Borbáth Károly (1931. jan. 12. Vargyas, v. Udvarhely vm. – 1980. ápr. 20. Vargyas): történész, pedagógus, folklorista.

• Sz: Borbáth Lajos, Pál Anna. Szülei és nagyszülei székely földművesek voltak. Testvére: Borbáth Lajos.
• Általános iskoláit Vargyason végezte, a székelykeresztúri Orbán Balázs Unitárius Gimnáziumban éretts. (1950), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen történelem–filozófia szakon tanult (1950–1951), uo. a Babes Tudományegyetemen történelem szakos tanári okl. szerzett (1954), a történelemtudományok kandidátusa (Leningrád, 1958; honosítva: Bukarest, 1958).
• Életút: A Leningrádi Egyetem Középkor-történeti Tanszékének aspiránsa (1954–1958), hazatérése után a kolozsvári Bolyai (1959-től Babes–Bolyai) Tudományegyetem Történelem Tanszékének egy. adjunktusa és az egyetem magyar nyelvi lektora (1958. okt. 1.– 1968. szept. 30.), politikai okokból elbocsátották (1968. okt. 1.). A nagyenyedi Bethlen Könyvtár igazgatója (1968–1977), Torockószentgyörgyön (1977–1978), Vargyason tanár (1978–1980).
• Erdély műemlékeivel és Székelyföld településeinek helytörténetével, ill. a helytörténetírás általános kérdéseivel fogl. Kelemen Lajos módszerét követve, levéltári–könyvtári kutatásait kiegészítve a helyszínen tanulmányozta a műemlékeket. Politikai okok miatt írásainak többsége nem jelenhetett meg Erdélyben, a székelyudvarhelyi Székely támadt várról és Vargyasról írt monográfiája is kéziratban maradt.
• Emlékezet: Halála után Kovács István Vallomás c. versét Borbáth Károly emlékének szánta (1982). Emlékét Székelykeresztúron és Baróton kopjafa őrzi. Arcmását fába metszette Kósa Bálint, Olaszteleken élő grafikus; megfestette Veress Miklós, vargyasi festőművész. A vargyasi iskola nevét vette fel (Borbáth Károly Általános Iskola, 1990. jan. 27-én), s ugyanebben az évben, halálának 10. évfordulóján Vargyason síremlékét is felállították. Szülőháza falán emléktáblát helyeztek el (2006. jan.-ban).
• Főbb művei: Madéfalva emlékezete. (Megyei Tükör, 1968. dec. 21.)
  Adalékok Brassai Sámuel közírói s szerkesztői munkásságához. (Keresztény Magvető, 1973)
  Adalékok a székely népmesék gyűjtésének történetéhez. (Székelykeresztúri Múzeum Évkönyve. Csíkszereda, 1974
  Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Tudománytörténeti tanulmányok a 19. századi folklorisztikáról. Szerk. Kríza Ildikó. Bp., 1982)
  Társadalmi mozgalmak a Székelyföldön 1562 után. Magyari Andrással. (Székely felkelés. 1595–1596. Szerk. Benkő Samu, Demény Lajos, Vekov Károly. Bucuresti, 1979)
  ford.: Cucu, V.–Stefan, M.: Románia. Emlék- és útikalauz. Többekkel. (Bucuresti, 1974).
  
• Irodalom: Szabó Gyula: Ismét búcsú… (Utunk, 1980. 18.)
  Balogh Dezső: Tanár volt, nem középiskolai fokon. (Igazság, 1980)
  Cseke Péter: “A történelem volt a keresztje.” B. K. emlékezete. (Magyarok, 1990. 10.)
  Farkas Margit: B. K. emlékezete. (Művelődés, 2008)
  Szécsi Antal: “Maga-felejtő sorsunk halk tudója…” B. I. élete és munkássága. (Székelyudvarhely, 2008)
  Máthé László Ferenc: B. K., tragikus sorsú történész halálának 30. évfordulójára. (székelyhon.ro, 2010. ápr. 19.).
  
• Megjegyzés: Valamennyi lexikon téves halálozási adata: ápr. 22.!