Bányai Elemér; írói neve: Zuboly (1875. aug. 21. Szamosújvár – 1915. ápr. 2. Oblasce): újságíró, író, szerkesztő.

• Örmény eredetű családból származott. Korán árvaságra jutott, a szamosújvári örmény katolikus árvaházban nevelkedett.
• Gimnáziumait Kolozsvárott és Máramarosszigeten végezte, érettségije (1893), után bevonult katonának (1894), tiszti vizsgát tett (1896), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1901).
• Életút: Kolozsvárott az Ujság, a Magyar Polgár és a Kolozsvári Lapok szerkesztője (1901–1905), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) könyvtárának gyakornoka (1905–1910), a Magyar Nemzet (1910–1912), a Magyarország belső munkatársa (1914–1915).
• Újságíróként elsősorban a magyar irodalom és történelem jelentős személyiségeiről írt, ill. széleskörű publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Összegyűjtötte és kiadta a magyarországi örmények anekdotáit, feldolgozta a Pesti Hírlap történetének első évtizedeit. Lefordította Verne egyik népszerű regényét. A polgári radikálisok csoportjának tagja; Ady Endre hűséges barátja volt: a költő neki írta a Négy-öt magyar összehajol című versét. Az I. vh.-ban a 23. honvéd gyalogezred tartalékos tisztjeként harcolt, az Uzsoki- szoros körüli harcokban esett el.
• Emlékezet: Halálhírére Ady két versében is búcsúzott tőle (Szegény Zuboly emlékére és a Zuboly emléktáblájára). Emlékét Bp.-n, a XVI. kerületben utca is őrzi, ahol emléktábláját is elhelyezték (Bányai Elemér u. 1.). Törzshelyén, a Centrál- kávéházban halála után megalakult a Zuboly-terem.
• Kolozsvárott az Ujság, a Magyar Polgár és a Kolozsvári Lapok szerkesztője (1901–1905), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) könyvtárának gyakornoka (1905–1910), a Magyar Nemzet (1910–1912), a Magyarország belső munkatársa (1914–1915). Írásai a fentieken kívül még az Arméniában (1902–1906), a Pesti Hírlapban (1904–1912), a Vasárnapi Ujságban (1905–1914), a Debreceni Szemlében (1913), a Könyvtári Szemlében (1913) és az Uj Időkben jelentek meg (1914–1915).
• Főbb művei: Lisznyai Kálmán élete. Egy. doktori értek. is. (Kolozsvár, 1901)
  Örmény anekdoták és egyéb apróságok. 1–3. (Szamosújvár, 1902)
  A Pesti Hírlap harminc éve. (Bp., 1908)
  A Pesti Napló albuma. (Bp., 1908)
  A Századok név- és tárgymutatója. Naményi Lajos kéziratának felhasználásával (Bp., 1908)
  Zuboly könyve. Bányai Elemér vál. munkái. Összeáll. Mikes Lajos. (Bp., 1916)
  Híres gyerekek. (Bp., 1917)
  Az örmény metropolisz. Cikkek, anekdoták. (Bp., 2001)
  ford.: Verne Gyula: Dél csillaga. (Bp., 1923).
  
• Irodalom: Vajda János: Zuboly, a régi Pest funerátora. (Budapesti Napló, 1937. 608.)
  Király István: A névtelenség halhatatlansága. (Kortárs, 1967
  K. I.: Irodalom és társadalom. Bp., 1976)
  Gazsó Rita: Zuboly, a XIX. századi Pest krónikása. (téves születési évvel!
  Magyar Nemzet, 2003. aug. 20.).
  
• Megjegyzés: Írói álnevét Shakespeare hősétől kölcsönözte (Szentivánéji álom).