Angyal Dávid; 1880-ig Engel (1857. nov. 30. Kunszentmárton, Jászkun Kerület – 1943. dec. 18. Bp.): történész, irodalomtörténész.

• Nyitra vármegyei kikeresztelkedett családból származott. Sz: Engel Márton gabonakereskedő, Kemény Fanni. Miután apja csődbe ment, Szentesre költöztek. Testvére: Angyal Béla (1859–). F: Mandl Alice.
• Középiskoláit Szentesen, Szegeden (piarista gimnázium) és Budapesten végezte, a bp.-i evangélikus gimnáziumban éretts. (1875). A bp.-i tudományegyetemen német–magyar szakos tanári és bölcsésztudori okl. szerzett (1879), a berlini tudományegyetem hallgatója (1882–1883), az újkori egyetemes történet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.; r.: 1917. máj. 3.; t.: 1936. máj. 14.).
• Életút: A Kohner és a Brüll családok nevelője (1878–1889), a bp.-i Egyetemi Könyvtár őre (1885–1890), a bp.-i V. kerületi állami főreáliskola (1890–1897), a bp.-i VII. kerületi Barcsay utcai főgimnázium r. tanára (1897–1925). A bp.-i tudományegyetemen az újkori egyetemes történet magántanára (1896–1909), a magyar történelem (1909–1925), az újkori egyetemes történelem ny. r. tanára (1925–1929); közben a Bölcsészettudományi Kar (BTK) dékánja (1918–1920), a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója (1929–1935).
• Tudományos pályafutását irodalomtörténészként kezdte: elsősorban Berzsenyi Dániel munkásságával foglalkozott, Gyulai Pál és Péterfy Jenő köréhez tartozott. Később érdeklődése a 17–19. sz. magyar és egyetemes politikatörténete felé fordult; életrajzi monográfiái a magyar történettudomány klasszikusai. Nagy tényanyagot feldolgozó történeti munkáit liberális szemlélet jellemzi. Különösen értékes forráskiadói tevékenysége, kiadta – többek között – Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Sándor munkáit.
• Emlékezet: Budapesten (II. kerület Országút), a Retek utcában lakott. Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben (= Fiumei út) nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben), új síremlékének avatása az Angyal Dávid- emléknapon volt (születésének 150. évfordulóján, 2007. nov. 30-án). Emlékét őrzi a tiszteletére alakult Angyal Dávid Emlékbizottság, amely szintén születésének 150. évfordulóján Kunszentmártonban Angyal Dávid Emlékhétvégét és Angyal Dávid- konferenciát is tartott (2007. nov.).
• Az MTA Történettudományi Bizottsága elnöke (1933–1943). A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1910). A Magyar Történeti Társulat, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság és a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete t. tagja.
• Elismerés: Corvin-koszorú (1930).
• A Történeti Szemle (1912–1922), a Tisza Évkönyv (1922–1925), a Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve szerkesztője (Károlyi Árpáddal, Miskolczy Gyulával, 1931–1940). A Budapesti Szemle (1879-től), a Századok (1884-től), az Irodalomtörténeti Közlemények (1916-tól), a Magyar Nyelv (1918-tól), a Magyar Szemle állandó külső munkatársa (1930-tól).
• Főbb művei: Berzsenyi Dániel. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1879)
  I. Lipót kormánya és Magyarország. 1658–1702. (Budapesti Szemle, 1886)
  Késmárki Thököly Imre. I–II. köt. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1888–1889)
  Kisfaludy és Petrarca. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1891)
  Báthory Gábor és uralkodása. 1–2. (Századok, 1896)
  Bethlen Gábor első támadása. A beszterczebányai országgyűléstől a haimburgi békéig. 1–2. (Budapesti Szemle, 1897)
  Az 1686-iki Thököly-féle mozgalmak történetéhez. (Történelmi Tár, 1898)
  Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. A társadalmi és műveltségi állapotokról szóló fejezetet Dézsi Lajos írta. (A magyar nemzet története. 6. Bp., 1898)
  Bethlen Gábor életrajza. (Magyar Könyvtár. 133. Bp., 1900)
  Erdély politikai érintkezése Angliával. 1–5. (Századok, 1900)
  A magyarok története. Középiskolai tankönyv. I–II. köt. Váczy Jánossal. (Bp., 1901–1902)
  Erdély politikai érintkezése Angliával. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1902)
  Deák Ferenc emléke és a katonai kérdés. (Budapesti Szemle, 1904)
  Adalékok II. Rákóczi Ferenc törökországi bujdosása történetéhez. (Századok, 1905)
  Francia levelek és jelentések a Rákóczi-emigráció történetéről. 1–2. (Történelmi Tár, 1905)
  Erdély története a nemzeti fejedelmek korában. (Urania tudományos felolvasások. 31. Bp., 1906)
  Gróf Széchenyi István történeti eszméi. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1907. jan. 14.
