Bókay Árpád, 1896-tól bókai; 1861-ig Bock; 1896-ig Bókai (1856. aug. 15. Pest – 1919. okt. 20. Bp.): orvos, belgyógyász, farmakológus.

• Sz: Bókai János (1822–1884) orvos, gyermekgyógyász. F: 1884-től Herrich Szidónia, Herrich Károly mérnök leánya. Négy gyermekük született: Bókay Zoltán, Bókay Árpád; ill. Bókay Nadine és Bókay Judit. Fia: Bókay Zoltán (1885–1955) gyermekgyógyász. Testvére: Bókay János (1858–1937) orvos, gyermekgyógyász.
• A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1879), a belgyógyászati fizikális vizsgamódszerek tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1882), az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.).
• Életút: A bp.-i tudományegyetemen br. Korányi Frigyes gyakornoka (1878–1879), a Gyógyszertani és Általános Kórtani Tanszék (1879– 1881), a Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1881–1883) és magántanára (1882-től). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az általános kór- s gyógytan és gyógyszertan ny. r. (1883–1890), majd a bp.-i tudományegyetemen a gyógyszertan ny. r. tanára (1890–1919); közben a bp.-i tudományegyetemen az Orvostudományi Kar dékánja (1900–1902). Az Országos Hadigondozó Hivatal Révész utcai utókezelő intézetének igazgatója (1914–1918). A Közoktatásügyi Népbiztosság állásából felfüggesztette (1919. márc. 28.). Udvari tanácsos (1904-től).
• A bp.-i Orient szabadkőműves páholy, majd a magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere (1915–1919).
• A gyógyszertan, az élettan világhírű professzora. Elsősorban a gyomornedv-elválasztásra gyakorolt gyógyszertani hatásokkal, a gyógyszermérgezésekkel fogl. Alapvetőek toxikológiai és balneológiai kutatásai, vezető szerepet játszott Budapest modernkori fürdő-intézményrendszerének kialakításában. A darwinizmus egyik első magyarországi híve.
• Emlékezet: Felesége révén Pestszentlőrincen telepedett le. A feleségével közösen birtokolt városrészt – Budapest XVIII. kerület (= Pestszentlőrinc) egyik városrészét – róla nevezték el Bókaytelepnek; nyaralójuk a mai Bókay-kert. Az itt töltött időről gyakran megemlékezett naplójában, amelyet Búza Péter rendezett sajtó alá (2003-ban). A Bókaytelepen már életében utcát neveztek el róla (a Bókay Árpád utca ma is megvan ugyanott). 1900. júl.-ban a lőrinci tekintélyes polgárok elhatározták, hogy iskolát építenek a község lakói számára. Bókay Árpád 1901-ben ajánlotta fel az iskola építéséhez szükséges telket, ezt követően pedig egy másikat templom építése céljából. Az 1908-tól önálló Pestszentlőrinc első iskolájában 1902. szept.-ben indulhatott meg a tanítás. Emlékét őrzi a bp.-i (pestszentlőrinci) Bókay Árpád Általános Iskola (1181 Wlassics Gyula utca 69.), ahol emléktábláját, ill. a Bókay-kertben emlékszobrát is leleplezték. Emlékét őrzi továbbá a Bókay Árpád Országos Biológiai Verseny is.
• Az Országos Balneológiai Egyesület alelnöke, elnöke. A Budapesti Orvosegyesület elnöke (1905-től). Pestszentlőrinc– Pestszentimre díszpolgára (1996).
• A Magyar Orvosi Archivum (1892-től) és az Ungarisches Archiv für Medizin alapító szerkesztője (1894–1911).
• Főbb művei: A köpetek kórjelzéstani szempontból. (Természettudományi Közlöny, 1880)
  A központi idegrendszer befolyásáról a bőr kóros elváltozásaira. (Orvosi Hetilap, 1882)
  Aliquor arsenici bromati – Clemens – hatása czukros húgyárnál. (Orvosi Hetilap, 1883)
  Dolgozatok a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem gyógyszertani és általános kórtani intézetéből. (Bp., 1888)
  Vénygyűjtemény a magyar gyógyszerkönyv
  a legújabb gyógyszerekre s a gyermekgyakorlatra tekintettel. Összeáll. (Bp., 1888
  12. kiad. 1915)
  Jubiláris dolgozatok az orvostan köréből. Szerk. (Bp., 1891)
  Újabb gyógyszerek. Gyakorló orvosok és gyógyszerészek igényeire való tekintettel. (Bp., 1891
  2. kiad. 1895)
  Gyakorlati méregtan. Orvosok, orvostanhallgatók számára. (Bp., 1892)
  A belgyógyászat kézikönyve. Szerk. Kéthly Károllyal, Korányi Frigyessel. 1–6. köt. (Bp., 1894–1899)
  A. Cloetta–W. Filehne gyógyszertani tankönyve. Ford. Vámossy Zoltán. Átnézte, a magyar gyógyszerkönyv alapján átdolgozta B. Á. (Bp., 1894)
  Hazai és külföldi ásványvizek és fürdők összehasonlítása. (Bp., 1895)
  Gyakorlatilag fontosabb mérgezések. (Bp., 1896)
  Néhány nehézfém hatása a harántcsíkos izomzat szerkezetére. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1897. máj. 17.
  megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1897)
  A francia szabadkőművességről. (Bp., 1906)
  Markusovszky-féle egyetemi jubiláris előadások Hat előadás az általános gyógyszertan köréből. (Bp., 1908)
  A célszerű és olcsó táplálkozás. (Bp., 1908
  új kiad. 1911)
  Újabb nézőpontok a pharmakológiában. (Bp., 1911)
  Ünnepi beszéde a Budapesti Orvosi Kaszinó Semmelweis- lakomáján. (Bp., 1912)
  A gyógyítás tudományának vázlatos története. (Bp., 1912)
  Nagymesteri megnyitóbeszéd. (Bp., 1915)
  Takarékoskodjunk tápanyagainkkal! Hazafias tanácsok mindenki számára. (Bp., 1915)
  Az út, az élet, az igazság. A magyarországi szabadkőművesek nagymesterének székfoglaló beszéde. (Bp., 1915).
  
• Irodalom: B. Á. és tanítványai munkái. 1893-1913. (Bp., 1913)
  Vámossy Zoltán: B. Á. (Orvosi Hetilap, 1919.23.)
  Sümegi József: B. Á. (Magyar Orvos, 1920)
  Vámossy Zoltán: B. Á. (A Kis Akadémia… 1899-1941. Bp., 1941)
  Réti Endre: Magyar darwinista orvosok. (Orvostörténeti Közlemények, 1964)
  Soproni László: B. Á., a gyógyszertan kiváló művelője. (Egészségügyi Munka, 1989)
  Szállási Árpád: B. Á. (Híres magyar orvosok. Bp., 2000)
  Ez a Bókay úgy látszik, intelligens ember! Egy jeles orvos a régi Pestről. Szerk., sajtó alá rend. Búza Péter. (Bp., 2003).