Bókay János (1), 1896-tól bókai; 1861-ig Bock; 1896-ig Bókai (1858. ápr. 19. Pest – 1937. júl. 6. Bp.): orvos, gyermekgyógyász.

• Sz: Bókai János (1822–1884) orvos, gyermekgyógyász. F: Tömöry Adrienne. Testvére: Bókay Árpád (1856–1919) orvos, belgyógyász, farmakológus. Fia: Bókay János (1892–1961) író, műfordító.
• A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1880), a gyermekorvoslástan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885), az MTA tagja (l.: 1923. máj. 11.).
• Életút: A bp.-i szegénygyermek-kórház segédorvosa, orvosa (1880–1884), a bp.-i tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1884), osztályvezető főorvosa és helyettes igazgató főorvosa (1884–1885), magántanára (1885–1892), a gyermekorvoslástan c. ny. rk. (1892–1901), ny. rk. (1901–1907), ny. r. tanára (1907–1929). A Stefánia Gyermekkórház igazgató főorvosa (1885–1929). Udvari tanácsos (1910-től).
• A magyar gyermekgyógyászat megteremtője és első, nemzetközi hírű képviselője. Megállapította a bárányhimlős övsömör kórképét, szerpe volt a járványos gyermekbénulás (= poliomielitisz) kórtanának tisztázásában. Magyarországon bevezette a diftéria intubációs kezelését, szérumgyógyítását, nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle védőoltás hatékonyságát. Jelentős szerepet játszott az anya- és csecsemővédelem, ill. a gyermekvédelem magyarországi megszervezésében, intézményrendszerének kiépítésében. Egyetemi tanársága idején kezdeményezésére lett kötelező szigorlati tantárgy a gyermekgyógyászat. Orvostörténészként megírta a gyermekorvostan és a pesti gyermekkórház történetét, fogl. Mozart, Beethoven és más nagy zeneszerzők betegségeivel. Behatóan fogl. zenével is, számos népszerű dal szerzője.
• Emlékezet: Emlékére a Magyar Gyermekorvos Társaság évente gyermekorvos szakmai napokat rendez. Róla nevezték el a Bókay János Humán Kéttannyelvű Általános Szakközépiskolát (Bókay János Egészségügyi Szakközépiskola néven, 1968-ban) és az iskola által működtetett Bókay-alapítványt. A két Bókay munkássága emlékét őrzi a Bókay János-emlékérem (a Magyar Gyermekorvos Társaság szakmai elismerése, 1954?-től).
• A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének alapító tagja (br. Korányi Sándorral, 1931). A Magyar Gyermekorvos Társaság alapító tagja (1923-tól), t. elnöke, Az Országos Közegészségügyi Tanács alelnöke, a Budapesti Orvosegyesület elnöke, majd t. tagja, az Országos Stefánia Szövetség társelnöke. A Budapesti Orvosok Kamarazene Egyesületének t. elnöke.
• Elismerés: A hallei Leopoldina Német Természettudományi Akadémia tagja.
• A Jahrbuch für Kinderheilkunde társszerkesztője (1885-től), a Gyermekgyógyászat szerkesztője.
