Bognár Rezső (1913. márc. 7. Hódmezővásárhely – 1990. febr. 4. Bp.): vegyészmérnök, politikus.

• A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1931–1936), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) vegyészmérnöki okl. (1937) és műszaki doktori okl. (1941), magántanári képesítést szerzett (1946). Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1953. máj. 30.).
• Életút: A bp.-i Hungária Gumigyár üzemmérnöke (1937–1938). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémiai Intézetének tanársegéde (1937–1948), egy. adjunktusa (1948–1949) és magántanára (1946–1949), intézeti tanára (1949–1950). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE TTK Szerves Kémiai Intézetének ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1979) és a Tanszék vezetője (1957–1979), egyúttal az MTA debreceni Antibiotikum-kémiai Tanszéki Kutatócsoportjának vezetője (1961-től). A KLTE rektorhelyettese (1961–1962, 1968–1969, 1972–1973), majd rektora (1951–1954 és 1973–1975). A Gyógyszeripari Kutató Intézet igazgatója (1956–1957). A Dublini (1958) és a Kijevi Egyetem vendégprofesszora (1968).
• A Hazafias Népfront Országos Tanácsának (HNF OT) tagja, elnökhelyettese (1960–1964), az Elnöki Tanács tagja (1961. okt.–1963. márc. és 1986. júl.–1989. okt.), országgyűlési képviselő (Hajdú-Bihar m., 1953–1962; Debrecen (Hajdú-Bihar m. 3. és 6. sz. választókerület], 1971–1990), az Országgyűlés Alkotmányügyi Tanácsának (1984. ápr.–1985) és Kulturális Bizottságának elnöke (1985. júl.–1986. júl.). A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos elnöke.
• Tudományos pályafutásának kezdetén Zemplén Géza munkatársaként a szénhidrátok és flavonoidok kémiájával, majd Debrecenbe kerülése után elsősorban a mákalkaloidok és az antibiotikumok szerkezetének felderítésével, szintézisével és szerkezetmódosításával foglalkozott. Kutatásai során számos új antibiotikumot fedezett fel, szabadalmaival jelentősen hozzájárult a magyar gyógyszeripar fejlődéséhez. Magyarországon elsőként ismerte fel a spektroszkópiai kutatások szerves kémiai jelentőségét, s fordult figyelme az elméleti szerves kémia felé. Megoldotta a mákalkaloidok izolálásának racionalizálását és az egyes alkaloidok értékesebb farmakonokká alakítását. Tudományszervezői tevékenysége is értékes: jelentős szerepet vállalt a Debreceni Tudományegyetem újjászervezésében, az ő kezdeményezésére vette fel az egyetem Kossuth Lajos nevét (1952-ben).
• Emlékezet: Emlékét őrzi a Bognár Rezső-alapítvány, ill. az alapítvány által létesített Bognár Rezső-díj (1993?-tól).
• A Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) alapító elnöke (1976–1990), az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Szerveskémiai Bizottságának tagja, a Szénhidrátkémiai és Flavonoidkémiai Munkabizottságának elnöke. A Bolgár Tudományos Akadémia külső tagja (1952), a hallei Leopoldina Német Természettudományi Akadémia tb. tagja (1970).
• Elismerés: A KLTE (1967) és a kijevi Sevcsenko Egyetem tb. doktora (1988). Magyar Népköztársasági Érdemrend (1952 és 1953), Munka Érdemrend (1953; arany, 1968 és 1973), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1983). Kossuth-díj (1948 és 1962), Kabay János-emlékérem (1956 és 1976), Purkynê-emlékérem (csehszlovák, 1964), Cirill és Metód Érdemrend (bolgár, 1970), Akadémiai Aranyérem (1982).
• Az Acta Chimica, a Magyar Kémiai Folyóirat, ill. a The Journal of Antibiotics c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
• Főbb művei: A Linaria vulgarisban előforduló flavon glikozidok diszacharid egységének szerkezetvizsgálata és szintézise. Egy. doktori értek. (Bp., 1941)
  Elméleti szerveskémia. (Bp., 1949)
  Szerveskémia. Egy. tankönyv. (Bp., 1949)
  Cukoralkoholok klóros oxidálása. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. máj. 8.
  MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1951)
  Nyersanyagbázisunk kiszélesítésének vegyészeti vonatkozásai és a vegyészet időszerű kérdései. Szerk. (Bp., 1951)
  Szulfanilsavamid- és p-aminoszalicilsav-glükozidok. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
  Szerves kémiai praktikum. Egy. tankönyv. (Bp., 1952)
  A cellulóz kísérőanyagainak kémiája. (Debrecen, 1953)
  Mákalkaloidok előállítása és kémiai átalakítása. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
  A “flavonoid”-ok kémiájának néhány kérdéséről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1954. nov. 19.
  MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1955)
  Reduktion des Flavanons und des 2’-oxy-chalkons. Rákosi Miklóssal. (Acta Chimica, 1957)
  A flavonoidok kémiájának újabb problémái. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1960)
  Investigation of Isomeric N-aryl-glycosylamine Tetraacetates. Nánási Pállal. (Acta Chimica, 1960)
  Szerves kémiai preparátumok. Egy. jegyz. (Bp., 1962
  9. kiad. 1976)
  Fontosabb antibiotikumok kémiája. Monográfia. Sztaricskai Ferenccel. (Bp., 1970)
  Flavanon és flavanon-3-ol brómozása. Új módszer a flavanon-3-ol előállítására. Rákosi Miklóssal. (Bp., 1975)
  Kutatási irányzatok az aminoglikozid-antibiotikumok kémiájában. Sztaricskai Ferenccel (Bp., 1985).
  
• Irodalom: Vekerdi László: “… csakis összetételükben és szellemükben fiatal struktúrák alkalmazkodhatnak sikeresen”. Beszélgetés B. R. akadémikussal a Zemplén-műhelyről. (Magyar Tudomány, 1983)
  Gelencsér Judit: B. R. (Debrecen, 1988)
  Farkas Valéria: B. R., az én Debrecenem. (Debrecen [folyóirat], 1988. márc. 11.)
  A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága. B. R. Szerk. Gelencsér Judit. (Debrecen, 1988)
  Vincze László: B. R. (Hajdú-Bihari Napló, 1990. febr. 13.)
  Beck Mihály: B. R. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1990)
  Márta Ferenc: B. R. (Magyar Tudomány, 1990.)
  Sztaricskai Ferenc: Rezső Bognár. (The Journal of Antibiotics, 1990)
  Sztaricskai Ferenc: B. R. emlékezete. (Debreceni Szemle, 1998).