Buday László (1) (1873. okt. 27. Pécs – 1925. márc. 7. Bp.): statisztikus.

• Sz: Buday Béla mérnök, Kelemen Tekla. Tízen voltak testvérek, testvérei közül: Buday Kálmán (1863–1938) orvos, az MTA tagja, Buday Béla (1865–1944) mérnök és Buday Dezső (1879–1919) jogász.
• A ciszterci rend pécsi gimnáziumában éretts. (1892), a bp.-i tudományegyetemen jog- és államtudományi doktori okl. szerzett és statisztikai szakvizsgát is tett (1897). Az MTA tagja (l.: 1914. máj. 7.).
• Életút: Az Ország–Világ c. lap segédszerkesztője (1896–1897), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa, tisztviselője (1897–1914), minisztertanácsosi rangban (1914. aug. 1.–1918), helyettes államtitkári rangban igazgatója (1918–1920). A József Műegyetem Közgazdasági Osztály Statisztikai Tanszékén a statisztika és agrárpolitika ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1920–1925).
• A Magyar Statisztikai Társaság alapító elnöke (1922–1925).
• Pályafutását költőként kezdte: 15 éves korától közöl verseket, s egy regényt is írt (A reformátor címmel, 1895). Később érdeklődése a társadalmi statisztika felé fordult, első dolgozatai a betegsegélyező pénztárakkal, a munkásegészségüggyel, a törvénytelen születésekkel és az öngyilkosságokkal foglalkoztak. A 20. sz. első éveiben bekapcsolódott az 1884. évi ipartörvény módosításának munkálataiba, ill. részt vett a belügyi közigazgatás reformjaival kapcsolatos előkészületekbe, majd egyik legfontosabb munkája a községi és vármegyei háztartások statisztikai adatfelvételének a megszervezése lett. Vízaknai Antal váratlan betegsége miatt ő szervezte meg és irányította az 1910. évi népszámlálást, a sikeres lebonyolítás után, alig 41 évesen bízták meg a KSH vezetésével. Az I. vh. végén gr. Teleki Pállal hozzákezdett a magyarországi nemzetiségi viszonyokat bemutató térképsorozat elkészítéséhez, valamint a Magyarország gazdasági és társadalmi életének egészét bemutató statisztikai adatgyűjtemény összeállításához. Adatai alapján készült fel az ország a világháborút lezáró “béketárgyalásokra”. A nemzetközileg is egyedülálló statisztikai feldolgozás – jóllehet demográfiai megállapítását szándékosan figyelmen kívül hagyták Trianonban – ma is példaértékű munka. Elsősorban ezen adatok alapján jelent meg a két világháború közötti Magyarország legnagyobb könyvsikere (a Megcsonkított Magyarország, 1921; a Csonkamagyarország frazeológia is e könyv alapján vált országszerte elterjedtté!). A könyv összefoglalta a trianoni döntéssel Magyarországot ért területi, népességi, gazdasági és kulturális veszteségeket. A mű – amely később angolul és franciául is megjelent – egyike azoknak a kiadványoknak, amelyekkel a Bethlen-korszakban megkísérelték visszaszerezni a nyugati hatalmak rokonszenvét és támogatását, bizonyítani a béke Magyarország számára igazságtalan voltát. Élete utolsó éveiben elsősorban agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozott, ill. elsőként kezdeményezte a statisztikatudomány magyar művelőinek összefogását, egy szakmai szervezetbe tömörítését.
• Emlékezet: Budapest II. kerületében utcát neveztek el róla (Buday László utca, 1926-tól).
• A Magyar Statisztikai Társaság alapító elnöke (1922–1925) és francia nyelvű szemléjének szerkesztője (Revue de la Société Hongroise de Statistique, 1922).
• Elismerés: Az MTA Lévay-díja (1921), Chorin Ferenc-alapítványának Díja (posztumusz, 1926).
• Az Ország–Világ c. lap segédszerkesztője (1896–1897). A Magyar Statisztikai Társaság alapító elnöke (1922–1925) és francia nyelvű szemléjének szerkesztője (Revue de la Société Hongroise de Statistique, 1922). A Közgazdasági Szemle szerkesztője (1922–1924).
• Főbb művei: szépirodalmi művei: Versek. (Bp., 1894)
  A reformátor. Reg. (Bp., 1895)
  statisztikai munkái: Emlékirat a hivatási balesetek statisztikájának tekintetében. (Bp., 1900)
  A m. kir. központi statisztikai hivatal adatgyűjtéseinek magyarázata. (Közigazgatási könyvtár. Bp., 1901)
  A község- és egyéb helynevekről szóló 1898: IV. tc. végrehajtása. (Bp., 1903)
  Statisztika. Az ipartörvény módosítása. (Bp., 1906)
  Az idegenek beözönlése és a nemzetiségi kérdés. (Budapesti Szemle, 1912)
  Községi reform és községi háztartás. (Budapesti Szemle, 1913)
  Magyarország községeinek háztartása az 1908. évben. Összeáll. (Bp., 1913)
  Községeink szegényügye. (Katholikus Szemle, 1914)
  Népünk műveltsége. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1915. jan. 11.
  megjelent: Budapesti Szemle, 1915
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1915)
  Magyarország községeinek háztartása az 1910. évben. Összeáll. (Bp., 1916)
  Népünk halandósági viszonyai. (Bp., 1917)
  Magyarország gazdasági egysége. Gazdaságpolitikai röpirat. (Bp., 1918
  eszperantóul, franciául: 1919
  angolul: 1920)
  Magyarország háborús vesztesége. (Bp., 1920)
  A szövetkezeti gondolat. (Katholikus Szemle, 1921)
  A megcsonkított Magyarország. (A Pantheon ismerettára. Bp., 1921
  angolul: Dismembered Hungary. London, 1922
  franciául: La Hongrie aprés le traité Trianon. Paris, 1922
  németül: Ungarn nach dem Fridensschluss. Berlin–Leipzig, 1922
  2. kiad. Magyarország küzdelmes évei címmel 1923)
  Agrárpolitika. (Bp., 1922)
  A statisztika elmélete és története. (Bp., 1922)
  A statisztika munkaköre. (Pécs, 1923)
  Rapport sur la vie intellectuelle en Hongrie. (Bp., 1923)
  Szemelvények Magyarország statisztikájából. B. L. előadása alapján összeáll. Schäfer László. (Bp., 1924)
  Utazás Magyarország körül. (Bp., 1925
  angolul, franciául, németül és olaszul is)
  B. L. hátramaradt írásai. A bevezető tanulmányt Thirring Lajos írta. (Bp., 1935).
  
• Irodalom: Laky Dezső: B. L. élete és munkássága. (Közgazdasági Szemle, 1925)
  Heller Farkas: B. L. (Budapesti Szemle, 1925)
  Kovács Alajos: B. L. emlékezete. (Magyar Statisztikai Szemle, 1925)
  Thirring Lajos: Néhány adat B. L. munkásságáról és irodalmi hagyatékáról. (Magyar Statisztikai Szemle, 1927)
  Laky Dezső: Emlékbeszéd B. L.-ról. (Magyar Statisztikai Szemle, 1928)
  Kovács Alajos: B. L. r. tag emlékezete. (Bp., 1935)
  Krassó Sándor: B. L. (Pécsi Műszaki Szemle, 1981)
  B. L. műveinek válogatott bibliográfiája. Összeáll. Körmendi Gábor. (Bp., 1988)
  A Statisztikai Hivatal elnökei. 1867–1989. (Bp., 1990).