• Főbb művei: Gyermekgyógyászati vénygyűjtemény. (Bp., 1882
  3. bőv. kiad. 1900)
  A pesti szegény gyermekkórház története. 1839-től 1883-ig. (Orvosi Hetilap, 1883)
  A kisded ápolása az első életévben. (Anyák könyvtára 1. Bp., 1889)
  Gyermekgyógyászati kórrajzok. Összeáll. (Bp., 1891)
  Közlemények a heveny fertőző kórokról. Többekkel. (Bp., 1892)
  A csecsemők gyomor- és bélbántalmai. (A belgyógyászat kézikönyve. III. köt. Bp., 1897)
  A csecsemők mesterséges táplálkozásáról. Két előadás. (Bp., 1898)
  Application de l’intubation a la pratique infantile en dehors des cas diphtérie. (Le Mans, 1898)
  Die Entwicklung der Kinderheilkunde in Ungarn… (Bp., 1899)
  Adatok a fiúgyermekek húgycsődiverticulumainak ismeretéhez. (Bp., 1900)
  Mit tehet a társadalom csecsemőink egészsége érdekében? Előadás. (Bp., 1900)
  Über das Intubationstrauma. (Leipzig, 1901)
  A tengmelléki kórházakról. (Bp., 1902)
  Über den gegenwärtigen Stand der Intubation. (Bp., 1904)
  Mozart emlékezete. (Bp., 1906)
  Die Lehre von der Intubation. (Leipzig, 1908)
  A gyermekről. (Az egészség könyvtára. 5. Bp., 1908)
  Haydn emlékezete. (Bp., 1909)
  A gyermekorvoslás tankönyve. Flesch Árminnal, Bókay Zoltánnal. (Bp., 1912
  4. bőv. kiad. 1925)
  A beteg gyermek. (Bp., 1913)
  A Grancher-féle intézmény Franciaországban a tuberkulózis elleni küzdelemben. (Bp., 1913)
  Jó tanácsok terhesek, gyermekágyasok és anyák számára. (Bp., 1913)
  Adatok az idősült belső agyvízkór pathológiájához és therapiájához. (Bp., 1914)
  A gümős agyhártyalob gyógyulásának lehetőségéről. (Bp., 1914)
  A gyermekkori tuberkulózis. Előadás. (Bp., 1914)
  A Heine- Medin betegség. (Bp., 1914)
  Über die Heilungmöglichkeit der Meningitis tuberculosa. (Berlin, 1914)
  A gyermekorvostan története. (Bp., 1920)
  Közlemények az egyetemi gyermekklinikával kapcsolatos Stefánia-gyermekkórházból. (Bp., 1920)
  Die Geschichte der Kinderheilkunde. (Berlin, 1922)
  Az amerikai Vöröskereszt anya- és csecsemővédő akciója Magyarországon 1921. okt. 1.–1922. jún. 30. Szerk. (Bp., 1923)
  A bárányhimlős eredetű övsömör, Zoster varicellosus. Akadémai székfoglaló is. (Elhangzott: 1923. nov. 19.
  megjelent: Orvosi Hetilap, 1924. 1.)
  A vörhenyfertőzés elleni védekezés a Dick-féle eljárással. – Beethoven süketsége, utolsó betegsége és halála. (Orvosi Hetilap, 1926)
  Három előadás a gyermekorvostan köréből. (Bp., 1927)
  Töredékek a csecsemő-hygiéne köréből. 49 ábrával. (Bp., 1928)
  A csecsemők mesterséges táplálásának története. (Bp., 1928)
  A diphalliáról. (Orvosi Hetilap, 1929)
  Transparentia vizsgálatok hydrocephalusos gyermekeken. (Bp., 1929)
  Adatok a kanyarójárványok ismeretéhez. (Orvosképzés, 1930)
  Az orvosi és zenei kettős képességről és néhány kettős képességű orvosról. (A Kis Akadémia könyvtára. 1933)
  Két orvostörténeti előadás. (Bp., 1935)
  Visszaemlékezéseim. (Orvosképzés, 1937).
  
• Irodalom: Hainiss Elemér: Búcsúztató B. J. ravatalánál. (Orvosképzés, 1937)
  L[ányi] V[iktor]: B. J., az orvos és a muzsikus. (Pesti Hírlap, 1937. júl. 8.)
  Tanulmányok B. J. emlékének. Szerk. Hainiss Elemér. (Orvosképzés – különfüzet, 1938)
  Petényi Géza: B. J. (Gyermekgyógyászat, 1958)
  Gerlóczy Ferenc: A két Bókay. (A magyar orvosi iskola mesterei. Bp., 1972)
  Szállási Árpád: Bókai János, B. J. jun. és a hazai gyermekgyógyászat. (Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Bp., 1988).