Bartha Adorján (1923. dec. 15. Porcsalma, Szatmár, Ugocsa és Bereg vm. – 1996. máj. 27. Bp.): állatorvos, virológus.

• Sz: Bartha Ferenc tanító, Szebeni Margit htb. F: Vargha Mária htb. Fia: Bartha Tibor (1961–) állatorvos.
• A Debreceni Református Kollégiumban tanult, a nagyváradi Szent László Gimnáziumban éretts. (1943), a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Karán állatorvosi (1949), állatorvos-doktori okl. szerzett (1950), az állatorvos-tudományok kandidátusa (1959), doktora (1981), az MTA tagja (l.: 1993. máj. 10.).
• Életút: Az Állatorvos-tudományi Főiskola, ill. az Állatorvos-tudományi Egyetem Járványtani Tanszék egy. tanársegéde (1949–1956) egy. adjunktusa (1956–1968), egy. docense (1968–1974), címzetes egy. tanára (1988-tól), kutatóprofesszora (1994–1996). Az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet tud. főmunkatársa és a Virológiai Osztály vezetője (1975–1990), tud. tanácsadója és az intézet igazgatója (1991–1994). A Magyar Néphadseregben hivatásos tisztként szolgált (1951–1956); közben az MTA–TMB-n Hirt Géza aspiránsa (1953–1956).
• Virológiával fogl., az adeno-, a herpesz- és a légzőszervi betegségeket okozó vírusok nemzetközileg is ismert kutatója. Új diagnosztikai és védekezési módszereket, vakcinákat dolgozott ki. Világelsőként írta le a bovin adenovírusok és a Movár- herpeszvírus (BHV-4) tulajdonságait, szintén világelső a szabadalmaztatott ún. polivalens adenovírus vakcinája. Elsőként dolgozta ki a csökkent virulenciájú vírust tartalmazó Aujeszky-féle betegség elleni vakcina előállítására szabadalmaztatott eljárást (1961). Az Aujeszky-féle betegség vírusának általa előállított csökkent virulenciájú törzse a mai napig a legstabilabb és legjobb immunizáló képességű vakcinatörzsnek bizonyult (Bartha-strain). Aktív immunizálási módszert dolgozott ki továbbá a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze, a lovak vírusos abortusza és a tyúkok EDS nevű betegsége ellen is.
• Emlékezet: Hamvait a Farkasréti temetőben lévő akadémiai parcellában helyezték el (1996. jún. 11-én). Születésének 75. évfordulóján, szülőfalujában emléktáblát lepleztek le (Porcsalmán, az egykori szülőháza helyén felépült általános iskola falán, Sebestyén Sándor alkotása, 1998. nov. 20.).
• Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottság (1986–1996), a Mikrobiológiai, Járványügyi és Oltóanyag Bizottság (1990–1996), az Agrár Akkreditációs Bizottság tagja (1993–1996); az MTA Oltóanyag Albizottság elnöke (1994–1996). A Magyar Mikrobiológiai Társaság alapító tagja (1958-tól). A WHO/FAO Programme for Comparative Virology Herpesvirus Working Group tagja (1968–1976), a WHO/FAO Programme for Comparative Virology Board vezetőségi tagja, az Adenovirus Working Group vezetője (1972–1980).
• Elismerés: Kiváló Feltaláló (1968, 1972, 1974), OMÉK I. Díj (az adenovírus vakcina kifejlesztéséért 1974; az EDS-vakcina kifejlesztéséért 1982), Manninger Rezső-emlékérem (1985), Akadémiai Díj (1990), Széchenyi-díj (1995).
• A Comparative Immunology, Microbiology and Infectious Diseases (1976-tól) és az Acta Veterinaria című folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1993-tól).
• Főbb művei: Adatok a Trichomonas foetus biológiájához. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
  Contributions to the Serodiagnostic of Trichomonadosis in Cattle. (Acta Veterinaria, 1951)
  Részletes járványtan az állategészségügyi technikumok számára. Többekkel. (Bp., 1952)
  Laboratóriumi vizsgáló módszerek. Jáger S.-sel, Szörényi F.-fel. (Bp., 1953)
  Vizsgálatok a kancák vírusos elvetélésével kapcsolatban. Kand. értek. (Bp., 1959)
  Kísérletek az Aujeszky-féle vírus virulenciájának szelidítésére. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961)
  Adenovírustörzsek vírusos hasmenésben megbetegedett borjakból. Áldási Pállal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
  A szarvasmarha újabb vírusokozta légző- és emésztőszervi betegségei. Témadokumentáció. Csontos Lászlóval. (Bp., 1964)
  Isolation of a Bovine Herpesvirus from Calves with Respiratory Disease and Keratoconjunctivitis. Többekkel. (Acta Veterinaria, 1966)
  A szarvasmarhák vírusokozta légzőszervi megbetegedései. (A nagyüzemi szarvasmarhatartás állategészségügyi irányelvei. Bp., 1967)
  A biológiai fegyverek, azok hatása és az ellenük való védekezés. (Állategészségügyi ismeretek a polgári védelem körébôl. Bp., 1970)
  Állatorvosi mikrobiológia. Egy. tankönyv. Kemenes Ferenccel, Mészáros Jánossal. (Bp., 1973)
  Adenovirus Infektionen, Herpesvirus Infektionen. (Infektionskrankheiten der Haustiere. Jena, 1974
  3. kiad. 1987)
  A sertés hólyagos betegségének – SVD – kórjelzése. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1974)
  Parainfluenza-3 vírus izolálása heveny légzőszervi tünetekkel megbetegedett szarvasmarhákból. Köves B.-vel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1976)
  Egyes állati herpesz- és adenovírusok rendszertani valamint védekezési szempontból fontos tulajdonságai. Doktori értek. (Bp., 1981)
  Antibodies against EDS-76 Avian Adenovirus in Bird Species before 1975. Többekkel. (Avian Pathology, 1982)
  Problems Concerning the Taxonomy of the Movar-type Herpesviruses. Többekkel. (Intervirology, 1987)
  Proceedings of the International Symposium on Aujeszky’s Disease Virus Bp. 29th–31st August 1993. Szerk. (Bp., 1994)
  A Movár-herpesvírus – BHV-4 – tulajdonságai és állategészségügyi jelentősége. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1993. szept. 22.
  Értekezések, emlékezések. Bp., 1995)
  szabadalmai: Eljárás a ló rhinopneumonitise elleni vakcina előállítására. (1959)
  Eljárás a szarvasmarha rhinotracheitise elleni vakcina előállítására. (1969)
  Eljárás polivalens bovinadenovírus-vakcina előállítására. (világelső, 1972)
  Eljárás a baromfi EDS- betegsége elleni vakcina előállítására. (1981)
  Eljárás a kutya parvovirus-enteritise elleni vakcina előállítására. (1985).
  
• Irodalom: B. A. (Magyar Tudomány, 1996)
  Kovács Ferenc–Nagy Béla–Büki Ferenc: B. A. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1996).