Apáthy István (2), ifj. (1863. jan. 4. Pest – 1922. szept. 27. Szeged): biológus, zoológus, politikus.

• Sz: Apáthy István, id. (1829–1889) jogász, az MTA tagja.
• A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1885), a Stazione Zoologica di Napoliban állami ösztöndíjjal tanult (1886– 1888), a zoológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1888). Az MTA tagja (l.: 1898. máj. 6.).
• Életút: A bp.-i tudományegyetem magántanára (1888–1890), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan ny. rk. tanára (1890–1891), ny. r. tanára (1891–1918) és az általa alapított Állattani Intézet ig.-ja (1907– 1918); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1894–1895, 1900–1902, 1911–1912), az egyetem rektora (1903–1904). Az összeomlás után a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1919–1922) és a szegedi Állattani Intézet alapító ig.-ja (1921–1922). Áttelepült Mo.-ra (1920).
• Kolozsvárott előbb a br. Bánffy Dezső-féle Újpárt (1904–1913), majd a Függetlenségi Párt tagja, nemzetiségi szakértője (1913– 1919). A kolozsvári Nemzeti Tanács elnöke (1918. okt. 31.–dec.), Kelet-Mo. főkormánybiztosa (1918. dec. 7.–1919. jan.), gr. Károlyi Mihály felajánlotta neki a kultusztárcát, de nem fogadta el (1918. dec. 23.), a megszállás alá került Kolozsvárott a román hatóságok elfogták (1919. jan. 15.), mint "lázadót és felségsértôt" elôbb halálra, majd 5 év börtönre ítélték (1919. júl.; az ítéletet a bukaresti katonai fôtörvényszék megsemmisítette: 1920. aug.). Az Unio szabadkőműves páholy tagja (1900–1922), a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy helyettes-nagymestere (1919– 1922).
• Kutatóként elsősorban összehasonlító idegszövettannal fogl., megalkotta az idegsejtek ingerület-vezető képességének elméletét (Apáthy-féle kontinuitás), amely nagy mértékben elősegítette a mai idegszövettani ismereteink fejlődését. Számos, később róla elnevezett mikrotechnikai eljárás kidolgozója (pl. Apáthy-féle rögzítés, Apáthy-féle festés, -aranyozás és -kettősbeágyazás). Mint zoológus megkísérelte a férgek rendszertanba sorolását. Az Állattani Tanszék vezetőjeként Kolozsvárott Európa legkorszerűbben felszerelt Biológiai Intézetét hozta létre (1909), nevéhez fűződik a kolozsvári tudományegyetem Szegedre költöztetése (1918). Szegeden, a város által adományozott díszsírhelyen temették el.
• Emlékezet: A szegedi Dóm téren emlékhelye van. Emlékét őrzi a kolozsvári Apáthy István Egyesület, az Apáthy István-alapítvány, ill. a szegedi Apáthy István Kollégium (1948). A Szegedi Tudományegyetem Apáthy István-emlékérmet és -jutalomdíjat alapított (2006).
• A Belga Királyi Orvosi Akadémia tb. tagja (1905).
• A Múzeumi Füzetek szerkesztője (1907–1909), a Társadalmi Szemle társszerkesztője (1908–1918), az Acta litterarum ad scientiarium alapító szerkesztője (1922). A Ferenc József Tudományegyetem Közleményei. Természettudományi Értekezések szerkesztője (1922).
• Főbb művei: A sima izomzat gyarapodása és pótlódása. Orvosdoktori értek. (Bp., 1885)
  Tanulmányok a Najadeák szövettanáról. (Bp., 1885)
  Das leitende Element des Nervensystems und seine topographische Beziehungen zu den Zellen. (Neapel, 1888)
  A magyarországi pióczák faunája. (Bp., 1890)
  Bevezetés a rendszeres állattanba. (Kolozsvár, 1890)
  A magyarországi hévvizek pióczáiról. (Bp., 1891)
  Az izom- és idegrostok fibrillumairól. (Kolozsvár, 1891)
  Contractile und leitende Primitivfibrillen. (Neapel, 1892)
  Die Mikrotechnik der tierischen Morphologie. 1–2. (Leipzig–Braunschweig, 1896)
  A kolozsvári tudományegyetem állattani összehasonlító anatomiai intézete s ezzel ideiglenesen összekapcsolt szövet- és fejlődéstani intézet. (Kolozsvár, 1903)
  Magántulajdon, csere és társadalmi élet az állatvilágban. (Kolozsvár, 1908)
  A rögzíthetőség és a fösthetőség különbözősége, mint az élettani állapot változásainak jele az idegrendszerben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1908. jún. 15.
  megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1908)
  Őserdők. (Bp., 1909)
  A darwinizmus bírálata és a társadalomtan. (Bp., 1910)
  A faj egészségtana. (Bp., 1912)
  A szocializmus az emberi továbbfejlődés szempontjából. (Bp., 1913)
  Fajegészségügy és fajegészségtan. (Bp., 1914)
  A háború biológiája. (Bp., 1915).
  
• Irodalom: Farkas Béla: Stefan von Apathy. (Rivista di Biologica, Roma, 1923)
  Győrffy István: A. I. búcsúztatója. (Szeged, 1924)
  Kiss Ferenc: Stephan von Apáthy als Neurolog. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1956)
  Kolosváry Gábor: A. I. (Szeged, 1956)
  Bolgár Ferenc: A. I., a magyar biológia egyik úttörője. (Természettudományi Közlöny, 1958)
  Kolosváry Gábor: A. I. és Juhász Gyula. (Tiszatáj, 1958)
  A. I. és munkássága. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár fennállásának 10. évfordulójára rendezett előadások. (Bp., 1962)
  Lukács Dezső: A. I. emlékezete, halálának 50. évfordulóján. (Állattani Közlemények, 1973)
  Lambrecht Miklós: A. I. és a kolozsvári Állattani Intézet újjászervezése. (Évfordulók a műszaki és a természettudományokban, 1984)
  Kiszely György: A. I. (Orvosi Hetilap, 1988. 40.)
  Zallár Andor: Tekintélyt adott a nemzetnek. 125 éve született A. I. (Magyar Nemzet, 1988. 2.)
  Benedeczky István: A. I. a tudós és a hazafi. (Bp., 1995)
  Kardos István: A magyar biológia úttörője. A. I. (Ezredvég, 1998)
  Nagy Nándor: A. I.-ról és a Kolozsvári Állattani Intézetről. (Collegium Biologicum, 1998)
  Kapronczay Károly: A. I. (Híres magyar orvosok. Bp., 2000)
  Gaál István: A. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).