Bodola Lajos (2), zágoni (1859. okt. 9. San Pier D'Arena, Itália – 1936. jún. 28. Bp.): mérnök.

• Sz: Bodola Lajos (1825–1897) bányamérnök, Montano Adél.
• Gyermekkorát Itáliában töltötte; Genovában és Cataniában tanult (1879-ig, ekkor a családja Magyarországra költözött). A József Műegyetemen mérnöki okl. (1885), a geodézia tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1889). Az MTA tagja (l.: 1905. máj. 12.).
• Életút: A József Műegyetem Grafostatika és Hídépítéstani Tanszék tanársegéde (1885–1887), a mechanika és grafostatika, ill. a geodézia tantárgy ún. korrepetítora (1887–1889), magántanára (1889–1891), ny. rk. (1891–1896), ny. r. tanára (1896–1912), egyúttal a Mérnöki és Építészeti Osztály dékánja (1904–1906), majd a József Műegyetem rektora (1910–1911).
• Sághegyen ő végezte el br. Eötvös Loránd geofizikai kísérleteihez a szükséges csillagászati megfigyeléseket (1891). A Bodola-féle kettős szögprizma megalkotója (1893), ill. ő szerkesztette az Erzsébet-híd deformációmérő műszereit is, a mértékekről és a mértékek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat kidolgozója (1899–1900). Geodézián kívül csillagászati, fizikai és mechanikai kérdésekkel is fogl., a geodéziát a közelítő matematika példájaként értelmezte. A Párizsi Világkiállításon geodéziai műszereit oklevéllel jutalmazták (1900).
• Az Állami Központi Mértékhitelesítési Bizottság igazgatója, a Középítési Tanács tagja. A Nemzetközi Súly- és Mérték Bizottság (CIPM) magyar tagja (1894–1928), a CIPM titkára (1923-tól), tb. tagja (1929-től). A mexikói Antonio Alzate Tudós Társaság tb. tagja.
• Elismerés: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem (1910), a József Műegyetem tb. doktora (1922). Az MTA Hollán-díja (1893), a párizsi világkiállítás “hors concours” díszoklevele (1900).
• Főbb művei: Útmutatás magasságmérésekre. (Bp., 1888)
  Az elsőrendű háromszögelési szögmérésekről. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1888)
  A prizmatikus tükörrendszerekről és a háromélű prizmákról, különös tekintettel a szögkitűzésre. (Bp., 1893)
  A mérési hibák elmélete és a legkisebb négyzetek módszere. (Bp., 1905)
  A binominális sor egy esetéről. (Bp., 1906)
  A rudas területmérők alapképletéről. Akadémia székfoglaló. (Elhangzott: 1908. márc. 16.
  Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1908)
  A rudas területmérőkről. (Bp., 1923).
  
• Irodalom: Czettler Jenő: Gyászbeszéd B. L. l. tag felett. (MTA Emlékbeszédek, 1936)
  Oltay Károly: B. L. élete és művei. (Geodéziai Közlöny, 1938)
  Oltay Károly: Louis Bodola de Zágon. (Bulletin géodésique, 1938)
  Magyar műszaki alkotók. (Bp., 1964)
  Fejér László: B. L. (Évfordulók a műszaki és természettudományokban, 1984)
  Detrekői Ákos: B. L. születésének 125. évfordulójára. (Geodézia és Kartográfia, 1985)
  Alvári Csaba: Egy Európából érkezett magyar. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, 2002).