  megjelent: 1–2. Budapesti Szemle, 1907
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1907)
  Kuruc virágénekek Thökölyről. (Századok, 1908)
  Beatrix királyné. (Budapesti Szemle, 1909)
  Gróf Széchenyi István emlékezete. (Budapesti Szemle, 1910)
  A szegedi béke. 1444. (Budapesti Szemle, 1910)
  Gyulai Pál. Kismonográfia. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1912)
  A világháború okai. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1914)
  Szalay László. 1–2. (Budapesti Szemle, 1914)
  Szalay László emlékezete születése 100. évfordulója alkalmából. (Bp., 1914)
  Magyar politikai perek a XIX. század első éveiben. (Századok, 1916)
  Az 1615-iki bécsi török békének titkos pontjai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1918. ápr. 15.
  megjelent: Emlékkönyv gr. Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére. Bp., 1925)
  Mohács. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1920)
  Gr. Széchenyi István döblingi évei. (Századok, 1922)
  Magyarország felelőssége a világháborúért. Tanulmányok. Szerk. (Bp., 1923)
  Tanulmányok. (Kultúra és tudomány. 42. Bp., 1923)
  Gr. Széchenyi István ifjúkori naplói. (Századok, 1925)
  Kölcsey Ferenc. (Irodalomtörténeti füzetek. 16. Bp., 1927)
  Gr. Széchenyi István. (Irodalomtörténeti füzetek. 28. Bp., 1928)
  Szakaszok Magyarország újabbkori történetéből. (Kultúra és tudomány. 62. Bp., 1928)
  Adalékok Bethlen Gábor történetéhez. 1–3. (Századok, 1929–1930)
  A boszniai válság története. (Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. II. Bp., 1932)
  Gr. Batthyány Lajos főbenjáró pöre. (Századok, 1933)
  Történeti tanulmányok. (Bp., 1937)
  Gr. Andrássy Gyula. 1823–1890. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 25. köt. 11. Bp., 1941)
  Az ifjú Ferenc József. (A Magyar Történelmi Társulat könyvei. 9. Bp., 1942)
  Emlékezések. Sajtó alá rend. Czigány Lóránt, a bevezető tanulmányt Péter László írta. (Szepsi Csombor Kör kiadványai. 6. London, 1971)
  Adalékok II. Rákóczi Ferenc törökországi bujdosása történetéhez. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
  ford.: Macaulay, Th. B.: Barrère Bertrand. (Bp., 1879.)
  Sime, James: A német irodalom története. (Történeti kézikönyvek. VI. Bp., 1882
  Az Athenaeum kézikönyvtára. 9. 2. kiad. 1892)
  Lavisse Ernő: Európa politikai történetének átnézete. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1891, 2. kiad. Bp., 1898)
  Janet, Paul: A politikai tudomány története az erkölcstanhoz való viszonyában. I–III. köt. (Bp., 1892)
  Stevenson, Robert Louis: A franchardi kincs. Beszély. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1900)
  szerk., sajtó alá rend.: Kölcsey Ferenc minden munkái. I–X. köt. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1887)
  Kisfaludy Sándor minden munkái. I–VIII. köt. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1893)
  Szalárdi János siralmas krónikája. Szemelvények. (Bp., 1896)
  Miklósvárszéki nagyajtai Cserei Mihály históriája. Szemelvények. (Modern Könyvtár. 120. Bp., 1899)
  Péterfy Jenő összegyűjtött munkái. I–III. köt. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1901–1903)
  Kölcsey Ferenc munkái. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Remekírók. 14. Bp., 1903)
  Garay János válogatott költeményei. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. Garay Ákos rajzaival. (Remekírók Képes Könyvtára. 8. Bp., 1904)
  Léderer Béla összegyűjtött munkái. I–IV. köt. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1906)
  Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Levelezések. Bp., 1925).
  
• Irodalom: Schöpflin Aladár: A. D. Gyulai Pálról. (Nyugat, 1912)
  Magyar zsidó lexikon. (Bp., 1929)
  Gombos F. Albin: A. D. (Akadémiai Értesítő, 1934)
  Károlyi Árpád: A. D., a történetíró. – Kozocsa Sándor: A. D. irodalmi munkássága. (A. D.-emlékkönyv. A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve 1937)
  Hóman Bálint: A. D. (H. B.: Történetírás és forráskritika. Bp., 1938)
  Nagy Miklós: A. D. (Budapesti Számla, 1944)
  Balanyi György: A. D. (Századok, 1944)
  Zimándi István: A. D. (Z. I.: Péterfy Jenő és baráti köre, Bp., 1960)
  Péter László: A. D. a történész (A. D.: Emlékezések. London, 1971)
  Borzsák István: A. D. „Emlékezései” és a hazai klasszika-filológia története. (Antik Tanulmányok, 1987–1988)
  Schneider Márta: Magyar kulturális intézetek Bécsben a két világháború között. A Bécsi Magyar Történeti Intézet és a Collegium Hungaricum. (Magyarságkutatás, 1989)
  Ujváry Gábor: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. (Győr, 1996)
  Papp István: A. D. 1942-es naplója. (Századok, 2000)
  Schweitzer Gábor: „Szomorú a jövő, mert szomorú a jelen.” A. D. naplófeljegyzései. (Századok, 2001)
  Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
  Schweitzer Gábor: Reflexió a „zsidókérdés”-ről. Két magyar történész memoárjai: A. D. és Marczali Henrik. (Budapesti Negyed, 2008)
  A konzervatív kortárs. Tanulmányok A. D.-ról. Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Újváry Gábor. (Bp., 2009).