Ancsel Éva, Gimes Imréné (1927. máj. 23. Bp. – 1993. máj. 1. Bp.): filozófus.

• Sz: Bielitz Sarolta. F: Gimes Imre újságíró. Leánya: Gimes Katalin (1954).
• A Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófia–társadalomtudomány–lélektan szakos tanári okl. szerzett (1950), a filozófiai tudományok kandidátusa (1973), doktora (1977). Az MTA tagja (l.: 1985. máj. 10.; r.: 1990. máj. 21.).
• Életút: Az esztergomi Közgazdasági Technikum (1950–1951), a bp.-i XIII. ker.-i Huba u.-i Közgazdasági Technikum (1951–1953), a bp.-i VIII. ker.-i Vas u.-i Közgazdasági Technikum tanára (1953–1960), a bp.-i Tanítóképző Intézet intézeti tanára (1960–1968), a bp.-i Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola fôisk. docense (1968–1970), az ELTE BTK Filozófiai Tanszék egy. adjunktusa (1970–1974), egy. docense (1974–1978), egy. tanára (1978. júl. 1.–1993). Az MLEE-n az esztétika tanára (1964-tôl).
• Az MSZMP KB Művelődéspolitikai Bizottság tagja.
• Etikai, társadalomfilozófiai és történetfilozófiai kérdésekkel, valamint filozófiai antropológiával fogl. Széleskörű és átfogó oktatói, népművelői és tudománypolitikai munkásságot fejtett ki.
• Az MTA Filozófiai Bizottság tagja (1975-től), elnökhelyettese.
• Elismerés: Munka Érdemrend (ezüst, 1977). Állami Díj (1983), SZOT Díj (1986).
• 1957-ig verseket is írt (elsősorban az Új Hang c. lapban jelentek meg, 1953–1957).
• Főbb művei: Művészet, katarzis, nevelés. (Bp., 1970)
  A szabadság dilemmái. Kand. értek. is. (Bp., 1972
  2. kiad. 1983
  angolul: 1978)
  A megrendült öntudat mítoszai. (Bp., 1974
  2. kiad. 1983)
  Töredékek az emberi teljességről. Etikai esszék és kisebb írások. (Bp., 1976
  2. bőv. kiad. 1982)
  Történelem és alternatívák. A cselekvés válaszútjai. (Bp., 1978
  2. kiad. 1980)
  A tevékenység alternatív jellegéről és az etikumról. Doktori értek. (Bp., 1981)
  Írás az éthoszról. (Bp., 1981
  2. kiad. 1983)
  Polémia a történelemmel. Esszé Walter Benjaminról. (Bp., 1982)
  Éthosz és történelem. (Bp., 1984
  angolul: 1996)
  Geschichte und Alternativen. Scheidewege des Handelns. (Bp., 1986)
  Etikai tanulmány a tudásról és nem-tudásról. (Bp., 1986
  angolul: 1996)
  A tudás éthosza. A tudás etikai feltételei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1985. dec. 5.
  megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1986)
  Százkilencvennégy bekezdés az emberről. (Bp., 1987
  3. kiad. 1989)
  The Silence of History. (Bp., 1988)
  Az aszimetrikus ember. (Bp., 1989)
  Száznyolcvankét új bekezdés az emberről. (Bp., 1989)
  Bekezdések az emberről. 1987–1991. (Bp., 1991)
  Az emberlét határairól és mértékérôl. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. febr. 28.
  megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1993)
  Lélek, idő, emlékezés. (Bp., 1992)
  Az ember mértéke vagy mérték-hiánya. (Bp., 1992)
  A. É. utolsó bekezdései. (Bp., 1993)
  Az ember mértékhiánya. (Bp., 1993)
  Az élet mint ismeretlen történet. Szerk. Háy János. (Bp., 1995)
  Töredékek az emberi teljességről. Etikai esszék és kisebb írások. (Bp., 2003)
  A. É. összes bekezdése. (Bp., 2004).
  
• Irodalom: H. Varró Rózsa: A közöny minden emberhez méltatlan. (Társadalmi Szemle, 1986)
  Földesi Tamás: A. É. hatvanadik születésnapjára. (Doxa, 1987)
  A. É. Bibl. Összeáll. Petheő Lászlóné. (Miskolc, 1991)
  B. Pach Éva: A. É. arcai. (Filmkultura, 1993)
  A. É.-ra emlékezünk. (Polisz, 1993)
  Tengelyi László: A. É. (Magyar Tudomány, 1994).