Bónis György, egri (1914. jan. 5. Bp. – 1985. nov. 6. Bp.): jogtörténész, levéltáros.

• Sz: Bónis Pál ügyvéd, Wallon Emma (1889–1974) művészettörténész. F: Tompa Gabriella muzeológus. Testvére: Bónis Éva (1919– 1998) régész.
• A bp.-i piarista gimnáziumban éretts. (1932), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1936), Londonban jogtörténeti tanulmányokat folytatott (állami ösztöndíjjal, a School of Economics and Political Science-en, 1936–1937), az állam- és jogtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1969).
• Életút: A bp.-i Egyetemi Könyvtár napidíjas munkatársa (1937–1939) és belföldi kutatási ösztöndíjas (1937–1938), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Elnöki Osztálya tanügyi segédfogalmazója (1939–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a Magyar Jogtörténeti Tanszék ny. rk. tanára (1940–1944), a II. vh. után a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen az Erdélyi és Román Jogtörténeti Tanszék ny. r. tanára (1945–1947), visszatért Magyarországra (1947). A Szegedi Tudományegyetem Magyar Jogtörténeti Tanszék ny. r. tanára (1947–1952), egy. tanára (1952–1957) és a Tanszék vezetője (1947–1957), az 1956. évi forradalomban való részvétele miatt fegyelmivel elbocsátották és megfosztották egyetemi tanári tisztségétől (1957). A Fővárosi Levéltár levéltárosa (1957–1964), osztályvezető főlevéltárosa (1964–1974), az MTA Irodalomtudományi Intézet tud. tanácsadója (1974–1985).
• Középkori magyar jogtörténettel, jogi néprajzzal fogl., elsősorban a magyarországi bírósági szervezetet, a jogszolgáltatás fejlődését és a magyarországi jogforrások történetét vizsgálta. Nevéhez fűződik az első magyar büntetőjogi kodifikációs kísérlet (1712) felfedezése, a magyar hűbériség és rendiség nyugat-európai összefüggéseinek feltárása, a ius commune magyarországi és erdélyi történetének első, német nyelven megjelent összefoglalása, valamint a magyar törvények kritikai kiadása (Decreta Regni Hungariae, 1976-tól). A középkori jogtudó értelmiség történetére vonatkozó kutatásai alapvető jelentőségűek.
• Emlékezet: Hatalmas hátrahagyott munkájának kiadását szegedi kollégái vállalták (Szentszéki regeszták, 1997). Budapesten hunyt el, halálának 20. évfordulóján, a Szegedi Tudományegyetemen tiszteletére emlékülést rendeztek (2005. szept. 23–24.).
• Elismerés: Akadémiai Jutalom (1954).
• Főbb művei: A magyar büntetőtörvénykönyv első javaslata 1712-ben. (Angyal Szeminárium kiadványai. 26. Bp., 1934)
  A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1935)
  Házassági törvényjavaslatok a XVIII. század elején. (Regnum, 1936)
  Szent István törvényének önállósága. (Századok, 1938)
  Első törvényeink sorsa és az egyházi menedékjog. (Regnum, 1938/39)
  Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma. (Századok, 1940)
  Egyke és jogszokás a Garamvölgyén. (Társadalomtudomány, 1941)
  Törvény és szokás a Hármaskönyvben. (Kolozsvár, 1941)
  Magyar jog – székely jog. (Kolozsvár, 1942)
  Magyar törvény – magyar lélek. (Hitel. [Kolozsvár], 1942)
  A személyes királyság kora. (Emlékkönyv Illés József tanári működésének 40. évfordulójára. Bp., 1942)
  Magyar jogtörténet. I–II. (Kolozsvár, 1943)
  Hagyomány és haladás az erdélyi jog fejlődésében. (Kolozsvár, 1944)
  Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. (Kolozsvár, 1947)
  Az erdélyi magyar szellemtudomány két éve. (Puszták Népe, 1947)
  Népi szemlélet és jogalkotás. – Szabadság és alkotmány Rákóczi Emlékirataiban. (Puszták Népe, 1948)
  Hajnóczy József. Monográfia. (Bp., 1954)
  Hajnóczy. Kismonográfia. (Bp., 1954)
  Montesquieu jogi és politikai nézetei. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1956)
  István király. Kismonográfia. (Bp., 1956)
  Egyetemes állam- és jogtörténet. Sarlós Mártonnal. Egy. tankönyv. (Bp., 1957)
  A Somogyvári Formuláskönyv. (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára. Kolozsvár, 1957)
  Petrus de Vines leveleskönyve Magyarországon. Gondolatok a szicíliai államszervezet hazai hatásáról. (Filológiai Közlöny, 1958)
  A magyar bírósági szervezet és perjog története. Degré Alajossal, Varga Endrével. (Bp., 1961
  Szerk. Molnár András, kieg. Béli Gábor. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1996)
