patikamúzeum megszervezése (1980). Jelentős szerepet játszott az orvos- és gyógyszerész- történelem egyetemi oktatásának megszervezésében (1983). A Nemzetközi Orvostörténelmi (1974) és a Nemzetközi Gyógyszerészettörténeti Kongresszus Bp.-en tartott tudományos konferenciájának szervező főtitkára (1981).
• Emlékezet: Emlékére a Magyar Piarista Diákszövetség Antall József-díjat alapított (kiemelkedő munkát végző egykori diákok vehetik át a névadó születésének évfordulóján, 1994-től). A család által alapított Antall József-emlékdíjat az Ünnepi Könyvhét kapcsán kapja egy-egy kiadvány szerzője (1996-tól). Az MDF Lakitelek Munkacsoportja Antall József-emlékérmet alapított, az MDF jelenlegi vezetése Antall József-alapítványt hozott létre. Az emlékére alakult Antall József Baráti Társaság évente évkönyveket ad ki. Halálának 10. évfordulóján nemzetközi emlékkonferenciát (2003), születésének 75. évfordulóján kerekasztal-beszélgetést rendeztek (2007). Emlékét továbbá több szobor is őrzi: szülőhelyén (Kirchmayer Károly alkotása, Bp., XV. ker., Pestújhely, felavatták: 2003. dec. 11.); volt munkahelyén (Veres Gábor alkotása a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum parkjában, Bp., I. ker., Apród u., felavatták: 2003. dec. 14.); valamint – többek között – Mányon (Domonkos Béla alkotása, 1996-tól); Miskolcon (bronz portré, Jószay Zsolt alkotása, a róla elnevezett téren, felavatták: 2003. dec. 5-én). Az első külföldi Antall-szobrot Horvátországban állították fel (Zágrábban, 2002-ben; szintén itt utca és emléktábla is őrzi emlékét, 1998-tól).
• Az MTA Művelődéstörténeti Bizottság, a Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottság tagja (1980-tól), az Orvostörténeti Albizottság elnöke. A Magyar Orvostörténeti Társaság vezetőségi tagja (1967–1968), titkára (1968–1972), főtitkára (1972–1982), ügyvezető elnöke (1982–1993). Az Országos Múzeumi Tanács főtitkára (1980–1985). A Nemzetközi Orvostörténeti és Gyógyszertörténeti Akadémia tagja, a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság alelnöke (1990–1993). A Nemzetközi Pantheon Biz. főtitkára (1974–1976). Az NDK, a Lengyel, a Bolgár, a Csehszlovák, a Finn Orvostörténeti Társaság tb. tagja. Az Emberi Jogok Magyar Ligája bp.-i tagozatának egyik megalapítója (1989), az Európa Mozgalom alelnöke (1989–1993), Magyar Tanácsának tb. elnöke (1990–1993), az Európai Demokrata Unió alelnöke (1990–1993).
• Elismerés: Munka Érdemrend (arany, 1982). Semmelweis Ignác-díj, Zsámboky János-emlékérem, Weszprémi István-emlékérem (1971), Móra Ferenc-emlékérem (1972), Ernyey József-emlékérem (1981), Teleki Pál-díj (1991), Schuman-díj (1991), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 1996), Szent Adalbert-díj (posztumusz, 1996).
• Az Orvostörténeti Közlemények szerkesztője (1966–1968), főszerkesztője (1968–1990).
• Főbb művei: Eötvös József és a Politikai Hetilap engedélyezése. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1963)
  Lumnitzer Sándor és a pesti orvosi iskola. (Bp., 1968)
  100 esztendős a népiskolai törvény. Eötvös József és az 1868. évi népiskolai törvény vitája. (Bp., 1969)
  Eötvös József művelődéspolitikája és a középiskolai reform előkészítése. (Bp., 1971)
  Az orvosi kar fejlődése Budán és Pesten. 1777– 1806. R. Harkó Violával, Vida Tivadarral. (Bp., 1972)
  Ábránd és valóság. Tanulmányok Eötvös Józsefről. Többekkel. (Bp., 1973)
  Képek a gyógyítás múltjából. Szebellédy Gáborral. (Bp., 1973)
  Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei. (Bp., 1981)
  Modell és valóság. 1–2. Tanulmányok, cikkek, beszédek. (Bp., 1993)
  A. J. országgyűlési beszédei. 1990–1993. Szerk. Pálmány Béla. (Bp., 1994)
  szerk.: Ruttkay László: Jeszenszky (Jesenius) János és kora. Birtalan Győzővel, Buzinkay Gézával. (Bp., 1971)
  Fekete Sándor: Tauffer Vilmos. Adatok a magyar szülészet és nőgyógyászat történetéhez. Buzinkay Gézával. (Bp., 1971)
  Medical History in Hungary. 1972. (Bp., 1972)
  Acta Congressus Internationalis 24. Historiae Artis Medicinae. Budapest 25–31. Aug. 1974. 1–2. Buzinkay Gézával, Némethy Ferenccel. (Bp., 1976)
  Historica pharmaceutica. Főszerk. (Bp., 1978)
  Népi gyógyítás Magyarországon. Ethnomedicine in Hungary. Főszerk. (Bp., 1979)
  Germanus Gyula: Gondolatok Gül Baba sírjánál. Vál., szerk. (Bp., 1984)
  AZ 1934. évi népiskolai törvény reformja. A törvényjavaslat előkészítése és vitája. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1986).
  
• Irodalom: Milyen ember A. J.? Összeáll. Horváth K. József. (Bp., 1991)
  Nemzeti gyász. 1993. dec. 12–18. (Bp., 1994)
  A. J. élete képekben. Összeáll. Antall Péter, Szebellédy Géza. (Békéscsaba, 1994)
  Révész Sándor: A. J. távolról. (Bp., 1995)
  Bod Péter Ákos: A. J. (Eminent Europeans. London, 1996)
  A. J. külpolitikája. (Magyar Szemle, 1996)
  Debreczeni József: A miniszterelnök. A. J. és a rendszerváltozás. (Bp., 1998)
  A. J. Írta, vál. Kapronczay Károly. (Tanár tudós – tudós tanár. Bp., 2001)
  Kapronczay Károly: A. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
  Rainer M. János: Jelentések hálójában. A. J. és az állambiztonság emberei. (Bp., 2008)
  Balaskó Jenő: Miért A. J.? (Bp., 2008).
  
• Megjegyzés: