Bánrévy György (1905. febr. 18. Bp. — 1956. aug. 11. Bp.) levéltáros.

• A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1930).
• Életút: Az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ munkatársa (1927–1928), a bp.-i Egyetemi Könyvtár gyakornoka (1928–1930), a Budapesti Székesfővárosi Levéltár tisztviselője (1931–1936), segédlevéltárnoka (1936), allevéltárnoka (1936–1945), iggazgatóhelyettese (1945–1949), a bp.-i Vármúzeum, majd az átszervezés után a Művészettörténeti Dokumentációs Központ tud. munkatársa (1949–1953), a központ levéltári csoportjának vezetője (1953–1956).
• Főbb művei: Vörösmarty Salamon királya és történeti forrásai. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1929)
  Húsz év Buda fejlődéstörténetéből. 1714– 1733. (Bp., 1932)
  A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt. (Bp., 1933)
  Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban. (Bp., 1937).
  
• Irodalom: Niklay Péter: B. Gy. 1905–1956. (Levéltári Közlemények, 1956).