  Nagy György és az 1914 előtti magyar köztársasági mozgalom. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 26. Bp., 1962)
  Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után. 1686–1708. Benyújtott doktori értek. is. (Budapest várostörténeti monográfiái. XXIII. Bp., 1962)
  Die Entwicklung der geistlichen Gerichtsbarkeit in Ungarn vor 1526. (Zeitschrift für Rechtsgechichte. Kanonische Abteilung, 1963)
  A közhitelesség szervei Magyarországon és a magyar hiteleshelyi levéltárak. (Levéltári Szemle, 1964)
  Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn. (Mediolani, 1964)
  A kúriai irodák munkája a XIV. és a XV. században. (Levéltári Közleménye, 1964)
  Magyi János formuláskönyve és a gyakorlati jogtanítás. (Jubileumi tanulmányok. I. A pécsi egyetem történetéből. Pécs, 1967)
  A személynök és bírótársai a Jagellók korában. (Századok, 1969)
  A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Doktori értek. is. (Bp., 1971)
  A sasadi tizedper közjegyzői a XV. század derekán. (Levéltári Közlemények, 1971)
  A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 63. Bp., 1972)
  Középkori jogunk elemei. Római jog, kánonjog, szokásjog. (Bp., 1972)
  Olasz vikáriusok Magyarországon a reneszánsz korában és a Beneéthy-formuláskönyv. (Levéltári Közlemények, 1974)
  Révay Péter. (Irodalomtörténeti füzetek. 104. Bp., 1981)
  Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Sajtó alá rend. és az utószót írta Balogh Elemér. B. Gy. műveinek bibliográfiájával. (Millenniumi magyar történelem. Historikusok. Bp., 2003)
  szerk.: A vallás- és közoktatásügyi igazgatás hatályos jogszabályainak gyűjteménye. V. köt. 4. rész. Polgári iskolák. Összeáll. (Bp., 1940)
  Erdélyi perjogi emlékek. Idea processum 1776. Id. Szász Károly perjogi előadásai. 1836. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1942)
  Jacobinus János erdélyi kancellár formuláskönyve. 1602. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Valentiny Antallal. (Jogtörténeti és népi jogi tanulmányok. Kolozsvár, 1947)
  Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez. (Bp., 1959)
  Útmutató az esztergomi prímási levéltárhoz. 1–2. (Bp., 1964)
  Pest–budai hivatali utasítások a XVIII. században. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1974)
  Decreta Regni Hungariae. Gesetzte und Verordnungen Ungarns. 1301–1457. Dőry Ferenc kéziratgyűjteményét kiegészítette, sajtó alá rend. Bácskai Verával. (Bp., 1976)
  Decreta Regni Hungariae. Gesetzte und Verordnungen Ungarns. 1458–1490. Dőry Ferenc kézirata alapján szerk. Érszegi Gézával, Teke Zsuzsával. (Bp., 1989)
  The Laws of Medieval Kingdom of Hungary. I. Ford., sajtó alá rend. Bak M. Jánossal, Sweeney, James Ross-szal. (Bakersfield [Kalifornia], 1989)
  Werbőczy István: Opis iuris consuetudinarii inclyti Regni Hungariae Tripartitum. – A dicsőséges Magyar Királyság szokásjogának hármaskönyve. Sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1991)
  Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon. I–II. A szerző hátrahagyott kéziratát gondozta és szerk. Balogh Elemér és Tóth Károly. (Jogtörténeti tár. 1/1. Bp., 1997–1999)
  ford.: Morgan, L. H.: Az ősi társadalom. Ford. Bodrogi Tiborral
  Malinowski, B.: Baloma. Vál. írások. Ecsedy Csabával. (Bp., 1972)
  Boas, F.: Népek, nyelvek, kultúrák. Sárkány Mihállyal. (Bp., 1975)
  Frazer, J. G.: Az aranyág. (2. jav. kiad. Bp., 1993).
  
• Irodalom: Tárkány-Szűcs Ernő: B. Gy. hatvanöt éves. (Néprajzi Hírek, 1978)
  Bertényi Iván: B. Gy. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1985)
  Révész T. Mihály: B. Gy. (Levéltári Szemle, 1986)
  Horváth Attila: B. Gy. (Jogtörténeti Szemle, 1990)
  Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: B. Gy. és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén. I–II–III. Forrásközlés. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1995–1998– 2003)
  B. Gy. életművének bibliográfiája. (Történelmi Szemle, 1995)
  N. Szegvári Katalin: B. Gy. (Magyar jogtudósok. I. Bp., 1999)
  B. Gy. jogtörténeti munkássága. Bibl. Összeáll. Stauber Péter. (Állam- és jogtörténeti bibliográfiák 13. Bp., 2001)
  Bónis Péter: A summa, mint a ius commune jogirodalmi műfaja. (Jogtudományi Közlöny, 2004)
  Babják Ildikó: Szegedi tudományos emlékülés B. Gy. és Both Ödön halálának 20. évfordulóján. (Jogtörténeti Szemle, 2005).