Bodnár János (1) (1889. dec. 31. Nagyvárad – 1953. okt. 29. Bp.): biokémikus.

• Sz: Bodnár János könyvtáros, a nagyváradi könyvtár igazgatóhelyettese, Iglátovich Gizella.
• A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen biológia–kémia szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1911), az orvosi vegytanból magántanári képesítést szerzett (1916). Az MTA tagja (l.: 1937. ápr. 29.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
• Életút: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde (1912–1920) és magántanára (1916–1920); közben a magyaróvári növénykísérleti állomás munkatársa (1913–1916). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a kémia helyettes tanára (1920– 1923), mb. tanszékvezetője (1921–1923). A debreceni Tisza István Tudományegyetemen az orvosi vegytan ny. r. tanára (1923– 1950); egyúttal az Orvostudományi Kar dékánja (1930–1933), majd az Egyetem rektora (1943–1944), ill. az egyetem rektorhelyetteseként az Egyetem vezetője (1944–1945). Az Orvosi Vegytani Intézet (1923-tól) és a Dohánykísérleti Állomás Laboratóriumának vezetője (1924-től), a bp.-i Növénykémiai Intézet c. igazgatója (1928-tól).
• A német csapatok kiverése után bekapcsolódott a politikai életbe, a Debreceni Nemzeti Bizottság és a Polgári Demokrata Párt jelöltjeként az Ideiglenes Nemzetgyűlés (Debrecen, 1944. dec.–1945. nov.) és a városi törvényhatósági bizottság tagja (1945-től).
• Analitikai kémiával, a növényi és az állati szénhidrát-anyagcsere enzimológiájával fogl. Elsőként mutatta ki a réz-, higany- és arzénvegyületek kőüszöggombákra gyakorolt biokémiai hatását, kidolgozta a búzaüszög elleni védekezés porcsávázással történő módszerét, s több új dohányanalitikai eljárást is. Különösen jelentősek a higany ultramikro-meghatározására kidolgozott eljárásai: először sikerült a szervezetbe vitt higanynak a kóros bőrszövetben bekövetkező felhalmozódását kimutatnia.
• Emlékezet: Debreceni sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság díszsírhellyé nyilvánította (2003-ban).
• Főbb művei: Az alfa-methyl-alfa oxinormalis valeriansavról és sóiról. Egy. doktori értek. (Kolozsvár, 1911)
  Új és egyszerű térfogatos eljárás a trioszulfát meghatározására, szulfit jelenlétében. (Bp., 1913)
  Növényi betegségek ellen használt amerikai mészkénlé eltartása. (Bp., 1915)
  A perocid, mint a rézgálicot pótló védekező anyag. (Bp., 1915)
  A perocid vizsgálata és a permetező folyadék kérdése. (Bp., 1916)
  Védekezés a növényi védekező anyagok hamisítása ellen. (Bp., 1916)
  Tavaszi és őszi gabonavetőmag megkülönböztetése egymástól. (Bp., 1916)
  Csávázási kísérletek a búzaüszög ellen. (Bp., 1916)
  A magasabbrendű növények foszforsav anyagcseréjének biokémiája. (Kísérletügyi Közlemények, 1924)
  A növényvédelmi szerek kérdése a gyárak és a mezőgazdaság szempontjából. (Bp., 1925)
  A növényvédelmi szerek ellenőrzésének kérdése. (Bp., 1925)
  Rézvegyületek hatása a üszög-spórákra. Terényi Sándorral. (Bp., 1925)
  Higanyvegyületek hatása az üszög-spórákra. Terényi Sándorral. (Bp., 1925)
  A Höchst-féle “Kusperit” porcsávázószer laboratóriumi vizsgálata. (Bp., 1925)
  A rézgálicos csávázás és a csávázó rézgálic. (Bp., 1927)
  Arzénes szerek használata a gyümölcsvédelemben közegészségi szempontból. (Köztelek, 1928)
  A hajdúszoboszlói hévíz chemiai összetétele. (Orvosi Hetilap, 1928)
  A porcsávázás. (Köztelek, 1928)
  A “Tutan” porcsávázószer laboratóriumi vizsgálata és szabadföldi kipróbálása. (Köztelek, 1928)
  Szabadföldi Kísérletek “Arzopác” porcsávázószerrel. (Bp., 1928)
  A higany ultramikron-meghatározása. Szép Ödönnel. (Bp., 1929)
  A higany térfogatos meghatározása csávázószerekben. Többekkel. (Kísérletügyi Közlemények, 1929)
  Az acetaldehid átalakulása magasabbrendű növényekben. Bernauer Klárával. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
  A dohányfüst összetétele és a dohány nikotinmentesítése. (Természettudományi Közlemények, 1930)
  Csávázási kísérletek. (Bp., 1930)
  A rézgálicos csávázás. (Bp., 1931)
  Dékáni beszédek. (Debrecen, 1933)
  Új és egyszerű térfogatos eljárás a tioszulfát meghatározására, szulfit jelenlétében. (Kísérletügyi Közlemények, 1933)
  Téli gyümölcsfa-permetezési kísérletek és tapasztalatok. (Növényvédelem, 1936)
  A vegytanítás és - tanárképzés középiskolai vonatkozásban. (Újpest, 1939)
  Igen kis higanymennyiség biokémiai jelentősége. Szép Ödönnel. (Debrecen, 1940)
  A növényi élet kémiai folyamatai. (Bp., 1940)
  Ásványvizeink chemiai vizsgálata körüli hiányokról. (Bp., 1941)
  Az ásványvizek kémiai vizsgálatának irányelveiről. (Hidrológiai Közlöny, 1942)
  A higany és az arzén mikrokémiai meghatározása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1947. ápr. 28.)
  Az arzén, mint gyilkossági méreg. (Természettudomány, 1949)
  A nikotin mikrotérfogatos meghatározása dohányban. Porcsalmy Ilonával. (Élelmezési Ipar, 1951).
  
• Irodalom: B. J. (Debreceni Képes Kalendárium, 1944)
  B. J. (Debreceni kémikusok. Szerk. Szalay Tibor. Debrecen, 1984)
  S. M.: B. J. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Bp., 1994).