Abafáy Gusztáv; Öffenberger (1901. szept. 12. Bp. – 1995. márc. 2. Landshut, NSZK): irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő.

• A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot tanult, tanulmányait nem fejezte be.
• Életút: Brassón magántisztviselő (1920-as évek végétől), majd a Brassói Lapok, az Erdélyi Helikon, a Pásztortűz és a Független Ujság munkatársa (1935–1947). Marosvásárhelyen újságíró és szerkesztő (1947–1948), a bukaresti Állami Könyvkiadó magyar szerkesztőségének első főszerkesztője (1948–1951), egyúttal a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem előadó tanára (1948-tól) és a Román Tudományos Akadémia kolozsvári könyvtárának könyvtárosa, ún. tudományos főkutató (1951–1966). Áttelepült az NSZK-ba (1983).
• Irodalomtörténészként elsősorban Erdély kulturális örökségével, Asztalos István, Nagy István, Salamon Ernő, ill. a Bolyaiak hagyatékának feltárásával és közzétételével foglalkozott. Jelentős érdemeket szerzett a romániai magyar prózairodalom megismertetése terén.
• A Brassói Lapok, az Erdélyi Helikon, a Pásztortűz és a Független Ujság munkatársa (1935–1947). Marosvásárhelyen újságíró és szerkesztő (1947–1948), a bukaresti Állami Könyvkiadó magyar szerkesztőségének első főszerkesztője (1948–1951).
• Főbb művei: Din manuscrisle inedite ale eni Bolyai János. Benkő Samuval. (H. n., 1956)
  Bolyai János nézetei a nyelvről és gondolkodásról, az esztétikáról és művészetről. – Adalékok József Attila életéhez és költészetéhez. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1960)
  Bolyai János, a filozófus. (Korunk, 1960)
  Három portré. Asztalos István, Nagy István, Kovács György. Kacsó Sándorral, Sőni Pállal. (Tanulók könyvtára. Bukarest, 1963)
  Írók, írások. Tanulmányok és cikkek. Kacsó Sándorral, Sőni Pállal. (Bukarest, 1964)
  Nagy István írói pályájának kezdete. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1964)
  Arany János széljegyzetei a szalontai Arany-könyvtárban. – Arany László, a szalontai Arany Emlékmúzeum alapítója és adománya, az Arany-könyv. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1965)
  szerk.: Új erdélyi antológia. (H. n., 1937)
  Salamon Ernő: Gyönyörű sors. Vál. versek. Összeáll. Bonyháti Jolánnal, Szemlér Ferenccel. A címlap Andrásy Zoltán munkája. (Bukarest, 1948)
  Utunk. A Román Népköztársaság Írószövetségének lapja. Tíz év közleményei. 1946. jún.–1955. dec. Mutató. Összeáll. (Kolozsvár, 1957)
  Szilágyi András: Gyalogszerrel. Riportok, novellák. Szerk., az előszót írta. (Bukarest, 1961)
  Kovács György: Pletykafészek. – Varjak a falu felett. Két reg. Szerk., az előszót írta. (Bukarest, 1962)
  Nagy István: A boldog utcán túl. Elb.-ek, karcolatok. Összeáll., jegyz. (Bukarest, 1966)
  Izsák József: Asztalos István. Kismonográfia. A. I. műveinek bibliográfiáját összeáll. Bonyháti Jolánnal. (Bukarest, 1967)
  Varró Dezső: Gyilkos tavasz. Versek. Szerk., az előszót írta, a bibliográfiát összeáll. (Kolozsvár, 1970)
  Kovács György: A hadnagy és a tünemény. Elb.-ek. 1941–1976. Vál., szerk. Bonyháti Jolánnal, Halász Boriskával. (Romániai magyar írók. Bukarest, 1977).
  
• Megjegyzés: Gulyás: Öffenberger Gusztáv néven!